Kérdőjelek a szuperkórházak kialakítása körül

Továbbra sem világos, hogy miért nem a budapesti Szent Imre Kórházat fejlesztik centrumkórházzá.

Észak-Pesten a Honvédkórház lesz a szuperkórház, a tervek szerint itt is új tömb, illetve épületszárny létesül. A dél-pesti centrumkórház gerincét pedig egy, a Nagyvárad térre tervezett 1300 ágyas új épülettömb adná, amelyet az Egyesített Szent István–Szent László Kórház területén húznának fel. A Heim Pál Gyermekkórház területén pedig egy gyermeksürgősségi centrum és gyermekpszichiátria is létesül.

Az építkezés azonban még várat magára, bár a tervek szerint 2018-ban 50-55 milliárd forintot fordítanának az engedélyeztetésre és a szükséges előkészítő (bontási, költöztetési) munkálatokra, a társkórházak fejlesztésére. A Haller utcában és a Honvédkórházban is több épületet el kell majd bontani. A tervek szerint a fővárosi egészségügyi ellátás 2025-re újulhat meg, az összes fekvőbeteg-intézményt korszerűsítenék.

Hegedűs Zsoltot, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének alelnökét a nyilvánosságra hozott tervekkel kapcsolatban arról kérdeztük: a jelenlegi szakemberhiány megnehezítheti-e az új tömbök szakembergárdájának biztosítását. – Valószínűleg az átalakításokkal bizonyos osztályok beolvadnak majd, illetve megszűnnek, így az ott dolgozók új munkahelyen kezdhetnek, az egyetemi képzés ugyanis jelenleg nem tudja pótolni a lemorzsolódást és az elvándorlást. Másképp nem lehetne feltölteni például a radiológusi, aneszteziológusi, sebészi állásokat. Naprakészen kellene tudni azt is, hogy jelenleg hány szakdolgozó és szakorvos dolgozik, pontosan hol és hány órában, mert erről jelenleg nincs kimutatás. Pedig ez kellene a fővárosi rendszertervezéshez is – mondta Hegedűs Zsolt.

A kutatásnak, az oktatásnak és a betegellátásnak szerinte élesebben el kellene különülnie, mint ahogy az a mostani tervekből látható. Hiszen az oktatás is megsínyli a túlterheltséget, ha a katedráról a műtőbe, onnan a járóbeteg-ellátásba, ügyeletbe, majd a magánrendelésre rohannak az orvosok. Kiemelte: a hálapénzről sem szabad megfeledkezni; amíg ennek problémáját nem oldják meg, addig a feszültségek megmaradnak, és hiába lesznek szép új épületek, csak ezek miatt a fiatal orvosok nem maradnak itthon. A legmobilisabb 25–35 éves korosztályt ezzel a fejlesztéssel véleménye szerint még nem veszik rá arra, hogy az állami betegellátásban dolgozzon. Életpályát, élhető, kiszámítható jövőképet kell nekik teremteni, de ehhez tényleges rendszerszintű változtatások kellenek.