Soha olyan magas rangú és népes kormányzati delegáció nem járt még a világ egyik (Európában a) legnagyobb informatikai, innovációs szakkiállításán és vásárán, mint idén. A minden évben Hannoverben megrendezett CeBIT-en egy hete Szijjártó Péter külügyminiszter, Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár, Kovács Zoltán kormányszóvivő, Deutsch Tamás, a Digitális jólét programjáért felelős kormánybiztos, Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár, Mernyei Ákos EU-s és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár, Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára, Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója, Horváth Viktória kiemelt külgazdasági kezdeményezésekért felelős nagykövet valamint Györkös Péter berlini magyar nagykövet vonultak fel.
Nem csak a kormányzati megjelenés volt különleges, Magyarország minden eddiginél nagyobb, négyszáz négyzetméteres standdal készült. A CeBIT háttéranyaga szerint a „Hungary – Home for Innovation” nevet viselő különleges helyszín hármas célkitűzése, hogy új befektetőket nyerjen meg magának a tudás- és technológia-intenzív iparágakban, segítse a hazai digitális vállalkozások nemzetközi terjeszkedését, és hozzájáruljon a német–magyar gazdasági kapcsolatok erősítéséhez.
A háttéranyag szerint „a különleges pavilonnal Magyarország kifejezi azon ambícióját is, hogy a közeljövőben a CeBIT kiemelt partnerországa, azaz díszvendége legyen”. Utóbbira utalt Szijjártó Péter is, aki Hannoverben azt nyilatkozta, a különleges megjelenés célja, hogy „még tovább növelje a láthatóságot” a magyar innovációk esetében, és „a következő évek valamelyikében Magyarország legyen a CeBIT kiemelt partnerországa, ami igen komoly gazdasági hatásokat váltana ki. Az idei nagyszabású magyar jelenlét így azt is szolgálja, hogy növekedjék a partnerországi cím megszerzésének esélye”.
Nos, erre egyelőre várni kell – és ezzel a magyar kormányban is tisztában vannak, az optimista nyilatkozatok ellenére is. Az okok elég prózaiak. Először is: 2018-ban nem mással, mint Indiával kellene versenyeznünk a partnerországi címért. Ráadásul – és erre egy, a témában született kormányzati háttéranyag is felhívja a figyelmet – a CeBIT támogatja is India kiemelt részvételét a 2018-as hannoveri eseményen. Az informatikában betöltött sokkal fontosabb globális szerep mellett India esélyeit tovább növeli, hogy az ország miniszterelnöke, Narendra Modi májusban Berlinben találkozik Angela Merkellel.
Indián kívül egyébként a következő években is olyan kaliberű versenyzőkkel kell majd vetélkednünk innovációban, mint az idei partnerország Japán vagy a 2016-os Svájc. Nem véletlen, hogy a már idézett háttéranyag is úgy fogalmaz, hogy a magyar cél „csak a későbbi években valósulhat meg”.
Egy, az ügyben illetékes német forrásunk szerint ráadásul a magyar kormány megítélése a nyílt kritikák elmaradása ellenére továbbra sem túl jó, sem a német kormány, sem a fontosabb gazdasági szereplők szemében (utóbbiak hagyományosan közel állnak a mindenkori kancellárhoz, különösen, ha az CDU-színekben kormányoz, mint most Angela Merkel). Emiatt egyelőre jelentősebb német gazdasági, politikai szereplők nemigen szeretnének látványos támogatásukról biztosítani magyar törekvéseket.
Nyilván nem erősíti az sem a magyar pozíciókat, hogy már idézett forrásunk szerint az érintett kormányoknak egyelőre nehézségekbe ütközik egy májusra tervezett Visegrádi 4-ek plusz Németország külügyminiszteri szintű minicsúcs napirendjét gazdasági kérdésekkel „feltölteni”, ugyanis V4-es viszonylatban kevés olyan volumenű üzleti kapcsolat van, ami ilyen szinten német érdeklődésre igényt tarthat. A találkozó ettől függetlenül valószínűleg létrejön majd, de inkább lesz protokolláris jellegű várhatóan, ami egyelőre nem növeli a leendő résztvevők lelkesedését.
