A kormány nyolcvanmillió forintból dolgozná ki azt a tervet, amellyel felszámolnák a súlyosan környezetszennyező állapotokat a XXIII. kerületi Grassalkovich úti társasházak környékén – derült ki abból a hétfőn megjelent rendeletből, amely előírta a tulajdonosok lakhatási gondjainak megoldását, valamint kilátásba helyezte a terület államosítását is. Ez az intézkedés azonban várhatóan nem oldaná meg teljesen azoknak a családoknak a gondját, akik kénytelenek voltak kiköltözni az életveszélyessé vált házakból a földben lévő toxikus anyagok miatt.
A két, egyenként háromlakásos ingatlan egykori lakóinak kálváriája már több mint hét éve tart, 2010-ben ugyanis egy hónap alatt két robbanás is történt a 2006-ban átadott társasházakban. Később kiderült, hogy az épületeket olyan területre húzták fel, ahol korábban robbanó- és mérgező anyagokat tároltak, az építkezés előtti földtisztítás pedig nem volt megfelelő. A beszivárgó esővízzel ezek az anyagok reakcióba léptek, és végül robbanást okoztak. A lakók ráadásul sorra megbetegedtek: volt, aki elvetélt, volt, aki pánikbeteg lett a robbanás miatt, az egyik gyermek esetében pedig kromoszóma-rendellenességet állapítottak meg. – Krónikus asztma, magas vérnyomás, ekcéma – sorolta tovább a különböző betegségeket Baranyi Krisztina, az Együtt politikusa, aki a kezdetektől segítette a pórul járt családokat. A lakók közül – anyagi okok miatt – nem mindenki tudott azonnal elköltözni, a többség csak 2012-ben jött el onnan, amikor hivatalosan is megállapították, hogy a ház életveszélyes a méreganyagok miatt. – Az önkormányzat egy évig adott havi 50 ezer forint lakhatási támogatást, a családok viszont anyagilag ellehetetlenültek. Fizetniük kellett az albérletet, a lakhatatlanná vált lakásuk után a hiteltörlesztőket, ráadásul az egészségügyi kiadások is sokkal nagyobbak lettek – mondta Baranyi Krisztina. A teljes kármentesítés több száz millió forintba kerülhet, az épületeket ugyanis le kellene bontani és a szennyezett földdel együtt veszélyeshulladék-lerakóba kellene vinni. A szakértők ugyanis mérgező, rákkeltő és mutagén dioxinokat, valamint toxikus fémeket is találtak a helyszínen, ráadásul az egészségügyi határértékeket 200-300-szorosan meghaladó mértékben.
A lakók egyébként 25 millió forintért vásárolták meg a lakásokat, természetesen kulcsrakész állapotban. Később mégis nekik kellett azt is bizonyítani, hogy nem ők rakták le – az ingatlan alapja alá több méterrel – a veszélyes anyagokat. Az erről szóló szakértői vélemény csaknem négymillió forintba került.
Baranyi Krisztina szerint a hétfői döntés nagy segítséget jelenthet azokban a – családonként több tíz millió forintos – kártérítési perekben, amelyeket az egykori lakók indítottak az állam ellen. A családok álláspontja szerint ugyanis az önkormányzatnak, a hatóságoknak, végső soron tehát az államnak tudnia kellett arról, hogy mérgező lehet az a földterület, amelyet eladtak az építési vállalkozónak. – Az állam a közlönyben megjelent döntéssel elismerte a felelősségét – nyilatkozta az Együtt politikusa, aki „rémségek házaként” emlegeti a soroksári ingatlanokat.
– Arra számítunk, hogy az államosítás miatt kapunk majd valamennyi pénzt a lakásokért, de az egyéb károk miatt továbbra is perelnünk kell – mondta Kollár Bea, az érintett házak egyik korábbi lakója. A hét éve húzódó perben egyébként pontosan ugyanott tartanak, mint 2010-ben. – Volt olyan ügyvéd, aki megmondta nekünk egyenesen: azért nem vállalja az ügyet, mert ugyan egyértelműen igazunk van, de az állam minden jogi kiskaput kihasznál majd, így a per akár 25 évig is tarthat. A családanyát olyannyira megviselte az elmúlt évek pereskedése, hogy kisebb összeggel is beérné, csak legyenek már túl rajta.
