Lázár: Elveti a kormány az alapjövedelem ötletét

Aki munkaképes, azt munkára fogná a kormány. Fél évvel meghosszabbítják a válsághelyzetet.

A kormány úgy döntött, hogy az egész ország területére meghosszabbítja a migrációs válsághelyzettel kapcsolatos intézkedéseket – jelentette be Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. A miniszter hozzátette: mivel potenciális veszély fenyegeti hazánkat, a balkáni térségbe közel 800 ezer illegális bevándorló szorult be, ezért a válsághelyzet 2017. március 8-tól szeptember 7-ig lesz érvényben. Ehhez kapcsolódik a határ védelmének megerősítése, és az idegenrendészeti őrizet rendszerének visszaállítása. Mint mondta, 38 milliárdból megkezdték a második védelmi vonal megerősítését és a tranzitzónák kialakítását.

Az okoskerítéssel kapcsolatban a miniszter közölte: azon a próbaidőszak alatt senki sem tudott átjutni. A kerítés építésében 700 fogvatartott vesz majd részt – mondta Lázár János, hozzátéve, hogy 284 milliárdba került eddig a déli határszakasz védelme.

A kancelláriaminiszter arról is szólt, hogy az unió határán visszaállhat a határellenőrzés az uniós polgárok számára is. Mindez normál esetben néhány perces időt jelenthet, de nagy forgalom esetén akár több órás várakozás is lehet – tette hozzá Lázár. 

A V4-ek csütörtöki csúcstalálkozójáról a miniszter elmondta, a négy tagország összehangolja lépéseit a római csúcs megvalósulása előtt. A visegrádi négyek elfogadtak egy állásfoglalást, amelynek a nemzeti szuverenitás és a nemzeti erő egy fontos alapkövét jelenti. A V4-ek már szerdán egyeztettek a 2020 utáni költségvetés tervezéséről – mondta Lázár, hozzátéve, a kormány kiemelten készül a 2020 utáni költségvetés megvitatására, és ebben szövetségesként tekint Lengyelországra, Szlovákiára és Csehországra is.

A miniszter felidézte: Szlovákia és Magyarország közös előterjesztésben kéri az élelmiszerek Európai Unión belüli kettős minőségének megtárgyalását. Erre azért van szükség, mert a multinacionális cégek élelmiszeripari szeméttel árasztják el a közép-európai térséget. Lázár emlékeztetett: komoly minőségi különbség van a nyugati és a hazai élelmiszerek között, ezért a fogyasztók érdekeit jogszabállyal kell megvédeni.

A közigazgatás átalakításáról is szólt a kancelláriaminiszter. Mint mondta, 2016-ban 12 millió ember kereste föl a hazai kormányablakokat, amelyek egyszerű, gyors és olcsó ügyintézést biztosítanak. Lázár kiemelte: azzal, hogy több irat beszerzése ingyenes lett az elmúlt években, 14,5 milliárd forint marad az állampolgároknál.

Egy nagy, 2060-ig szóló nemzeti demográfiai program megvalósításának tervezetéről is beszámolt Lázár János, ennek elemei: gyermekvállalás ösztönzése, az oktatásban tapasztalt folyamatok mérlegelése, az unión belüli magyar munkavállalás kérdése. A miniszter szerint a születéskor várható élettartam meghosszabbításához nagyon sok közös munkára van szükség.

A kormánykabinet megtárgyalta az erdőtörvényt, Lázár szerint a legfőbb cél, hogy az erdők részaránya 27 százalékra nőjön Magyarországon. A GMO, génmódosított élelmiszerekről is szólt Lázár, mint mondta a GMO-mentesség mindig egy jelentős kérdés, itt csak közös fellépéssel lehet célt elérni. Ezért nemzeti programot indít a kormány a szója kiváltására. A cél, hogy az unióba kerülő importszója mennyiségét ki tudjuk váltani, ezért olyan élelmiszeripart kell támogatni, ahol támogatják a GMO-mentességet.

A Lázár szólt arról is, hogy a rendezetlen tulajdoni viszonyok komoly problémákat okoznak. Kifejtette: a 18 398 millió ingatlannyilvántartási bejegyzés közül mintegy 10 százalék hibás vagy hiányos, így például nem lehet tudni, hogy él-e, vagy hogy ki a valódi tulajdonos. Lázár közölte, hogy az Országgyűléssel mondatnák ki, hogy ha a tulajdonos 115 évnél régebben született, és a járási hivatal által közzétett hirdetmény útján nem sikerül megtalálni az ingatlan tulajdonosát vagy örökösét, a tulajdonjog egy póthagyatéki eljárás keretében visszakerül az államhoz. Később kérdésre válaszolva elmondta: 400 ezernél is több olyan mezőgazdasági földterület van, ahol a tulajdonos nem beazonosítható vagy nem található.

Orbán Viktor keddi, a kereskedelmi kamara évnyitóján elmondott beszédének egy konkrét fogalmáról, az etnikai homogenitásról is kérdezték Lázárt. Kovács Zoltán szóvivő azonban közbeszólt, és azt állította, hogy a miniszterelnök beszédében nem hangzott el ez a kifejezés. Kovács szerint Orbán Viktor kulturális homogenitásról beszélt. Ez azért érdekes, mert a Kormány.hu és az állami hírügynökség beszámolójában is etnikai homogenitásról beszélt a kormányfő február 28-án.

Újabb népszavazási kezdeményezésekről kérdezik Lázárt. A miniszter szerint a kis pártoknak láthatósági problémájuk van, utalt az LMP népszavazási kérdéseire. Lázár úgy véli, az LMP csak politikai haszonra akart szert tenni. A választási bizottság és a Kúria majd eldönti, lehet-e népszavazás a paksi erőműről – közölte a miniszter, hozzátéve, a választók egyébként már szavaztak 2014-ben Paks II. bővítéséről, a miniszter szerint a kormány fair módon járt el ebben az ügyében. Lázár felidézte, hogy parlamenti vita is volt a bővítésről még három évvel ezelőtt.

Hozzátette: 11 forint/kWh-ért állítja elő Paks az áramot, vagyis a magyar állampolgár 36 forintot, míg Németországban 90 forintot kell fizetniük az embereknek, és ebben már benne van a 21 forintos zöldenergiás támogatás. Ha megépül az új blokk, akkor a növekvő áramigény 50 százalékát ki tudja elégíteni, ha nincs Paks, akkor importra szorulnánk – közölte a miniszter, hozzátéve, amire szüksége van hazánknak, az 50 százalék atomerőműből és 50 százalék zöldenergiából származó energia, és azt is el kell érnünk, hogy ne szoruljunk importra.

A budapesti szuperkórház előkészítése folyamatban van – közölte kérdésre válaszolva Lázár János. A miniszter szerint tervtanulmányok készülnek, a kórház ezerágyas lesz, és az európai és nemzeti sztenderdeknek megfelelő intézmény épül, amelynek építését még ebben a ciklusban szeretnék elkezdeni.

Lázár az alapjövedelemről kifejtette: aki szociális segélyre szorul, de munkaképes, annak is dolgoznia kellene, hiszen a segélyét mások fizetik ki helyette. Kötelezni kellene a munkára azokat, akik munkaképesek, de nem dolgoznak – emlékeztetett a kancelláriaminiszter. Mint mondta: a Fidesz antikommunista párt, ezért nem fogadja el az alapjövedelem ötletét, amit a nemzetközi baloldal hirdet. Lázár szerint az alapjövedelem még az elkövetkező kampányok egyik fontos eleme lehet, ezért egy kissé szenvedélyes vitát folytatott az egyik újságíróval.

A kancelláriaminiszter nem érzi azt, hogy érzéketlenség lenne az országban, mint mondta: vannak olyanok, akik lakhatásukban segítségre szorulnak, de a helyi önkormányzatok próbálnak segítséget adni. A KDNP lépéséről is szólt, melynek lényege az, hogy a kilakoltatásoknál próbálják megvédeni a lakókat, hogy ne árverezhessék el az ingatlanokat.

„Minden megjegyzést komolyan kell venni, és a kormány ellenőrizni fogja az állításokat, ezért a NAV-hoz fognak fordulni”– reagált Lázár János arra a felvetésre, miszerint ezermilliárd forint tűnik el minden évben Magyarországon az áfacsalások miatt. Erről írt Maximilian R. P. Gebhardt, az amerikai nagykövetség volt munkatársa a Hungarian Spectrumon.

Szembesítették Lázárt egy korábbi kijelentésével, mely szerint az olimpiai pályázat visszavonásával felszabadult ezermilliárd forintot vidéki fejlesztésekre kellene költeni. A miniszter úgy fogalmazott: „Ha a budapestiek nem akarnak ekkora fejlesztést a fővárosban, azt el kell fogadni”, ám a vidékfejlesztésről nem szabad lemondani.

A repülőtéri gyorsforgalmi út felújítása meg fog valósulni – jelentette ki Lázár, arra reagálva, hogy előző nap felreppentek a hírek, hogy elkaszálták a tervet.

A gyulaházi hárommilliárdos űrközpontról is kérdezték a kancelláriaminisztert, szerinte azok a közösségek, amelyek a belföldi turizmusra próbálnak építeni, azokat támogatni kell. Lázár tapasztalata szerint a projektek kevés százaléka fuccsol be.

Nettó 142 milliárd forintba fog kerülni a Puskás-stadion, vagyis csak az áfa jelenti a különbséget – tájékoztatott Lázár, akit emlékeztettek arra, hogy korábban 100 milliárd forintért építették volna a létesítményt. A magyar állam egy nyílt nemzetközi tender után kapta meg a bruttó 190 milliárd forintos összeget – közölte, arra viszont nem tudott válaszolni a miniszter, hogy milyen épületeket húznak fel, annyit azonban elárult, hogy lesz múzeum, parkoló, étterem.

Meggondolás és a mérlegelés lehetőségét szerették volna bevezetni a közbeszerzések kapcsán – hangsúlyozta Lázár, hozzátéve, hogy az önkormányzati beruházások esetében a kormánynak egyedi döntéseket kell hozni, így például az unió által támogatott ivóvíz-beruházások esetében.

Ha továbbra is ostrom alatt tartja a média a roma intézményeket, akkor a felzárkóztatási lehetőségüket akadályozzák meg – közölte a miniszter a Híd a munka világába projekt felfüggesztése kapcsán. Lázár elmondta, hogy nem ez volt a kormány egyik legsikeresebb programja. Szerinte a kisebbségi önkormányzat elkövetett egy hibát, de ez nem jelenti azt, hogy a szervezet alkalmatlan lenne különféle programok intézésére.

Mit tenne Lukács György 13. kerületi szobrával? – kérdezték Lázárt. „Nem tudom megmondani, hogy jó szobor, avagy rossz. Nem láttam ezt a szobrot” – tért ki a válaszadás elől Lázár. Mint mondta, Lukács György munkásságát mindig próbálta elkerülni. Arra a kérdésre viszont, hogy van-e helye a közterületeken véres kezű kommunistáknak?, egyértelmű „nincs” volt a miniszter válasza. Konkrét kérdésekre egyértelmű a válasz – tette hozzá.

Rezsicsökkentéssel kapcsolatban Lázár elmondta, hogy lehetne Magyarországon rezsicsökkentés, de Brüsszel támadja ezt a tervet, vagyis azt, hogy egy hatósági szerv mondja meg Magyarországon, hogy mennyi legyen az energiaár. Az unió szeretné továbbvinni az energiauniót, ami szintén érintheti a rezsicsökkentést.

A Csíki sörnél tesz látogatást Lázár János március második felében – közölte a miniszter, és a cégvezetőnek ott fog néhány érdekes dolgot, javaslatot mondani.

Nem merül fel hazánk euróövezeti csatlakozása – jelentette ki a kancelláriaminiszter kérdésre válaszolva. Hozzátette: nem adottak a feltételek, még ha így is lenne, akkor is mérlegelni kell, hogy mit nyerünk és mit veszítünk. A gazdasági szabályozás és a pénzügyi felelősség tekintetében már most óriási a különbség azon tagállamok között, ahol az euró a pénznem – közölte Lázár.

Az ukrán nyelvtörvényről azt mondta a kancelláriaminiszter, hogy tisztázni fogják az ügyet, és konstruktív dialógust kezdeményeznek erről.

Az, hogy a Dagály milyen lett, azt majd az ott úszók elmondják – közölte Lázár, hozzátéve, hogy egy uszoda esetén nem a külcsín a fontos. Nekem uszodába járó emberként az a fontos, hogy a létesítmény úszásra alkalmas legyen – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár szerint maga a terv valósult meg, a miniszter egyébként nem tapasztalt a Dagály kapcsán óriási felháborodást.

Lázár arról is beszélt, hogy minden évben szeretnének díjcsökkentést, ezek egyik része a magánszemélyeket, másik része a vállalkozókat érinti. Hozzátette: szeretnék olcsóbbá tenni a közigazgatást, hogy 2018-ban miképp fog ez megvalósulni, azt még vizsgálják.

A pártfinanszírozás szigorításáról kérdezték a minisztert, aki azt mondta, nem ismeri a konkrét javaslatot, de hozzátette: mindenkinek el kell számolnia az állami pénzekkel.