Túlélni a szmogriadót, ha belefulladunk is

A levegő átlagon felüli szennyezettsége elsősorban a krónikus szív- és tüdőbetegeket veszélyezteti. Mi a nagyfokú légszennyezettség fő oka, és mit tehetnénk ellene?

– Mivel ez az időjárási helyzet már hetek óta fennáll, minimálisra csökkent a kapcsolat a globális és a Kárpát-medencei légkör között, nincs átkeverődés, így hetek óta ugyanazt a légtömeget használjuk – fogalmazott a meteorológus, aki rámutatott, legutóbb tíz éve volt  a Kárpát-medencében a mostanihoz hasonló fokú inverzió, amely szerinte egyáltalán nem számít rendkívülinek. A helyzeten a napsütés és a kipufogógáz csökkenése is javíthat, de markáns változást csak a jövő hétfőre ígért fronttól várhatunk.

Rendkívüli ülést hívott össze péntekre az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke az országban kialakult légszennyezettség miatt. Sallai R. Benedek többek között arra kívánt választ kapni, miért nem kezeli senki a kialakult helyzetet.

– Az egész légszennyezettségi válsághelyzetet egyértelműen a  kormány okozta és jelen pillanatban csak az időjárás tudja megoldani – véli az LMP-s képviselő, aki emlékeztetett: a múlt évben a bizottsági üléseken több alkalommal próbálta felhívni a figyelmet munkatársaival együtt arra, hogy a főváros légszennyezettségi mutatói rettenetesen rosszak.

– A szennyezettség foka Budapest területén tartósan meghaladja az egészségügyi határértéket, ezért évek óta kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen, a kormány azonban semmit nem tett a helyzet normalizálásáért – mondja Sallai R. Benedek, aki szerint világosan látszik az is, a rezsicsökkentéssel nem a nehéz sorban élőkön segített a kormány, hiszen a vidék túlnyomó többsége a földgáz használatról elkezdett visszaállni a fa- és széntüzelésű fűtésre, kétségbeesésében szemetet, rongyokat, gumit éget a kályhában.

A képviselő szerint rengeteg lehetőség lenne arra, hogy megelőzzünk egy, a mostanihoz hasonló légszennyezettségi válsághelyzetet.

– Még december elején benyújtottam egy országgyűlési határozati javaslatot arra vonatkozóan, hogy tiltsuk be a teljesen nedves fák forgalomba helyezését, hogy a tüzépeken ne verhessék át a szerencsétlen embereket, akik így kevesebb fát kapnak a pénzükért, mint amennyi járna. A fát ma 40-50 százalékos nedvességtartalommal lehet értékesíteni, miközben a jó égéshez 10-20 százalékos nedvességtartalmú fára lenne szükség. Ha az Európai Unióból bejövő, erre használható forrásokat az állam teljes mértékben lakossági energiahatékonysági fejlesztésekre használta volna, akkor a kommuniális tüzelésből származó károsanyag-kibocsátás mára felére csökkenhetett volna – állítja az LMP-s politikus, akinek meggyőződése, hogy az épületszigetelésekkel, nyílászárócserékkel, épületgépészeti fejlesztésekkel is sokat lehetne tenni a káros kibocsátás ellen, amelynek legnagyobb része a rossz és pazarló fűtési rendszerekből származik.

– Sajnos azonban a magyar kormány engedélyt kért, hogy ezeket a forrásokat általános regionális fejlesztésekre fordíthassa – teszi hozzá Sallai R. Benedek, aki szerint a kormány nagy mulasztása, hogy – miközben a tízmilliós gépjárművek vásárlóit közpénzzel tudja támogatni – nem segíti az elektromos autópark kiépítését a közszolgálati járművek esetében.

– Hogyan fordulhat elő, hogy miközben radikálisan csökkenteni kell a forgalmat a szmogriadó miatt, a BKK húsz évnél öregebb buszokat állít hadrendbe a megnövekedett utasszám kiszolgálására? És hogyan lehetséges, hogy ugyanekkor öt kilométer per órás sebességgel araszol végig a városon egy kukásautó, amelynek vastagabb a kipufogócsöve, mint a felkarom, és olyan kormot bocsát ki babakocsi magasságban, hogy ott, helyben meg lehet fulladni tőle? Talán nem ötezer köbcentis dízelautókat kéne munkavégzésre használni a szmogriadó idején – mondja Sallai R. Benedek, aki szerint a kormány szegények iránt közönyös társadalompolitikájának következménye, hogy a Bükki Nemzeti Park területén ma néha „rosszabb a levegő, mint Peking belvárosában”.

Rossz energiapolitika

Az államnak inkább a kazáncseréket kéne támogatnia, véli Kovács Pál energetikai szakember, az Orbán-kormány korábbi államtitkára.

– Ha csak a kályhákat 98 százalékos hatásfokú gázkazánokra cserélnék az országban, máris sokat javulna a helyzet – mondja a mérnök-hőfizikus, aki szerint a fő probléma az, hogy a megoldást sokan elsősorban a hőszigetelésben látják, míg a kazánprogramok a sor végén állnak.

– Az ipar inkább abban érdekelt, hogy az épületeket 1,5-2 milliós költségen leszigeteljék, miközben egy kazáncsere 200-300 ezer forintból kijönne – teszi hozzá a szakember, aki azonban nagy jelentőséget tulajdonít az elöregedett autópark által kibocsátott káros anyagoknak is.

Épp a napokban hozta nyilvánosságra reprezentatív felmérésének eredményeit egy hitelkibocsátó cég. Ezekből kiderült: míg 2016-ban a magyarok 8 százaléka vásárolt autót, addig idén a lakosság 14 százaléka tervezi ezt, ráadásul 85 százalékuk használt autót venne.

A szmogriadó elrendelését követően a főpolgármester azt nyilatkozta, felmerült olyan kérdés, hogy ilyen esetben, amikor a budapesti autók mintegy harmada nem közlekedhet, miért nem ingyenes a budapesti tömegközlekedés. – Ez nem olyan egyszerű kérdés – mondta Tarlós István, hozzátéve: a szmogriadót a főpolgármesternek kell elrendelnie, de az ingyenességről már nem neki egyedül, hanem a Fővárosi Közgyűlésnek kellene dönteni.