Várhatóan romlani fognak a szakközépiskolai és szakgimnáziumi diákok foglalkoztatási esélyei a 2010 óta életbe lépett oktatási reformok hatására – erről beszélt Varga Júlia, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa a hazai közoktatás problémáiról szóló hétfői fórumon. A rendezvényt a Stádium 28 Kör szervezte, amely az MTA köztestületi tagjaiból alakult.
Varga szerint a szakképzésbeli átalakítások azt is eredményezik, hogy csökken a felsőoktatás merítési bázisa. A szakember úgy véli, komoly problémák lehetnek a diákok általános készségeivel, miután a reformok keretében jelentősen csökkentek a közismereti óraszámok. Varga így a reformokat rendkívül hibás, súlyos következményekkel járó lépésnek nevezte, melyek rontják majd a magyar növekedési potenciált.
– Bár a közoktatás központosításának célja az volt, hogy a szegény térségek diákjainak is egyenlő esélyeket biztosítson, a kialakult rendszer nem alkalmas ennek a célnak az elérésére – erről már Kertesi Gábor, az MTA tudományos tanácsadója beszélt. Ennek oka egyrészt az, hogy csökkent a lehetséges források mértéke. Másik problémaként azt nevezte meg, hogy nem ott hozzák meg a döntéseket, ahol megfelelő információ áll rendelkezésre, míg ahol ezek birtokában vannak, ott nincs meg a megfelelő hatáskör. Kertesi úgy látja, a tankerületi intézmények több nehézséggel is küzdenek. Például nem a helyi közösségek felé van felelősségük, hanem a Klebelsberg Központ, illetve az illetékes miniszter felé. Ugyancsak a problémák között szerepelt az iskolák autonómiájának hiánya, ami nélkül nem létezhet innováció.
– Az oktatásnak nem egy vagy néhány nagy átalakításra van szüksége, hanem sok tudományosan megalapozott beavatkozásra a problémás területeken – mondta Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetője. Felhívta a figyelmet az oktatáson belül tapasztalható ellentmondásokra is. Többek közt azt említette, hogy bár voltak alapvetően jó elgondolások az oktatásban végrehajtott változtatások között, sokat ezek közül szakszerűtlenül kiviteleztek. Ilyen volt például a bolognai rendszer bevezetése a felsőoktatásba vagy a tanárok munkájának értékelése. Csapó hangsúlyozta, az oktatás helyzetének megváltoztatásához a teljes tudományos közösség aktív támogatása szükséges.
Az előadásokat követően bármely résztvevő megoszthatta az oktatással kapcsolatos felvetéseit. Elsőként Palkovics László oktatási államtitkár szólalt fel. Bár arról beszélt, hogy egy-két kivételtől eltekintve alapvetően egyetért az elhangzottakkal, nem részletezte, ezek mely kérdések voltak. Többek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak az számít, mennyit költünk az oktatásra, hanem az is, hogyan költjük el.
