Radikális egészségügyi reformra lenne szükség

Egyre hátrébb csúszunk az európai ranglistán. A betegek helyett a menekültekre koncentrál a kormány.

Hatból három esetben piros jelzést kaptunk az egészségügy hozzáférhetősége esetében, gond volt például azzal, hogy a rákterápiák nem kezdődnek meg huszonegy napnál hamarabb, és a ct-re is többet kell várni, mint hét nap. Az elérhető 225 pontból 125-öt kaptunk csupán.

Az egészségügyi rendszer sem számít különösebben eredményesnek, 300 pontból hazánk 163-at kapott. A kilenc indikátorból öt nem megfelelő, ilyen a kardiovaszkuláris halálozás csökkenése, a daganatosok túlélési aránya, a kórházi fertőzések között a multirezisztens kórokozók (mrsa) által okozott fertőzések száma, az abortuszok aránya és a légzőrendszeri betegségek közül a krónikus légúti betegség, a copd miatti halálozási ráta mértéke.

Mindezek mellett az EHCI nem tartja elegendőnek az állam 66 százalékos részesedését az egészségügyi büdzséből, ugyanis a kívánatos a 80 százalék fölötti közfinanszírozás lenne. Emellett császármetszésből is túl sok van nálunk, és a hálapénz is problémákat okoz.

A megelőzés színvonalának mérése során az derült ki, hogy a felnőttlakosság több mint 30 százaléka szenved magas vérnyomástól.

A gyógyszerek tekintetében is siralmas a helyzet, 100 pontból ugyanis mindössze 52-t kaptunk, hét indikátorból öt nem megfelelő. Gond van egyebek között az új rákgyógyszerek alkalmazási rátájával és az új gyógyszerek támogatásba való befogadásával.

A sok negatívum mellett Magyarországon kivételesen jó a védőoltási rendszer, a hazai egészségügy ugyanis listavezető a gyerekek nyolc betegség elleni, 95 százalék fölötti oltottságával. Emellett a második legjobbnak számítunk az iskolai testnevelési órák számával.

A jelentés arra is felhívta a figyelmet: a kiváló orvosképzés és a társadalombiztosításon alapuló egészségügy ellenére Lengyelország és Magyarország egyaránt rosszul szerepelt a felmérésen, és elsőre egyáltalán nem egyértelmű, hogy ennek mi az oka. Mint írták, az elmúlt években a magyar kormány a menekültek távol tartására koncentrált az ország optimális működtetése helyett, ami szánalmas annak fényében, hogy évi 1200 menekültről beszélhetünk. Lengyelországot is érte bírálat, mivel túl nagy hangsúlyt kapott a sajtószabadság korlátozása és az abortuszvita. Hangsúlyozták, hogy a lakosság és az egészségügyi személyzet mindkét országban többet érdemelne.

Az elérhető 1000 pontból egyébként a legtöbbet, 927-et Hollandia, 904-et Svájc, 865-öt Norvégia szerzett. Ez volt az első olyan év, mikkor átlépték a 900 pontos határt, ez is jól mutatja, hogy ezekben az országokban egyre inkább megfelelnek a színvonalas és betegbarát egészségügy kritériumainak.

A felmérés összegzésében arra is kitértek, hogy a szívroham, a sztrók és a rák túlélési mutatói javultak az elmúlt egy évben. Ám annak ellenére, hogy jelentősen csökkenthetné az országok költségeit, és életeket menthetne, ha a legsikeresebb egészségügyi rendszereket utánoznák, sok ország még mindig az elavult módszereket követi.