Szijjártó a történelmünkkel magyarázta, miért nem tartunk az oroszoktól

A külügyminiszter egész Magyarország nevében beszélt arról, hogy tapasztalataink miatt nem tartjuk fenyegetőnek Oroszországot.

MN
2017. 04. 25. 15:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Érdekes interjút adott Szijjártó Péter a Salon24 nevű lengyel portálnak: a magyar külügyminiszter szerint a magyaroknak megvan a maguk történelmi tapasztalata, és nem tekint fenyegetésként Oroszországra – szavai alapján úgy tűnhet, a 44 éves szovjet megszállás csak egy rossz álom volt.

Szijjártót Igor Janke kérdezte, aki korábban már életrajzi könyvet is írt Orbán Viktorról, így jól ismerheti a magyar politikai és kormányzati viszonyokat – írja az interjút itthon elsőként szemléző Heti Válasz.

Janke már az első kérdésekben kitér a magyar–orosz viszonyra, Szijjártó Péter pedig így reagál:

„Magyar vagyok, magyar nézőpontból tekintek erre. Pragmatikus viszonyt kell fenntartanunk Oroszországgal. Miért? Mert az egyik legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Közép-Európában pedig, tetszik vagy sem, fontos szerepet játszik. Ez tény. A gázimportunk 85 százalékát Oroszország adja. Emiatt lehetetlen, hogy ne legyen párbeszéd. Ha a NATO azt mondja, párbeszéd és elrettentés, azt komolyan vesszük: nemcsak elrettentésről beszélünk, hanem párbeszédről is.”

És amikor Janke felveti, hogy Lengyelország számára fenyegetést jelentenek az oroszok, Szijjártó még tudja fokozni:

„Ön lengyel, ön itt él. Én nem vagyok lengyel, nem itt élek, nincs lengyel gondolkodásmódom. Magyar vagyok, és megvan a magunk történelme. Mi nem tekintünk fenyegetésként Oroszországra. Pont.”

Szijjártó Péter hozzáteszi, nem az ő dolga megítélni Putyint. „Ez az orosz szavazók dolga. Amíg ők megválasztják, vele kell együtt dolgoznunk.” A külügyminiszter abban sem lát sok kivetnivalót, ha oroszok újítják fel a Magyar Honvédség fegyverzetét, hiszen az arzenál meghatározó része a szovjet időkből származik.

A politikus csupán ebben az egy mondatban utal arra, hogy Lengyelországhoz hasonlóan Magyarországot is szovjet elnyomás sújtotta. Jellemző, hogy a külügyminiszter válaszaiban nyoma sincs az elítélő hangnemnek, inkább egyfajta egykedvűséggel mutat rá a történelmi folytonosságra.

2008-ban ugyanez a Szijjártó Péter – akkor még Fidelitas-elnökként – kemény szavakkal bírálta Grúzia orosz lerohanását, mint mondta, a magyar kormánynak konkrét állásfoglalást kell tennie a Grúziában kialakult, tarthatatlan helyzettel kapcsolatban.

Az oroszok ugyanúgy kezelték Grúzia megszállását, mint azt tették 1956-ban Magyarországgal – jelentette ki Szijjártó a budapesti orosz nagykövetség előtt tartott fidelitasos tüntetésen.

Kilenc évvel később már nem lehet ugyanitt demonstrálni az orosz befolyás ellen: a BRFK részletesebben ki sem fejtett biztonsági okokra hivatkozva kordonokkal hermetikusan lezárta a követségi épületet az április 24-i, ellenzéki demonstrációra készülve.

A helyszínen hatalmas volt a készültség, legalább ötszáz rendőr, csaknem 80 rendőrségi jármű biztosította, hogy a tüntetők meg se közelíthessék az épületet.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.