A vezető állami pozíciók ötödét sem töltik be nők a minisztériumokban – derül ki a hivatalos kormányzati oldalon található adatok összesítéséből. Nem jelent újdonságot, hogy a jelenlegi – Süli János, a Paks II. kivitelezéséért felelős tárca nélküli miniszter érkezésével immár 13 fősre bővült – kormánynak egyetlen női tagja sincsen. Ám ugyancsak kirívóan alacsony a nők száma az államtitkárok, a helyettes államtitkárok, a miniszteri biztosok és a kormánybiztosok között – vagyis azokon a posztokon, ahol gyakoribb az új pozíciók kreálása és sűrűbbek a személycserék, így akár javulhatna is a nemek aránya.
A legtöbb nőt a helyettes államtitkárok között találni (26 százalék), ezt követi a kormánybiztosi pozíció (19). Ám az államtitkároknak már mindössze 14 százaléka nő, még a miniszteri biztosok között ennél is rosszabb (mindössze 13 százalék) a nők aránya.
Ha tárcák szerint vizsgáljuk a nemi arányt az államtitkárok, helyettes államtitkárok és miniszteri biztosok között, akkor a legtöbb nőt az Emberi Erőforrások Minisztériumában találjuk, ahol e pozíciók birtokosainak harmada nő.
Balog Zoltán tárcáját a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium követi 24 százalékos női aránnyal, illetve a Földművelésügyi Minisztérium 22 százalékkal. Az Igazságügyi Minisztériumnál kevesebb mint 12 százalék az arány, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál pedig éppen 12 százalék. Legrosszabb a helyzet a Honvédelmi Minisztériumban, ahol az érintett vezetők között egyetlen hölgy sincs.
Ha pedig összesítjük az összes fontosabb posztot betöltő – kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, miniszteri biztosok, kormánybiztosok és kormányszóvivő – közszolgát, kiderül, hogy az érintettek mindössze 17,9 százaléka, vagyis nagyjából minden ötödik vezető nő.
A nők kormányzati szerepének kérdése legutóbb akkor került a figyelem középpontjába, amikor Orbán Viktor miniszterelnök pár héttel ezelőtt mindössze annyival kommentálta Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet leváltását, hogy nőügyekkel nem foglalkozik. Sokak körében nagy fölháborodást váltott ki a kijelentés, így a miniszterelnök később Lázár János kancelláriaminiszterrel megüzente: tévedett, mert az ország fele nő, és a nőügyekkel foglalkozni kell.
Lapunk akkori, a kormányinfón feltett kérdésére – mely szerint Orbán Viktornak nem kellett volna-e bocsánatot kérnie a kijelentésért –, Lázár János úgy válaszolt, hogy a miniszterelnöknek nem volt bántó szándéka; míg Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint egyáltalán nem is volt miért bocsánatot kérni. Orbán Viktort a parlamentben is kérdőre vonták a kijelentéséért, Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) fölszólította, kérjen bocsánatot minden magyar nőtől, akit megsértett. A miniszterelnök úgy reagált: mindenkitől elnézést fog kérni, akit megbántott, de szerinte most erről nincs szó.
Egyébként Orbán Viktor egy 2015 tavaszán tartott, zártkörű beszélgetésen a 444 beszámolója szerint azt mondta: a magyar politika alapjában véve a folyamatos karaktergyilkosságra épül, ami brutális helyzeteket teremt, de a nők ezt nem bírják. – Vannak tehetséges hölgyek, akik talán meg is tudnák oldani, de nem csodálkozom, hogy nem jelentkeznek a feladatra – magyarázta állítólag a kormányfő.
Ugyanakkor nem minden országban tartják távol a nőket a kormányzati feladatoktól: a nemrégiben beiktatott franciaországi elnök, Emmanuel Macron kormányában a miniszterek fele nő. Ehhez hasonlóan a Kanadában 2015-ben kormányt alakító Justin Trudeau által vezetett kabinetben is 50-50 százalékos a nemek aránya. Ami Németországot illeti, ott 2005 óta Angela Merkel személyében nő tölti be a szövetségi kancellár (vagyis gyakorlatilag a miniszterelnök) szerepét. Merkelnek összesen 15 minisztere van, köztük 6 nő. A tavaly év végén az Amerikai Egyesült Államok élére megválasztott Donald Trump kormányában pedig mindössze 2 nő miniszter található, 12 férfi.
Mint lapunk korábban beszámolt róla, nem a politika az egyetlen terület Magyarországon, ahol még mindig kirívóan nagyok az egyenlőtlenségek: például a 2016–17-es tanévben a teljes állásban foglalkoztatott kutatók mindössze 7,5 százaléka volt 30 év alatti nő. Ugyancsak jelentős nemi különbségeket találni a keresetek között. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a teljes állásban foglalkoztatott férfiak bére 16 százalékkal magasabb volt 2015-ben, mint a nőké.
