Rogán Antal bizalmasára írják a törvényt

Kertész Balázs ügyvéd miatt alkothat jogszabályt az Országgyűlés.

Akár lex Kertésznek is lehetne nevezni az ügyvédi törvény új változatát, melynek a Rogán Antal bizalmasaként emlegetett belvárosi ügyvéd, Kertész Balázs lehet a haszonélvezője. A készülő szabályozás egyik kevésbé feltűnő nóvuma ugyanis eltörölné az ügyvédi hivatás és a cégvezetői pozíció közötti összeférhetetlenséget, éppen azt, ami kellemetlen helyzetbe hozta nemrég Kertész Balázst, és ami miatt a jogásznak le kellett mondania saját cége ügyvezetői posztjáról. A jogszabály társadalmi véleményezésére biztosított időszak a héten lezárul, így vélhetően nemsokára az Országgyűlés szakbizottsága elé juthat a javaslat.

Kertészt az Index egy tavalyi cikkében így jellemezte: „Rogán háttérbe húzódó gazdasági jobbkeze, az ingatlaneladási rendszer meghatározó figurája, annak jogi tökéletesítője.” Egyike volt azon személyeknek, akiket a hírportál rejtett kamerája rögzített, amikor a fővárosban az Aulich utca 3. kapuján mentek be. A felvételek szerint rajta kívül Habony Árpád, két egykori grúz miniszter, Habony egy grúz-izraeli üzleti partnere és Rogán Antal járt az épületben.

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter eleinte letagadta, hogy ott járt, később pedig tárcája úgy nyilatkozott, Rogán csak egy kávéra ugrott be, de nincs üzleti kapcsolata a nevezettekkel. Az épületben tart fenn irodát a Monavis Consulting Kft., Kertész cége, melynek akkor ügyvezetője is az ügyvéd volt. A félmilliós törzstőkével alapított vállalkozás furcsa úton jutott hozzá 150 milliót is érő, évekkel korábban önkormányzati tulajdonú irodájához.

A hatályos, 1998-as ügyvédi törvény szigorúan meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyeket ügyvéd nem folytathat. A kódex rendelkezései értelmében az ügyvédnek szinte semmilyen munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya nem lehet a praxisa mellett – nem lehet például gazdasági társaságban vezető tisztviselő. Ám tavaly fény derült arra, hogy Kertész Balázs összeférhetetlen. A szabálytalanságot akkor a Budapesti Ügyvédi Kamara összeférhetetlenségi bizottsága is megállapította, így Kertész harminc napot kapott az ütközés feloldására. Végül a praxis mellett döntött, az ügyvezetésről lemondott. De ha a mostani törvénytervezetből törvény lesz, nyugodtan visszatérhet cége élére.

A friss tervezet – a jelenlegi törvényhez hasonlóan – általános tiltásokkal és néhány kivétel megnevezésével rendezi az összeférhetetlenségi szabályokat. Ám előbbiekben két apró változtatás immár lehetővé tenné, hogy az ügyvéd – az eddigiekkel ellentétben – gazdasági társaság vezetője legyen, amennyiben azért díjazást nem kap. A szabályok enyhítése viszont itt nem áll meg, a kivételek sorába tudniillik utolsóként bekerült egy új, tizennegyedik is, amely kifejezetten kimondja, hogy nem összeférhetetlen, ha az ügyvéd egy jogi személy vezető tisztségviselői feladatait látja el. Ennek megfelelően tehát a jövőben akár honoráriumért is végezhetnének cégvezetői tevékenységet az ügyvédek.

A jelenleg ügyvédként praktizáló Schiffer András lapunknak elmondta, sunyi megoldásnak tartja, hogy a törvénybe belecsempészték annak lehetőségét, hogy az ügyvéd például egy zrt. vezetője legyen. Ez számára annál is inkább ellentmondásos és képmutató, mert egy családi bt.-nek például az új tervezet szerint sem lehetne tagja egy ügyvéd. Schiffer úgy látja, egy lex Kertész Balázsról van szó. Egyértelművé tette, sokkal szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat tartana indokoltnak.

Megkerestük Réti Lászlót, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, aki lelkesen sorolta a készülő jogszabály pozitívumait, a szakmát kifehérítő, illetve a versenyképességet növelő tervezett változásokat. Az összeférhetetlenségi korlátok fenti tágításáról ugyanakkor azt mondta, az egyeztetések során az ügyvédi kar részéről nem vetődött fel ilyen javaslat, nem ők kérték, hogy ez belekerüljön az anyagba.

Az MSZP szakpolitikusa, Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának alelnöke szintén úgy nyilatkozott, hogy sok üdvözlendő újítást tartalmaz a tervezet, de jelezte, az összeférhetetlenségi könnyítésről tőlünk hall először; úgy emlékszik, az általa olvasott, néhány hónappal korábbi verzióban ez még nem volt benne.

Az igazságügyi bizottság jobbikos alelnöke, Staudt Gábor úgy fogalmazott, „összeáll a kép”, azok után, hogy „Fidesz-közeli ügyvédek néhol zavaros ügyekkel érintett cégekben nem tudtak vezető tisztségviselők maradni”. – Úgy tűnik, ez a következő lépése annak, hogy a kormánypárt holdudvara magára íratja a szabályokat – fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint az emberek az ügyvédek részéről cégektől független működést várnak el.

Ezek után írásbeli kérdéssel fordultunk az Igazságügyi Minisztériumhoz, aziránt érdeklődve, mely jogpolitikai cél érdekében és kinek a javaslatára került a tervezetbe, hogy ügyvéd lehessen ügyvezető vagy éppen vezérigazgató, de lapzártánkig nem érkezett válasz. Hívtuk a Fidesz jogalkotási szakpolitikusát, Gulyás Gergelyt is, de nem vette fel a telefont.

A tervezet számos további újítása közé tartozik egyébként, hogy háttérbe szorítaná a kizárólag sikerdíjas megbízásokat, és beléptetné a kamarába a kizárólag saját munkáltatójukat képviselő, önálló ügyvédi praxissal nem rendelkező jogtanácsosokat. Ezeken felül – ahogy erre Réti László rávilágított – csökkennek az ügyvédek adminisztratív terhei, miközben több, az ügyfeleket védő előírás szigorodik, így például a letétkezelés és az ügyvédi titok szabályai is. – A megbízás minimális óradíjának törvényi meghatározását az ügyvédség végül nem támogatta egyöntetűen – árulta el a kamara elnöke.