Mindenkinek rossz, ha külföldön reked a magyar beteg

Az egészségbiztosító és a balesetet szenvedett sérült is jobban járna a hazaszállítással, ez mégis ritkán történik meg.

– Eddig nem sok magyar beteget volt lehetőségünk hazaszállítani, két év alatt maximum 20 páciensről beszélhetünk. Pedig ennél valószínűleg jóval többen lehetnek azok, akik itthon is gyógyulhatnának. Évente legalább száz érintettről lehet szó – fejtette ki a szakember. A légi és földi mentéssel kapcsolatban megjegyezte azt is: szakmai együttműködési szerződés keretén belül folyamatos szakmai konzultációt is felajánlottak az Országos Mentőszolgálatnak (OMSZ). Azért, hogy ne fordulhasson elő például olyan, hogy egy Svédországban combnyaktörést szenvedett beteget, akinek még nincs ellátva a törése, haza kell hozni, és mentőautót küld érte az OMSZ. Ez ugyanis 2000 kilométeres, több mint 24 órás út.

A veronai buszbalesetben megsérült magyarokat is a Túri Péter vezette cég szállította haza. Ezzel kapcsolatban elmondta: amikor értesült a szerencsétlenségről, azonnal jelezte az illetékeseknek, hogy haza tudják hozni azokat a sérülteket, akik már szállítható állapotban vannak. Folyamatos kapcsolatban voltak a mentőszolgálattal is. Piaci áron Veronából mentőautóval hazaszállítani egy sérültet 500 ezer forintba kerül, mentőrepülővel ugyanez fejenként körülbelül 2,5-3 millió forintba. Azonban míg földön több mint tíz óra az út, addig repülővel ennek a töredéke, körülbelül 90 perc. Az olaszországi tragédia esetében egyébként mintegy 30 százalékkal kevesebbe került a szállítás; ennyi engedményt tudott adni a cég, és a repülőtér sem számolt fel illetékeket.

A szakember azonban kollégáitól több olyan esetről is hallott, mikor a hazai, piaci alapon működő biztosítótársaságok is inkább földi szállítást kérték a légi helyett, akár Moszkvából is – ahonnan több napon keresztül hoznak haza egy beteget. Pedig a hazaszállítás költsége a legtöbb biztosítási kötvényen egy EU-s szabályozás szerint az uniós országokból limit nélküli, vagyis nem mondhatja azt a biztosító, hogy túl drága a légi szállítás, és kompetens cégekből sincs hiány. – Nem ritka az sem, hogy Afganisztánba kell utaznunk, én például már nyolcszor jártam ott. Előfordult, hogy Kabulból kellett kihozni sérült amerikai katonát, de ebolajárvány idején is jártam Sierra Leone-ban, és Irakban is megfordultam. Ezek izgalmas feladatok, a csapat már több mint 600 megbízást teljesített – fejtette ki Túri Péter.

Ő úgy látja, a magyar sérültek nagyon örülnek, amikor külföldön végre magyar orvosokkal is beszélhetnek, és tudják, hazaviszik őket. Azonban úgy tűnik, erre egyelőre keveseknek van lehetősége.

A témában kerestük a NEAK-ot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát is; szerettünk volna hivatalos tájékoztatást kapni arról, hogy általában mennyivel később kapja meg a NEAK a számlát egy külföldi kezelésnél. Arról is érdeklődtünk, valóban nincs-e azonnali információ arról, hogy hány magyar beteget és mennyi pénzért kezelnek külföldön. A két intézménytől azonban közel egy hónap elteltével sem érkezett válasz.