Kémkedésért letöltendő szabadságvesztést kér a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Galambos Lajosra, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatójára a kémper megismételt eljárásának fellebbviteli tárgyalásán. A másodrendű vádlott Szilvásy Györgyre, a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterére és a negyedrendű vádlott Laborc Sándorra, aki Galambos után volt a titkosszolgálat feje, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozzák, ahogy a harmadrendű vádlottra, a szintén kémkedéssel vádolt civil P. Lászlóra is – tudta meg a Magyar Nemzet a főügyészség szóvivőjétől, Csiha Gábortól.
A 2041-ig titkosított ügy számos részletét nem ismerheti meg a nyilvánosság. A korábban kiszivárgott információkból is csak annyi tudható, hogy Galambos főigazgatói hivatali ideje alatt bolgár szakembereknek álcázott orosz specialisták érkeztek az országba, hogy átvilágítsák az NBH munkatársait. Ennek állítólag az volt a legfőbb célja, hogy megpróbálják kideríteni, kik szivárogtattak ki titkokat az akkori ellenzéknek.
A Heti Válasz korábban azt is megírta, hogy az átvilágításhoz az álbolgárok saját technikai hátteret telepítettek a hivatal székházába, amely a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül, az NBH repülőtéri kirendeltségének és a légikikötő védelmi rendszereit működtető Zömök Kft. munkatársainak segítségével jutott az országba. Ennek a cégnek a tulajdonosa a per harmadrendű vádlottja, P. László. Ma sem tudni, hogy milyen és mennyi titok került az akció eredményeképpen az oroszok kezébe.
Galambost és Szilvásyt kémkedésben első fokon bűnösnek mondta ki a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa, és mindkettőjüket két év tíz hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Laborc bűnpártolásért egy év felfüggesztettet kapott, P. Lászlót felmentették. 2015 nyarán azonban ezt az ítéletet megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla, egyidejűleg új eljárást rendelt el.
A megismételt eljárásban a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa bűncselekmény hiányában mindenkit felmentett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség azonban rámutatott, hogy a Kaposvári Törvényszéken kívül eddig még egyetlen bíró vagy bírói tanács sem kérdőjelezte meg, hogy a gyanúsításban, majd a vádiratban leírt cselekmények ne volnának bűncselekmények. Szerintük a kémkedés megtörtént, amiről Galambos utóda, Laborc Sándor részletesen beszámolt Szilvásynak, majd – a titkosítás miatt közelebbről nem részletezett – „kármentő intézkedéseket hozott”. A főügyészség ezért fellebbezésében Galambost és P. Lászlót kémkedéssel vádolja, míg a szerintük a kémügyről mindent tudó, de a tetteseket fel nem jelentő Szilvásyt és Laborcot bűnpártolással.
Azt még nem tudni, hogy ki tárgyalja majd az ügyet. Egy alezredes asszony kivételével ugyanis a Fővárosi Ítélőtábla valamennyi katonai bírája eljárt korábban az ügy különböző szakaszaiban, ezért vélhetően a témában még érintetlen Győrből vagy Szegedről vezényelnek a fővárosba katonai bírákat.
