Fazekas Géza hangsúlyozta: eddig hét ügyben emelt vádat az ügyészség, hétben megszüntették az eljárást, a többiben folyamatban van a nyomozás. Jogerős ítélet két emberrel szemben született. Ők nyomdaüzem létesítésére pályáztak az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól, és az elszámoláshoz valótlan számlákat használtak fel. Az egyik vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, társát pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság.
Az idén az OLAF még sem ajánlást, sem jelzést nem tett a Legfőbb Ügyészségnek – közölte a szóvivő.
Fazekas Géza hangsúlyozta: az OLAF feladata az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, ebben a körben közigazgatási vizsgálatok elvégzésére jogosult, nyomozati jogköre nincs.
Ismertette azt is, hogy igazságügyi ajánlást akkor tesz a szervezet, ha a saját vizsgálata alapján bűncselekmény gyanúját észleli, jelzést pedig akkor, ha nem tesz büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlást, hanem átadja az adatokat, és az adott ország ügyészségére bízza azok elbírálását.
Az OLAF nemcsak büntetőjogi ajánlásokat tehet valamely tagállam ügyészségének, hanem a tagállamok más hatóságaihoz, például az arra illetékes minisztériumaihoz is fordulhat, s tehet fegyelmi, közigazgatási és pénzügyi eljárást kezdeményező ajánlásokat – tette hozzá.
A legutóbbi vádemelésről Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője beszélt, aki elmondta: április 24-én három ember ellen emeltek vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt.
A vádirat szerint az ügy elsőrendű vádlottja, egy budapesti információtechnológiai szolgáltatást nyújtó cég vezetője 2011 októberében pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez szoftverfejlesztésre, a projekt megvalósításának helyszíneként pedig egy debreceni címet jelölt meg. A támogatási szerződéssel ellentétben azonban a cég a fejlesztői munkát Budapesten végezte, s bár bérelt irodahelyiségeket Debrecenben, azok alkalmatlanok voltak erre a célra. Az ügy két másik vádlottja alvállalkozók képviselője, aki valótlan iratokkal próbálta a támogatási összeg felhasználását igazolni. Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott az uniós költségvetésnek 80 millió, a fiktív számlákon alapuló adóbevallásokkal pedig a magyar költségvetésnek 35 millió forintnyi vagyoni hátrányt okozott.
A másik hat ügyben, amelyben már vádat emeltek, a többi között erdészeti gépek beszerzésére, technológiai korszerűsítésre, kutyák számára kialakított futópad továbbfejlesztésére, orvosi diagnosztikai eszközök beszerzésére igényelt, továbbá területalapú támogatásokkal összefüggő visszaélések szerepelnek.
A sajtó rendelkezésére bocsátott adatok szerint a megszüntetett hét eljárásból két esetben bűncselekmény, öt esetben pedig bizonyítottság hiányában szüntették meg a nyomozást.
Szintén az ügyészségi összesítésből kitűnik, hogy az OLAF ajánlásai alapján 16 nyomozás van folyamatban, a többi között az Alstom metrószerelvények beszerzésével, az Öveges-programmal, a Szegedi Vadaspark interaktív látogató-tájékoztató rendszerének kiépítésével, európai parlamenti képviselők költségtérítésével, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kapacitásbővítésével, a Budapest szíve projekthez kapcsolódó tervezési szerződésekkel, valamint 166 települési önkormányzat játszótérfejlesztésével kapcsolatban.
Három OLAF-jelzéssel összefüggésben is nyomoznak még, egyebek mellett az Európai Beruházási Bankot érintő csalás kísérlete kapcsán közokirat-hamisítás és pénzmosás bűntette miatt.
Az Alstom-üggyel összefüggésben Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője elmondta: augusztus 3-ig hosszabbították meg a nyomozást. Ebben az ügyben korábban az OLAF azt állapította meg, hogy a négyes metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el. Továbbra is két gyanúsítottja van az eljárásnak, egy harmadik gyanúsított Terner Géza, aki jelenleg két ügyben is belföldi, európai és nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt áll.
A helyettes szóvivő közölte: információik szerint a férfi jelenleg egy nem európai uniós államban tartózkodik. Hozzátette azt is: az Alstom-ügyben a vesztegetési pénz mértéke 7,3 millió euró lehetett.
Homonnai János, a Legfőbb Ügyészség OLAF-összekötője a háttérbeszélgetésen egyebek mellett arról beszélt, gyakran fogalmazódik meg az a vád, hogy ha az OLAF megállapítja egy bűncselekmény gyanúját, akkor a magyar hatóságok késlekednek ugyanennek a megállapításával. Közölte: ennek alapvetően az az oka, hogy az OLAF módszertana jelentősen eltér a magyar büntetőeljárástól. Példaként említette, hogy a szervezet nem foglalhat le iratokat, másolatokból dolgozik, a magyar hatóságoknak a büntetőeljárásban viszont az eredeti iratra van szükségük, ezért le kell foglalniuk azt. Más a két fél célja is: míg az OLAF célja a szabálytalanságok feltárása, a magyar hatóságoké a büntetőjogi felelősség megállapítása.
