Félrevezető írást közölt csütörtöki számában a Népszava a Római-partra tervezett mobil gáttal kapcsolatban. A cikk hivatkozik egy, a Fővárosi Csatornázási Művek ár- és belvízvédelmi osztályának 2015-ben készített tanulmányára, csakhogy a Magyar Nemzet birtokában lévő ugyanazon szereplők által készített tanulmány, rajta Palkó György, az FCSM vezérigazgatójának aláírásával, valójában 2013 decemberében készült, annak egyik fejezete, melyre a lap hivatkozik. A dokumentum az egész csillaghegyi öblözet, benne a Római-part árvízvédelmi művének tarthatatlanságára hívja fel a figyelmet, megemlítve, Budapest védekezés szempontjából további kritikus pontjait is.
A szakmai anyag, amelynek címe Budapest árvízvédelmi rendszerének műszaki fejlesztési javaslata, Budapest valamennyi kritikus árvízvédelmi létesítményét elemzi. Ennek alapján lapunk már 2014. március 3-i számában megírta: „Fejlesztések és felújítások nélkül nem biztosítható Budapest védelme, ha a Duna legközelebbi áradásának a mértéke megközelíti vagy meghaladja a tavalyit. A nemrégiben készült fővárosi elemzés szerint egy újabb nagy árvíz már nemcsak a Római-partot, Békásmegyert és Csillaghegyet fenyegeti, de elöntheti Óbudát, Újlakot, a Vízivárost, valamint Újpestet, Angyalföldet és a Margitszigetet is. A Demszky-korszakban elhanyagolt védművek megerősítési költségeit becsülni sem lehet, a városvezetés a kormányhoz fordul az ügyben.”
A Római-part, pontosabban a csillaghegyi öblözet árvízvédelmi helyzetről a tanulmány a következőket írja: „A Királyok útja–Nánási úti töltés Csillaghegy fő védelmi vonala, ezért annak szakadása esetén az öblözet 356 hektáros területe a 11-es útig víz alá kerülhet, veszélyeztetve az ott élő emberek életét és értékeit.” A mobil gátról az anyag – az azóta elkészült partélen megépítendő árvízvédelmi művet támogató szakmai állásfoglalások (Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem, Magyar Tudományos Akadémia) ismerete nélkül a következőket írta: „Az öblözet árvízvédelmét az előírásoknak megfelelő kiépítésű védmű kialakításával szükséges biztosítani. A 800 centiméter feletti árvizek alkalmával tapasztaltak miatt a védmű megépítése nem halogatható, az árvízi jelenségek miatt kialakulhat komolyabb, nehezen kezelhető meghibásodás. A védmű megerősítése halasztást nem tűr. A helyhiány miatt töltés építésére kisajátítási igény nélkül nincs lehetőség. A fejlesztés lehetőségét árvízvédelmi fal, töltéssel kombinált árvízvédelmi fal, töltéssel kombinált mobil gát, vagy egyéb kis helyigényű szerkezet nyújthatja.”
