Harmincnégyszer fordult az OLAF a magyar ügyészséghez

Jelenleg tizenhat nyomozás van folyamatban, ezek egyike a négyes metró építésével kapcsolatos.

A másik hat ügyben, amelyben már vádat emeltek, a többi között erdészeti gépek beszerzésére, technológiai korszerűsítésre, kutyák számára kialakított futópad továbbfejlesztésére, orvosi diagnosztikai eszközök beszerzésére igényelt, továbbá területalapú támogatásokkal összefüggő visszaélések szerepelnek.

A sajtó rendelkezésére bocsátott adatok szerint a megszüntetett hét eljárásból két esetben bűncselekmény, öt esetben pedig bizonyítottság hiányában szüntették meg a nyomozást.

Szintén az ügyészségi összesítésből kitűnik, hogy az OLAF ajánlásai alapján 16 nyomozás van folyamatban, a többi között az Alstom metrószerelvények beszerzésével, az Öveges-programmal, a Szegedi Vadaspark interaktív látogató-tájékoztató rendszerének kiépítésével, európai parlamenti képviselők költségtérítésével, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kapacitásbővítésével, a Budapest szíve projekthez kapcsolódó tervezési szerződésekkel, valamint 166 települési önkormányzat játszótérfejlesztésével kapcsolatban.

Három OLAF-jelzéssel összefüggésben is nyomoznak még, egyebek mellett az Európai Beruházási Bankot érintő csalás kísérlete kapcsán közokirat-hamisítás és pénzmosás bűntette miatt.

Az Alstom-üggyel összefüggésben Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője elmondta: augusztus 3-ig hosszabbították meg a nyomozást. Ebben az ügyben korábban az OLAF azt állapította meg, hogy a négyes metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el. Továbbra is két gyanúsítottja van az eljárásnak, egy harmadik gyanúsított Terner Géza, aki jelenleg két ügyben is belföldi, európai és nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt áll.

A helyettes szóvivő közölte: információik szerint a férfi jelenleg egy nem európai uniós államban tartózkodik. Hozzátette azt is: az Alstom-ügyben a vesztegetési pénz mértéke 7,3 millió euró lehetett.

Homonnai János, a Legfőbb Ügyészség OLAF-összekötője a háttérbeszélgetésen egyebek mellett arról beszélt, gyakran fogalmazódik meg az a vád, hogy ha az OLAF megállapítja egy bűncselekmény gyanúját, akkor a magyar hatóságok késlekednek ugyanennek a megállapításával. Közölte: ennek alapvetően az az oka, hogy az OLAF módszertana jelentősen eltér a magyar büntetőeljárástól. Példaként említette, hogy a szervezet nem foglalhat le iratokat, másolatokból dolgozik, a magyar hatóságoknak a büntetőeljárásban viszont az eredeti iratra van szükségük, ezért le kell foglalniuk azt. Más a két fél célja is: míg az OLAF célja a szabálytalanságok feltárása, a magyar hatóságoké a büntetőjogi felelősség megállapítása.