3.) A külföldről finanszírozott szervezetekkel kapcsolatban Tuzson Bence jelezte: egy európai parlamenti (EP) bizottság jelentése szerint is szigorítani kell a nem kormányzati szervezetek (NGO) vizsgálatát.
Tuzson sem a bizottságot, sem a jelentés címét nem közölte, de a Európai Bizottság válaszlevele erre a pontra is vonatkozhat: mint írják, minden civil szervezetnek, amely az EU-intézményekkel folytatott megbeszélések során befolyásolni akarja az uniós szakpolitikát, be kell mutatnia legutóbbi éves költségvetését – beleérve az EU-tól kapott támogatási összegeket is.
4.) Végül Tuzson megjegyezte, a brüsszeli támadásnak épp az a célja, hogy minél kevesebben írják alá a nemzeti konzultációt – azonban már nagyjából 900 ezer körül járhat a visszaküldött kérdőívek száma.
A kormányzati kommunikációs államtitkár azt már nem tette hozzá, hogy postán korábban 8 millió választópolgárnak küldték ki a konzultációs íveket, néha négy példányt is egy személynek – a válaszadás névtelenségének köszönhetően pedig mind a négyet visszaküldheti ugyanaz a címzett, ami magában tömeges visszaélésre ad lehetőséget.
Hasonló a helyzet a kormány (korábban orosz mérőkódot futtató) netes konzultációs felületével: először a Magyar Nemzet írta meg, hogy a honlapon bárki bármilyen fiktív adattal beküldheti a kitöltött íveket – a rendszer gond nélkül könyvelte például a 99 éves Süteményes Kenguru válaszait, egy IP-címről így levelek tömegét lehet elküldeni az oldalra.
A fentiek alapján elképzelhető, hogy több ezer vagy akár tízezer hamisított anyag is lehet a visszaküldött konzultációs ívek között. Megkerestük az ügyben a Miniszterelnöki Kabinetirodát, azonban nem is válaszoltak a rendszer kijátszhatóságára vonatkozó kérdéseinkre.
