Szijjártó a történelmünkkel magyarázta, miért nem tartunk az oroszoktól

A külügyminiszter egész Magyarország nevében beszélt arról, hogy tapasztalataink miatt nem tartjuk fenyegetőnek Oroszországot.

MN
2017. 04. 25. 15:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Érdekes interjút adott Szijjártó Péter a Salon24 nevű lengyel portálnak: a magyar külügyminiszter szerint a magyaroknak megvan a maguk történelmi tapasztalata, és nem tekint fenyegetésként Oroszországra – szavai alapján úgy tűnhet, a 44 éves szovjet megszállás csak egy rossz álom volt.

Szijjártót Igor Janke kérdezte, aki korábban már életrajzi könyvet is írt Orbán Viktorról, így jól ismerheti a magyar politikai és kormányzati viszonyokat – írja az interjút itthon elsőként szemléző Heti Válasz.

Janke már az első kérdésekben kitér a magyar–orosz viszonyra, Szijjártó Péter pedig így reagál:

„Magyar vagyok, magyar nézőpontból tekintek erre. Pragmatikus viszonyt kell fenntartanunk Oroszországgal. Miért? Mert az egyik legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Közép-Európában pedig, tetszik vagy sem, fontos szerepet játszik. Ez tény. A gázimportunk 85 százalékát Oroszország adja. Emiatt lehetetlen, hogy ne legyen párbeszéd. Ha a NATO azt mondja, párbeszéd és elrettentés, azt komolyan vesszük: nemcsak elrettentésről beszélünk, hanem párbeszédről is.”

És amikor Janke felveti, hogy Lengyelország számára fenyegetést jelentenek az oroszok, Szijjártó még tudja fokozni:

„Ön lengyel, ön itt él. Én nem vagyok lengyel, nem itt élek, nincs lengyel gondolkodásmódom. Magyar vagyok, és megvan a magunk történelme. Mi nem tekintünk fenyegetésként Oroszországra. Pont.”

Szijjártó Péter hozzáteszi, nem az ő dolga megítélni Putyint. „Ez az orosz szavazók dolga. Amíg ők megválasztják, vele kell együtt dolgoznunk.” A külügyminiszter abban sem lát sok kivetnivalót, ha oroszok újítják fel a Magyar Honvédség fegyverzetét, hiszen az arzenál meghatározó része a szovjet időkből származik.

A politikus csupán ebben az egy mondatban utal arra, hogy Lengyelországhoz hasonlóan Magyarországot is szovjet elnyomás sújtotta. Jellemző, hogy a külügyminiszter válaszaiban nyoma sincs az elítélő hangnemnek, inkább egyfajta egykedvűséggel mutat rá a történelmi folytonosságra.

2008-ban ugyanez a Szijjártó Péter – akkor még Fidelitas-elnökként – kemény szavakkal bírálta Grúzia orosz lerohanását, mint mondta, a magyar kormánynak konkrét állásfoglalást kell tennie a Grúziában kialakult, tarthatatlan helyzettel kapcsolatban.

Az oroszok ugyanúgy kezelték Grúzia megszállását, mint azt tették 1956-ban Magyarországgal – jelentette ki Szijjártó a budapesti orosz nagykövetség előtt tartott fidelitasos tüntetésen.

Kilenc évvel később már nem lehet ugyanitt demonstrálni az orosz befolyás ellen: a BRFK részletesebben ki sem fejtett biztonsági okokra hivatkozva kordonokkal hermetikusan lezárta a követségi épületet az április 24-i, ellenzéki demonstrációra készülve.

A helyszínen hatalmas volt a készültség, legalább ötszáz rendőr, csaknem 80 rendőrségi jármű biztosította, hogy a tüntetők meg se közelíthessék az épületet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.