Indián kívül egyébként a következő években is olyan kaliberű versenyzőkkel kell majd vetélkednünk innovációban, mint az idei partnerország Japán vagy a 2016-os Svájc. Nem véletlen, hogy a már idézett háttéranyag is úgy fogalmaz, hogy a magyar cél „csak a későbbi években valósulhat meg”.
Egy, az ügyben illetékes német forrásunk szerint ráadásul a magyar kormány megítélése a nyílt kritikák elmaradása ellenére továbbra sem túl jó, sem a német kormány, sem a fontosabb gazdasági szereplők szemében (utóbbiak hagyományosan közel állnak a mindenkori kancellárhoz, különösen, ha az CDU-színekben kormányoz, mint most Angela Merkel). Emiatt egyelőre jelentősebb német gazdasági, politikai szereplők nemigen szeretnének látványos támogatásukról biztosítani magyar törekvéseket.
Nyilván nem erősíti az sem a magyar pozíciókat, hogy már idézett forrásunk szerint az érintett kormányoknak egyelőre nehézségekbe ütközik egy májusra tervezett Visegrádi 4-ek plusz Németország külügyminiszteri szintű minicsúcs napirendjét gazdasági kérdésekkel „feltölteni”, ugyanis V4-es viszonylatban kevés olyan volumenű üzleti kapcsolat van, ami ilyen szinten német érdeklődésre igényt tarthat. A találkozó ettől függetlenül valószínűleg létrejön majd, de inkább lesz protokolláris jellegű várhatóan, ami egyelőre nem növeli a leendő résztvevők lelkesedését.
