Itthonról mozgatják Schmidt Mária cégének új tulajdonosát

Joseph Alexander Belle Schmidt Mária legnagyobb ellenlábasának a helyére lépett.

Egy magyar származású svájci üzletember lehet az egyre kacifántosabb BIF-sztori legújabb fordulatának központi szereplője. A már 2015 óta három üzleti kör – a korábbi FHB-vezér és tulajdonos Spéder Zoltán, Nobilis Kristóf üzletember, illetve Schmidt Mária és családja – harcmezejének számító Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. körül múlt héten kezdett ismét forrni a levegő. A cég már kedden bekerült a hírekbe azzal, hogy papírjaival szokatlanul nagy, közel négymilliárd forintos forgalmat bonyolítottak le a budapesti értéktőzsdén. Majd másnap jött az újabb bejelentés: a Schmidt család (maga a Terror Háza főigazgatója, illetve két gyermeke, Ungár Anna és Ungár Péter) érdekeltségébe tartozó PIÓ-21 Kft. – valószínűleg még annak tudatában, hogy ők a legnagyobb tulajdonosok – kötelező nyilvános vételi ajánlatot tett a BIF valamennyi részvényére.

Hamarosan kiderült azonban, hogy időközben lett egy náluk is nagyobb részvényes.

Kedden nem véletlenül volt ugyanis őrültek háza a börzén: a jelenlegi árfolyamon közel 14 milliárdot érő cégben aznap közel 33 százalékos tulajdonhányadot szerzett egy alig egy hónapja bejegyzett svájci vagyonkezelő cég, a BFIN Asset Management AG. A társaság Schmidték legnagyobb ellenlábasát, Nobilis Kristófot vásárolta ki, de vélhetően mástól is vettek papírokat, így válhattak a BIF első számú részvényesévé.

Magáról a zürichi cégről sokat nem tudni. Azon túl, hogy bel- és külföldi cégek megvásárlására és menedzselésére szakosodott, a különböző helyi cégregiszterekből annyi derül ki, hogy túl sok alaptőkét ehhez a tulajdonosok nem bocsátottak a rendelkezésére. A társaságot mindössze százezer frankos (28,7 millió forint) tőkével alapították, ami kevesebb, mint egy százaléka a most megszerzett BIF-részesedés értékének.

Ha a cég nyilvános adatai nem is, vezetői közül az egyik kifejezetten érdekes lehet, ha vissza akarjuk fejteni, mi is történik a budapesti társaság körül. A BFIN AG elnöke ugyanis Joseph Alexander Belle, egy magyar származású svájci üzletember. A vállalkozónak korábban itthon is voltak érdekeltségei, igaz, közel sem akkorák, mint most a BIF. Tíz évvel ezelőtt a Don Pepe-csoporthoz tartozó Menyecske 15 Kft.-nek volt többségi tulajdonosa valamivel több mint egy évig. Az ennél a cégnél feltüntetett adataiból derül ki, hogy magyar származású: édesanyját Kőnig Veronikának hívták. Úgy tudjuk, Bellének azóta is vannak magyarországi kapcsolatai, azt pedig többen is egybehangzóan állították róla, hogy folyékonyan beszél magyarul. A már 2007-ben is svájci címet megadó üzletember itteni kézbesítési megbízottja egy veszprémi vállalkozó, Steixner György volt, aki a Magyar Nemzetnek elmondta: több ingatlanügyben is eljárt az általa korrekt embernek leírt svájci befektető nevében, de öt-hat éve már nem tartják a kapcsolatot.

Ami nem is meglepő, az elmúlt esztendőkben ugyanis Belle vélhetően svájci munkáira koncentrált: 2008-ban részt vett a szintén zürichi VT Wealth Management AG megalapításában, két éve pedig már elnökhelyettesként dolgozik a vagyonkezelőnél. Utóbbi társaság honlapján több ízben kiemeli, hogy a transzparencia mennyire fontos a működésében, aminek azonban néhány offshore kapcsolat ellentmondani látszik. Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ) Panama-iratokból készített adatbázisában ugyanis van találat ugyanilyen nevű zürichi társaságra, amely összesen négy, a közép-amerikai adóparadicsomba bejegyzett céggel állt kapcsolatban.

Belle az előző szűk kilenc évben egészen egy hónappal ezelőttig más vállalkozásokkal Svájcban nem is foglalkozott, az elmúlt néhány hétben azonban két újabb cégben is megjelent vezetőként. Ezek közül az egyik neve alapján valószínűleg a VT Wealth leányvállalata, a másik pedig a már említett BFIN, amely azonban vélhetően szintén nem független az előbbi társaságtól. A magyar szál, illetve a vagyonkezelői háttér ugyanis tovább erősíti azt a pletykát, ami a BFIN tulajdonszerzése pillanatában elkezdett terjedni, jelesül, hogy a cég mögött magyar érdekeltségek vannak.

Azt azonban, hogy ki, a svájci jogszabályok miatt a cégregiszterekből nem lehet kideríteni. A Napi.hu Bellét a VT Wealthben korábban feltűnő magyar üzletembereken keresztül össze tudta kötni Böjthe Kálmánnal, aki egy időben a nemrégiben Mészáros Lőrinc tulajdonába került Opimus Nyrt. egyik legnagyobb részvényese volt. Bár ez erősen közvetett kapcsolat a villámtempóban vagyonosodó felcsúti polgármesterhez, nem lehet kizárni, hogy tényleg Orbán Viktor jó barátja áll a háttérben. A Figyelő még tavaly írt róla – mielőtt Schmidt Máriáék megvették volna a lapot –, hogy Mészáros korábban is érdeklődött a BIF ingatlanvagyona iránt, sőt akkor az emiatt kirobbant konfliktus nyomán állítólag még a miniszterelnököt is megkeresték telefonon az érintettek.

Kérdés persze, hogy az új nagytulajdonos fel tud-e lépni hatékonyan – ha egyáltalán van ilyen szándéka – a Schmidt családdal szemben. Schmidték – akik Spéder Zoltán tavalyi kiszorítása óta dolgoznak azon, hogy Nobilistól is megszabaduljanak valahogy – az elmúlt évek csatározásai során ugyanis igencsak megerősödtek a BIF-en belül. A felvásárlásra készülő PIÓ-21 Kft. saját 30 százalékos részesdésén túl valószínűleg számíthat az anno Spéder pakettjét megvásárló – és így jelenleg közel 17 százalékos tulajdonhányadot birtokló – Horváth László támogatására. Horváthnak közös cége van Ungár Anna férjével, Berecz Kristóffal, így vélhetően jó a kapcsolata a családdal. Emellett Ungár Péternek külön is van egy háromszázalékos pakettje, márpedig a három csomag így együttesen már közel 50 százalékot ad ki. Ez pedig elég jó rajtpozíció a május 12-i közgyűlés előtt.

Időhúzás 1,3 milliárdért

Akadnak érdekességek a PIÓ-21 Kft. vételi ajánlata körül is. A jogszabályok alapján a BIF esetében az ajánlati árfolyamnak el kell érnie a legutolsó jóváhagyott éves beszámoló adataiból kalkulálható egy részvényre jutó saját tőke értékét. Igen ám, de a Magyar Nemzeti Bank múlt pénteken épp azért függesztette fel a BIF részvényeinek tőzsdei kereskedését, mert a cég a felszólítás ellenére sem hozta nyilvánosságra határidőre éves jelentését. A négymilliós bírságot hozó mulasztást némileg más megvilágításba helyezi, hogy a Napi.hu szerint a 2016-os mérleg alapján az egy részvényre jutó saját tőke értéke 600 forint közelébe emelkedett volna. Schmidték viszont csak 548 millió forintot ajánlottak papíronként. A közel 26 millió részvényre vetítve ez 1,34 milliárd forintos különbözetet jelent. A portál idézte Dióslaki Gábort, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnökét is, aki szerint a nagytulajdonosok és az igazgatóság láthatóan szándékosan, tőzsdei cégnél meglehetősen példátlan módon elszabotálta az előző, április végére összehívott közgyűlést. Az eseményen ugyanis egyszerűen nem jelent meg megfelelő számú részvényes; távol maradt a teljes igazgatóság is, így a beszámolót sem lehetett elfogadni.