Az Új Köztársaságért Alapítvány pénteki, a IV. Magyar Köztársaság közjogi rendszere című konferenciáján Gyurcsány Ferenc az egyik legfontosabb feladatnak egy olyan új alkotmány megalkotását nevezte, amely megőrzi az 1989-es alkotmány szellemiségét, miközben tartalmazza a rendszerváltozás óta eltelt 28 év tanulságait. A mostani magyar alaptörvény ugyanis illegitim, „lényegében egypárti diktátum” – tette hozzá indoklásként.
Meg kell szüntetni az alaptörvényt ideológiailag megalapozó rendelkezéseket – mondta a preambulumra utalva. El kell törölni a kormányozhatóságot akadályozó szabályokat, radikálisan csökkenteni kell a kétharmados törvények számát, el kell távolítani a független intézmények éléről a pártkatonákat, az új alkotmányt pedig népszavazással kell majd megerősíteni – foglalta össze véleményét.
Arra is kitért, hogy a mainál nagyobb stabilitást kellene adni az alkotmánynak. Az Eötvös Károly Intézet például azt javasolja, hogy két egymást követő parlament erősítse meg az új alkotmányt, aztán arról végül írjanak ki népszavazást – közölte.
Másik lehetőségként említette azoknak az úgynevezett merev szabályoknak az alkotmányba való beépítését, amelyeket a későbbiekben semmilyen többséggel nem lehet megváltoztatni. Ezek közé sorolta az alapvető állampolgári és szabadságjogokat, a köztársasági államformát vagy a többpárti politikai szerkezet meglétét.
Újra biztosítani kell minden állampolgárnak annak lehetőségét, hogy közvetlenül fordulhasson az Alkotmánybírósághoz – jelentette ki. A DK csökkenteni szeretné a tiltott népszavazási tárgyak körét, egyúttal kijelölnének olyan témákat is, amelyeket kötelező lenne referendummal megerősíttetni.
Az alapvető alkotmányos jogoknak nagyobb garanciákat kell kapniuk, az Alkotmánybíróságnak pedig lehetőséget kell adni arra, hogy dönthessen az alapjogok hierarchikus sorrendjéről – érvelt a pártelnök. Egyúttal kijelentette, hogy a munkavállalóknak a mainál lényegesen szélesebb körű alkotmányos védelemre van szükségük.
Gyurcsány Ferenc, bár nem tartja tisztességesnek a jelenlegi választási rendszert, de nem ért egyet egy arányos választási rendszer bevezetésével. Arányos választási rendszert az akar, aki vereségre készül, és minimalizálni akarja a vereségét – fogalmazott. A többségi rendszer viszont annak kedvez, aki győzni akar, hisz magában, és azt gondolja, hogy stabil többséget tud létrehozni – tette hozzá.
A Demokratikus Koalíció azt szeretné, ha többen vennének részt a választásokon – mondta, bár nem tartotta volna szerencsésnek, ha bevezetnék a kötelező részvételt. Ehelyett azt javasolta, hogy a választásokat hétköznap bonyolítsák le, a résztvevők pedig kapjanak fizetett szabadnapot. A külföldön élő szavazók kérdéséről beszélve leszögezte, hogy az állampolgárságot senkitől nem lehet elvenni, de a voksolás jogát ahhoz kell kötni, hogy a szavazásra jogosultak valamennyi ideig életvitelszerűen Magyarországon éljenek.
A DK visszaállítaná az attól megfosztott közösségek egyházi státusát, és felülvizsgálná a vatikáni megállapodást – jelentette be. Hozzátette, hogy az egyházi személyeknek és az egyházaknak pedig ugyanolyan közteherviselési kötelezettségei lennének, mint mindenki másnak.
Az utána felszólaló Majtényi László azt mondta, szerencsés pillanatban rendezik a konferenciát, mert megjelent egy új nemzedék, egy olyan életkori csoport, amelyről mindenki azt hitte, hogy nem érdekli a politika. – Az ország már nem olyan, mint egy hónapja volt, és ez nem is fog megváltozni – tette hozzá a kormányellenes tüntetésekre utalva.
Az Eötvös Károly Intézet elnöke úgy fogalmazott: nincs értelme a jelenlegi alaptörvényt „toldozni-foldozni”. Ehelyett eredeti alkotmányozásra van szükség, amelynek során meg lehet alkotni a Magyar Köztársaság végleges alkotmányát – jelentette ki. A végleges alkotmányt egy olyan, kifejezetten erre a feladatra létrejövő alkotmányozó nemzetgyűlésnek kellene elfogadnia, amelyben az alkotmányos jobb- és baloldal egyaránt képviselné magát – közölte. A jogszabályt pedig végül népszavazással kell megerősíteni – tette hozzá.
