Devizahitelek: semmibe vették a fogyasztóvédelmet

Lassan egyetlen szalmaszál sem marad, amibe kapaszkodhatnának azok a pórul járt devizahitelesek, akik a bíróságokon küzdenek igazukért.

Figyelemre méltó továbbá, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban többször is megállapította a Kúria: azok lényege, hogy az adós a forintkölcsönnél kedvezőbb kamatozású hitelt kapott, cserébe pedig devizában adósodott el. Ebből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait, ami – mint ismert – az adósok számára lett rendkívül hátrányos. Éppen ezért érdekes, hogy a Kúria rábólintott a pénzintézet által megállapított 14 százalékos kamatra, ebből ugyanis az következik, hogy egyáltalán nem kapott kedvezőbb kamatot az adós, viszont az árfolyamváltozás miatt megemelkedett terheket neki kellett kifizetnie. Hogy a 14 százalékos kamat mennyire magas, jól mutatja az a devizahiteles törvény, amelyben rögzítették, hogy e kölcsönök esetében mekkora kamatot kell meghatározni. A törvény 4-6 százalékon állapította meg a tisztességes kamat mértékét. Igaz, ez az ingatlanhitelekre vonatkozik, ám ezektől lényegében nem különböznek az autóhitelek sem.

A szóban forgó ügynek egyébként várhatóan nincs vége, ugyanis az adós nem törődik bele a döntésbe. Ügyvédje, Bihari Krisztina lapunk megkeresésére közölte, hogy az Európai Unió Bíróságához fordulnak jogorvoslatért az ügyben.

Nem először derül ki, hogy a devizahitelesek reménytelen harcot folytatnak igazukért. A Kúria nemrég arról döntött, nem sérült a pártatlanság látszata, amikor egy tavalyi konferencián a devizahiteles adósok szempontjából rendkívül aggasztó zártkörű tanácskozást folytatott a Pécsi Törvényszék és a Pécsi Ítélőtábla bírói kara a devizahiteles-perek kimeneteléről. Erről azért kellett döntenie a testületnek, mert egy a Pécsi Ítélőtáblán pereskedő adós elfogultsági indítványt nyújtott be azután, hogy az említett konferencia jegyzőkönyvét a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozta. Az óriási felháborodást kiváltó dokumentum alapján az adósok indulata egyáltalán nem volt alaptalan, bizonyos bírák kijelentései ugyanis – a Kúria friss állásfoglalása ellenére – alkalmasak lehetnek arra, hogy megrendítsék a pártatlan és részrehajlás nélküli bíráskodásba vetett bizalmat.

– Ami a devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségét illeti, sok érvénytelenségi jogcímet, amivel a nehéz helyzetbe került adósok próbálkoztak, jelenlegi tudásunk alapján már ki tudunk lőni – többek közt ilyen megállapításokat tett a Pécsi Ítélőtábla egyik bírája, aki a perek következményeiről beszélt. Baranyabán Judit amellett, hogy a jogvédelmet kereső adósok érveiről olyan „próbálkozásként” szólt, amelyet „ki kell lőni”, nyíltan beszélt arról is, hogy a hitelszerződéseket érvényessé kell nyilvánítani, annak ellenére, hogy mindez „nem találkozik az adósok érdekeivel”.

– Meggyógyítjuk ezeket a szerződéseket, és ez esetben úgy kell tekinteni ezekre, mintha már a kezdetektől a bíróság által orvosolt tartalommal jöttek volna létre – mondta a bíró. Majd hozzátette: ha mégsem sikerülne érvényessé nyilvánítani a hitelszerződést, akkor hatályossá kell nyilvánítani, ami viszont nem orvosol semmit. Mint mondta, „itt már csak a kegyelemdöfést adjuk meg, vége a történetnek, csak az elszámolást kell elvégezni”. Az viszont nem derült ki, hogy a szóban forgó kegyelemdöfést miként kell megadni a devizahiteles-szerződések esetében.

Az elhangzott kijelentésekről korábban nyilatkozott lapunknak a Pécsi Ítélőtábla, egyben a Magyar Bírói Egyesület elnöke, aki néhány szerencsétlen megfogalmazást leszámítva nem látott kivetnivalót az elhangzottakban. Makai Lajos kijelentette, hogy azok a devizahiteles-törvények, amelyek alapján el kell bírálni a szóban forgó hitelszerződéseket, nem „adóspártiak” feltétlenül, így jogértelmezésük sem lehet az.