Itthonról mozgatják Schmidt Mária cégének új tulajdonosát

Joseph Alexander Belle Schmidt Mária legnagyobb ellenlábasának a helyére lépett.

Ami nem is meglepő, az elmúlt esztendőkben ugyanis Belle vélhetően svájci munkáira koncentrált: 2008-ban részt vett a szintén zürichi VT Wealth Management AG megalapításában, két éve pedig már elnökhelyettesként dolgozik a vagyonkezelőnél. Utóbbi társaság honlapján több ízben kiemeli, hogy a transzparencia mennyire fontos a működésében, aminek azonban néhány offshore kapcsolat ellentmondani látszik. Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ) Panama-iratokból készített adatbázisában ugyanis van találat ugyanilyen nevű zürichi társaságra, amely összesen négy, a közép-amerikai adóparadicsomba bejegyzett céggel állt kapcsolatban.

Belle az előző szűk kilenc évben egészen egy hónappal ezelőttig más vállalkozásokkal Svájcban nem is foglalkozott, az elmúlt néhány hétben azonban két újabb cégben is megjelent vezetőként. Ezek közül az egyik neve alapján valószínűleg a VT Wealth leányvállalata, a másik pedig a már említett BFIN, amely azonban vélhetően szintén nem független az előbbi társaságtól. A magyar szál, illetve a vagyonkezelői háttér ugyanis tovább erősíti azt a pletykát, ami a BFIN tulajdonszerzése pillanatában elkezdett terjedni, jelesül, hogy a cég mögött magyar érdekeltségek vannak.

Azt azonban, hogy ki, a svájci jogszabályok miatt a cégregiszterekből nem lehet kideríteni. A Napi.hu Bellét a VT Wealthben korábban feltűnő magyar üzletembereken keresztül össze tudta kötni Böjthe Kálmánnal, aki egy időben a nemrégiben Mészáros Lőrinc tulajdonába került Opimus Nyrt. egyik legnagyobb részvényese volt. Bár ez erősen közvetett kapcsolat a villámtempóban vagyonosodó felcsúti polgármesterhez, nem lehet kizárni, hogy tényleg Orbán Viktor jó barátja áll a háttérben. A Figyelő még tavaly írt róla – mielőtt Schmidt Máriáék megvették volna a lapot –, hogy Mészáros korábban is érdeklődött a BIF ingatlanvagyona iránt, sőt akkor az emiatt kirobbant konfliktus nyomán állítólag még a miniszterelnököt is megkeresték telefonon az érintettek.

Kérdés persze, hogy az új nagytulajdonos fel tud-e lépni hatékonyan – ha egyáltalán van ilyen szándéka – a Schmidt családdal szemben. Schmidték – akik Spéder Zoltán tavalyi kiszorítása óta dolgoznak azon, hogy Nobilistól is megszabaduljanak valahogy – az elmúlt évek csatározásai során ugyanis igencsak megerősödtek a BIF-en belül. A felvásárlásra készülő PIÓ-21 Kft. saját 30 százalékos részesdésén túl valószínűleg számíthat az anno Spéder pakettjét megvásárló – és így jelenleg közel 17 százalékos tulajdonhányadot birtokló – Horváth László támogatására. Horváthnak közös cége van Ungár Anna férjével, Berecz Kristóffal, így vélhetően jó a kapcsolata a családdal. Emellett Ungár Péternek külön is van egy háromszázalékos pakettje, márpedig a három csomag így együttesen már közel 50 százalékot ad ki. Ez pedig elég jó rajtpozíció a május 12-i közgyűlés előtt.

Időhúzás 1,3 milliárdért

Akadnak érdekességek a PIÓ-21 Kft. vételi ajánlata körül is. A jogszabályok alapján a BIF esetében az ajánlati árfolyamnak el kell érnie a legutolsó jóváhagyott éves beszámoló adataiból kalkulálható egy részvényre jutó saját tőke értékét. Igen ám, de a Magyar Nemzeti Bank múlt pénteken épp azért függesztette fel a BIF részvényeinek tőzsdei kereskedését, mert a cég a felszólítás ellenére sem hozta nyilvánosságra határidőre éves jelentését. A négymilliós bírságot hozó mulasztást némileg más megvilágításba helyezi, hogy a Napi.hu szerint a 2016-os mérleg alapján az egy részvényre jutó saját tőke értéke 600 forint közelébe emelkedett volna. Schmidték viszont csak 548 millió forintot ajánlottak papíronként. A közel 26 millió részvényre vetítve ez 1,34 milliárd forintos különbözetet jelent. A portál idézte Dióslaki Gábort, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnökét is, aki szerint a nagytulajdonosok és az igazgatóság láthatóan szándékosan, tőzsdei cégnél meglehetősen példátlan módon elszabotálta az előző, április végére összehívott közgyűlést. Az eseményen ugyanis egyszerűen nem jelent meg megfelelő számú részvényes; távol maradt a teljes igazgatóság is, így a beszámolót sem lehetett elfogadni.