Az Emmi adataiból az is kiderült, a lakosság több mint fele gondolta úgy augusztusban, hogy a jelenlegi oktatási rendszer túlterheli a tanárokat, túl sok követelményt állítanak eléjük. Ugyanakkor 31,5 százalék úgy gondolta, megfelelő mértékben terheltek a pedagógusok, míg a megkérdezettek kevesebb mint 15 százaléka viszont kevesellte a velük szembeni követelményeket. Abban viszont egyöntetűnek tűnt a társadalom véleménye, hogy „a pedagógusok után most már más közalkalmazotti csoportnál lenne szükség béremelésre”. Ezzel az állítással ugyanis a közvélemény-kutatásban részt vevők több mint 83 százaléka értett egyet, míg csak kevesebb mint 8 százalékuk tekintette elsődleges fontosságúnak a pedagógusok további bérrendezését. A tanárok béremelésének hangsúlyozása egyébként az elmúlt egy évben igen gyakran megjelent a kormányzati kommunikációban.
Orbán Viktor miniszterelnök például tavaly februárban a Kossuth rádiónak adott interjújában megköszönte a társadalomnak az „áldozatot”, amelyet a pedagógusokért hoztak, hiszen 700 milliárdot megközelítő forrásbővülést kaptak. – Sem a rendőrök, sem az ápolók nem mondták, hogy ők akarnak előbb béremelést – mondta a kormányfő akkor. De azt sem akkor, sem pedig később nem hangsúlyozta a kormányzat, azzal, hogy már nem a minimálbérből számítják ki a pedagógusi béreket, az idei évi nagymértékű minimálbér-emelés miatt csökkenhet a tanári fizetések értékállósága. Ezt egyébként a pedagógus-szakszervezetek szóvá is tették.
Azzal az oktatási rendszert érő kritikák között gyakran szereplő állítással, amely szerint „ma az iskolák túlterhelik a gyerekeket”, a felmérésben részt vevők 72,5 százaléka értett egyet augusztusban, míg 16 százalék szerint megfelelő mértékűek a követelmények, kevesebb mint 8 százalék szerint pedig nem elég komolyak.
Az oktatásért felelős tárca vizsgálata arról is kérdezett, hogy inkább a diákok képességeit, készségeit kellene-e fejleszteni, vagy inkább a műveltségüket, tudásanyagukat. Az eredmények szerint a kompetenciafejlesztés jelent meg elsődleges társadalmi igényként, az emberek kétharmada tartotta prioritásnak. Emellett közel 91 százalék vélte úgy, hogy gyakorlatiasabbnak kellene lennie a magyar közoktatásnak. Az Emmi kérdései kitértek arra is, hogy szükség lenne-e a középfokú szakképzés erősítésére. A válaszadók közel 60 százaléka ezzel kapcsolatban egyetértett azzal az állítással, hogy túl sokan járnak gimnáziumba Magyarországon, ezért inkább a szakközépiskolákra (amelyeket 2016 szeptemberétől szakgimnáziumokra nevezett át a kormányzat) kellene helyezni a hangsúlyt.
