Brüsszeli támadásnak titulálta Tuzson Bence, hogy az Európai Bizottság részletesen, pontról pontra cáfolta a nemzeti konzultációs ív állításait.
A kormányzati kommunikációs államtitkár a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában beszélt arról, hogy a kabinet komolyan veszi a támadást és részletesen válaszol majd a „csúsztatásokat, igaztalan állításokat” tartalmazó levélre – az interjút az MTI is szemlézte.
Biztos, ami biztos, Tuzson a rádióműsorban megpróbálkozott a válaszadással. Talán jobb lett volna, ha nem teszi, a vérszegény reakció maga is hemzseg a csúsztatásoktól:
1.) Az államtitkár szerint Brüsszel elfelejti azt a tényt, hogy állandó betelepítési kvóta létrehozása szerepel a brüsszeli tervekben, az Európai Bizottság döntést is hozott róla.
Az EB levelében viszont összesen 1294 menedékkérő – nem illegális bevándorló – befogadását kéri Magyarországtól, a menekültek nagy része pedig jó eséllyel visszatérne hazájába. Ráadásul, a menekültek többfajta jogi státuszban érkeznének hozzánk, ezek közül befogadotti vagy menedékes státusszal is csak ideiglenesen lehet Magyarországon tartózkodni.
2.) Az energiapolitikáról szólva Tuzson Bence kitért arra: Brüsszel azt állítja, hogy a verseny csökkentené az árakat, pedig éppen az Európai Bizottság mérte fel, hogy 2010–2015 között az EU-ban átlagosan 20 százalékkal nőttek az áramárak, a gáz árának emelkedése pedig még magasabb volt.
Csakhogy a rezsicsökkentésnek nevezett szabályozással a kormány utoljára három és fél éve csökkentette ténylegesen a magyar lakossági energiaárakat: 2013 végén a földgáz jegyzésára az európai piacokon megawattóránként 26 euró volt. Ez tavaly augusztusra 11 euróra esett, majd az elmúlt év végére 17 euró körülire növekedett, de így is bőven alatta maradt a 2013-as szintnek. Eközben a magyar hatósági ár nem változott.
A távhő esetében hasonló a helyzet, a hőerőművek nagy része ugyanis földgázzal működik. Az áram ára az azonnali piacokon három évvel ezelőtt 48 euró volt megawattóránként, ezt 2016 nyarán 27 euróért is meg lehetett vásárolni, de még tavaly decemberben is csak 40 euró közelében mozgott a megawattóránkénti díj. A kormány azonban már több mint két éve nem mérsékelte a háztartásienergia-díjakat, pedig akár 20-30 százalék körüli árcsökkentést is elérhettek volna.
3.) A külföldről finanszírozott szervezetekkel kapcsolatban Tuzson Bence jelezte: egy európai parlamenti (EP) bizottság jelentése szerint is szigorítani kell a nem kormányzati szervezetek (NGO) vizsgálatát.
Tuzson sem a bizottságot, sem a jelentés címét nem közölte, de a Európai Bizottság válaszlevele erre a pontra is vonatkozhat: mint írják, minden civil szervezetnek, amely az EU-intézményekkel folytatott megbeszélések során befolyásolni akarja az uniós szakpolitikát, be kell mutatnia legutóbbi éves költségvetését – beleérve az EU-tól kapott támogatási összegeket is.
4.) Végül Tuzson megjegyezte, a brüsszeli támadásnak épp az a célja, hogy minél kevesebben írják alá a nemzeti konzultációt – azonban már nagyjából 900 ezer körül járhat a visszaküldött kérdőívek száma.
A kormányzati kommunikációs államtitkár azt már nem tette hozzá, hogy postán korábban 8 millió választópolgárnak küldték ki a konzultációs íveket, néha négy példányt is egy személynek – a válaszadás névtelenségének köszönhetően pedig mind a négyet visszaküldheti ugyanaz a címzett, ami magában tömeges visszaélésre ad lehetőséget.
Hasonló a helyzet a kormány (korábban orosz mérőkódot futtató) netes konzultációs felületével: először a Magyar Nemzet írta meg, hogy a honlapon bárki bármilyen fiktív adattal beküldheti a kitöltött íveket – a rendszer gond nélkül könyvelte például a 99 éves Süteményes Kenguru válaszait, egy IP-címről így levelek tömegét lehet elküldeni az oldalra.
A fentiek alapján elképzelhető, hogy több ezer vagy akár tízezer hamisított anyag is lehet a visszaküldött konzultációs ívek között. Megkerestük az ügyben a Miniszterelnöki Kabinetirodát, azonban nem is válaszoltak a rendszer kijátszhatóságára vonatkozó kérdéseinkre.
