Túlélni a szmogriadót, ha belefulladunk is

A levegő átlagon felüli szennyezettsége elsősorban a krónikus szív- és tüdőbetegeket veszélyezteti. Mi a nagyfokú légszennyezettség fő oka, és mit tehetnénk ellene?

Budapesten továbbra is nagyon kedvezőtlen az időjárási helyzet a levegőszennyezettség szempontjából – közölte kedd este az Országos Meteorológiai Szolgálat. Nem csoda, hogy az elmúlt napokban telt ház lett a Szent János Kórház Gyermekosztályán, ahol a téli időszakban a vírusfertőzések egyébként is mindig megnövelik a forgalmat.

– Nehéz megmondani, hogy a szmog miatt vagy más miatt, de tény, hogy meglehetősen sok légúti betegséggel küzdő gyereket ápolunk most az osztályon – mondta el lapunknak Madarasi Anna osztályvezető főorvos, pulmonológus, aki szerint a levegő átlagon felüli szennyezettsége elsősorban a krónikus szív- és tüdőbetegeket veszélyezteti, de ilyen időben az egyszerű felső légúti, hurutos betegségek is lassabban gyógyulnak. – A rossz környezeti hatások csak azzal ellensúlyozhatók, ha jó levegőjű helyekre visszük a gyerekeket. Már a környező hegyekbe is elég kiruccanni, amíg ott vannak, biztosan enyhülnek a panaszok – fogalmazott a főorvos.

– Bármennyire hihetetlen, az elmúlt tíz napban kialakult szmogréteg egyáltalán nem vastag, sőt nagyon vékony, csak pont a Kárpát-medence legalját tölti ki 100-200 méter magasságban – mondta el lapunknak Üveges Zoltán meteorológus, aki rámutatott: az ország földrajzi adottságai miatt ez a természeti jelenség nálunk meglehetősen gyakori, és mint ilyen, a mostani szmoghelyzet sem tűnik ki nagyon a sorból. A meteorológiai szaknyelvben inverziónak nevezett jelenség (vagyis az, hogy a néhány hete a Kárpát-medencébe érkezett nagyon hideg, nehezebb levegőt lényegében lefedte egy könnyebb, meleg levegőréteg) természetes tünemény, ennek megelőzésére semmit nem tehetünk. Az azonban, hogy ezt az alul rekedt hideg levegőtakarót mennyi káros anyaggal töltjük meg, már rajtunk múlik.

Budapesten kedden is veszélyesnek minősítette a levegő minőségét az Országos Közegészségügyi Központ.

A kismértékű javulás ellenére továbbra is számos településen – köztük Budapesten – érvényben van a szmogriadó valamely fokozata. A fővárosban – ahol továbbra is a szmogriadó riasztási fokozata van érvényben – hétfő reggel 6 órától közlekedési korlátozást is bevezettek. A magas szállópor-koncentráció miatt Budapest közigazgatási területén tilos azzal a gépjárművel közlekedni, amelynek forgalmi engedélyében a környezetvédelmi osztályt jelölő kód 0; 1; 2; 3; 4, vagy amelyek forgalmi engedélye nem tartalmaz környezetvédelmi osztályt jelölő kódot. Tarlós István főpolgármester hétfőn azt mondta: talán – az előrejelzések alapján – csütörtökön már enyhíteni lehet az intézkedésen. (MTI)

– Mivel ez az időjárási helyzet már hetek óta fennáll, minimálisra csökkent a kapcsolat a globális és a Kárpát-medencei légkör között, nincs átkeverődés, így hetek óta ugyanazt a légtömeget használjuk – fogalmazott a meteorológus, aki rámutatott, legutóbb tíz éve volt  a Kárpát-medencében a mostanihoz hasonló fokú inverzió, amely szerinte egyáltalán nem számít rendkívülinek. A helyzeten a napsütés és a kipufogógáz csökkenése is javíthat, de markáns változást csak a jövő hétfőre ígért fronttól várhatunk.

Rendkívüli ülést hívott össze péntekre az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke az országban kialakult légszennyezettség miatt. Sallai R. Benedek többek között arra kívánt választ kapni, miért nem kezeli senki a kialakult helyzetet.

– Az egész légszennyezettségi válsághelyzetet egyértelműen a  kormány okozta és jelen pillanatban csak az időjárás tudja megoldani – véli az LMP-s képviselő, aki emlékeztetett: a múlt évben a bizottsági üléseken több alkalommal próbálta felhívni a figyelmet munkatársaival együtt arra, hogy a főváros légszennyezettségi mutatói rettenetesen rosszak.

– A szennyezettség foka Budapest területén tartósan meghaladja az egészségügyi határértéket, ezért évek óta kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen, a kormány azonban semmit nem tett a helyzet normalizálásáért – mondja Sallai R. Benedek, aki szerint világosan látszik az is, a rezsicsökkentéssel nem a nehéz sorban élőkön segített a kormány, hiszen a vidék túlnyomó többsége a földgáz használatról elkezdett visszaállni a fa- és széntüzelésű fűtésre, kétségbeesésében szemetet, rongyokat, gumit éget a kályhában.

A képviselő szerint rengeteg lehetőség lenne arra, hogy megelőzzünk egy, a mostanihoz hasonló légszennyezettségi válsághelyzetet.

– Még december elején benyújtottam egy országgyűlési határozati javaslatot arra vonatkozóan, hogy tiltsuk be a teljesen nedves fák forgalomba helyezését, hogy a tüzépeken ne verhessék át a szerencsétlen embereket, akik így kevesebb fát kapnak a pénzükért, mint amennyi járna. A fát ma 40-50 százalékos nedvességtartalommal lehet értékesíteni, miközben a jó égéshez 10-20 százalékos nedvességtartalmú fára lenne szükség. Ha az Európai Unióból bejövő, erre használható forrásokat az állam teljes mértékben lakossági energiahatékonysági fejlesztésekre használta volna, akkor a kommuniális tüzelésből származó károsanyag-kibocsátás mára felére csökkenhetett volna – állítja az LMP-s politikus, akinek meggyőződése, hogy az épületszigetelésekkel, nyílászárócserékkel, épületgépészeti fejlesztésekkel is sokat lehetne tenni a káros kibocsátás ellen, amelynek legnagyobb része a rossz és pazarló fűtési rendszerekből származik.

– Sajnos azonban a magyar kormány engedélyt kért, hogy ezeket a forrásokat általános regionális fejlesztésekre fordíthassa – teszi hozzá Sallai R. Benedek, aki szerint a kormány nagy mulasztása, hogy – miközben a tízmilliós gépjárművek vásárlóit közpénzzel tudja támogatni – nem segíti az elektromos autópark kiépítését a közszolgálati járművek esetében.

– Hogyan fordulhat elő, hogy miközben radikálisan csökkenteni kell a forgalmat a szmogriadó miatt, a BKK húsz évnél öregebb buszokat állít hadrendbe a megnövekedett utasszám kiszolgálására? És hogyan lehetséges, hogy ugyanekkor öt kilométer per órás sebességgel araszol végig a városon egy kukásautó, amelynek vastagabb a kipufogócsöve, mint a felkarom, és olyan kormot bocsát ki babakocsi magasságban, hogy ott, helyben meg lehet fulladni tőle? Talán nem ötezer köbcentis dízelautókat kéne munkavégzésre használni a szmogriadó idején – mondja Sallai R. Benedek, aki szerint a kormány szegények iránt közönyös társadalompolitikájának következménye, hogy a Bükki Nemzeti Park területén ma néha „rosszabb a levegő, mint Peking belvárosában”.

Rossz energiapolitika

Az államnak inkább a kazáncseréket kéne támogatnia, véli Kovács Pál energetikai szakember, az Orbán-kormány korábbi államtitkára.

– Ha csak a kályhákat 98 százalékos hatásfokú gázkazánokra cserélnék az országban, máris sokat javulna a helyzet – mondja a mérnök-hőfizikus, aki szerint a fő probléma az, hogy a megoldást sokan elsősorban a hőszigetelésben látják, míg a kazánprogramok a sor végén állnak.

– Az ipar inkább abban érdekelt, hogy az épületeket 1,5-2 milliós költségen leszigeteljék, miközben egy kazáncsere 200-300 ezer forintból kijönne – teszi hozzá a szakember, aki azonban nagy jelentőséget tulajdonít az elöregedett autópark által kibocsátott káros anyagoknak is.

Épp a napokban hozta nyilvánosságra reprezentatív felmérésének eredményeit egy hitelkibocsátó cég. Ezekből kiderült: míg 2016-ban a magyarok 8 százaléka vásárolt autót, addig idén a lakosság 14 százaléka tervezi ezt, ráadásul 85 százalékuk használt autót venne.

A szmogriadó elrendelését követően a főpolgármester azt nyilatkozta, felmerült olyan kérdés, hogy ilyen esetben, amikor a budapesti autók mintegy harmada nem közlekedhet, miért nem ingyenes a budapesti tömegközlekedés. – Ez nem olyan egyszerű kérdés – mondta Tarlós István, hozzátéve: a szmogriadót a főpolgármesternek kell elrendelnie, de az ingyenességről már nem neki egyedül, hanem a Fővárosi Közgyűlésnek kellene dönteni.