Önálló egészségügyi, oktatási és önkormányzati minisztérium, korrupcióellenes ügyészség, szervezeti reform a honvédségnél, az uniós ügyészi hivatal felállításának támogatása – néhány konkrét cél azok közül, amelyek a baloldali miniszterelnök-jelöltségre bejelentkező Lattmann Tamás elképzelései között szerepel. A nemzetközi jogász által a lapunkhoz eljuttatott, A szabadság, felelősség és igazságosság programja címet viselő dokumentum tizenkét pontban foglalja össze gondolatait. Néhány ezek közül egyelőre alapvetésnek tekinthető, és több olyan cél akad, amelynek megvalósítása még kormányon is nehéz feladat lenne, hiszen kétharmados parlamenti többséget igényelne.
Lattmann már az első pontban leszögezi, hogy „száműzni kell a politikai beavatkozást a kormányzati munka szintjeiről”. Ez egybecseng azzal a koncepciójával, hogy szakmai kormányzás legyen, az ideológiai vitákra ott az Országgyűlés.
A kormányzati szerkezet átalakítása, az oktatás és az egészségügy önálló minisztériumi szinten való megjelenítése mellett azt is szeretné, ha az állami szervek a politikától függetlenül működhetnének. Ugyanígy független tömegtájékoztatást és bírósági működést is szeretne. Az ellenzéki oldalról sokat bírált ügyészségi munkát is máshogy képzelné el, szerinte ugyanis fel kell számolni azt a képmutató gyakorlatot, „amelynek lényege a hatalom parlamenti többségével megválasztott legfőbb ügyész látszólagos függetlensége”. A rövid, lényegében alapelveket felsoroló program azonban az ezek megvalósulásához szükséges feladatokat egyelőre nem részletezi.
Ennél valamivel konkrétabban fogalmaz a korrupció elleni harcról. Lattmann Tamás ezt úgy képzelné el, hogy egy korrupcióellenes ügyészséggel meg kell szüntetni a hatalmi elit korrupciós csatornáit, és meg kell nézni a 2010 és 2018 közötti uniós és állami költések felhasználását. A jogász erősítené a civil szervezetek szabadságát is, támogatná működésüket, és biztosítaná beleszólásukat a kormányzati döntés-előkészítő munkába.
A gazdasági kérdések sem maradnak ki a programból, bár ezek is inkább az alapelvek kategóriájába sorolhatók egyelőre. Változás az adórendszerben, igazságos teherviselés, zéró tolerancia az adócsalókkal szemben, teljes társadalomra kiterjedő bérreform vagy éppen valódi felzárkóztatási programok.
Lattmann Tamás elképzelései közül több megvalósításához nem elég kormányra kerülni, egyesekhez ugyanis kétharmados többségre lenne szükség. Ezek egyike a választási rendszer átalakítása, a kormányfői posztra vágyó jogász szerint ugyanis vissza kellene állni a kétfordulós rendszerre. A hadsereg és a rendészet területén is reformokat szeretne, az oktatást és a béreket alakítaná át, és a megyei irányítás helyett a regionális vezetésre helyezné a hangsúlyt. Nagyobb autonómiát biztosítana az önkormányzatoknak is, mert szerinte ezek szolgálhatnak a határon túli magyarok autonómiatörekvéseinek mintájául.
Lattmann egyelőre nem miniszterelnök-jelölt, hiszen hivatalosan sem az MSZP, sem a Demokratikus Koalíció nem sorakozott fel mögötte. Bár ő azt állítja, hogy az ellenzéki pártokban van nyitottság személye iránt.
