Németh Erzsébet felügyeleti vezető elmondta: a parlagfű pollenkoncentrációja és a biológiai allergének okozta egészségi kockázat nem csökkent, a pollen országos napi átlagkoncentrációja minden évben többszörösen meghaladta a célértéket. Hozzátette: nem mutatható ki összefüggés a parlagfű elleni védekezésre fordított erőfeszítések és a parlagfű pollenkoncentrációjának változása között – olvasható az ÁSZ honlapján.
Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a keretrendszer és a vonatkozó szabályozási környezet kialakítása megtörtént, és a védekezés során megtett intézkedések elősegítették, azonban nem biztosították a hosszú távú célok megvalósítását. A stratégiai dokumentumok és a kapcsolódó akcióterv összességében nem teremtették meg a parlagfű elleni védekezés teljesítményértékelésének feltételeit sem. A jelentés szerint a parlagfű pollenkoncentrációja és a biológiai allergének okozta egészségi kockázat nem csökkent, a pollen országos napi átlagkoncentrációja minden évben többszörösen meghaladta a célértéket.
A parlagfű elleni védelem szervezeti kereteinek fejlesztése megtörtént, azonban a feladatellátás nem volt eredményes – hangsúlyozta.
Németh Erzsébet közölte: az is probléma volt, hogy a kormányhivatalok számára az előirányzatot nem a parlagfű elleni védekezés időszakában biztosították, így az nem hasznosult megfelelően. Volt, hogy csak októberben kapták meg a kormányhivatalok a forrásokat, melyeknek így arányában nagy részét vissza kellett fizetni, mivel azt nem a megfelelő időben tudták felhasználni. Hangsúlyozta, hogy a közfoglalkoztatás keretén belül végrehajtott parlagfű-mentesítés hatékonysága is alacsony volt.
A hiányosságok megszüntetése érdekében az Állami Számvevőszék javaslatokat fogalmazott meg az érintett szervezetek vezetői számára. Az ÁSZ szerint indokolt a védekezés céljainak, rendszerének és módszereinek a tapasztalatokon és kutatási eredményeken alapuló felülvizsgálata, illetve szükség szerinti átalakítása annak érdekében, hogy a védekezés eredményesen járuljon hozzá a parlagfű pollenkoncentráció csökkenéséhez – hangsúlyozta a felügyeleti vezető.
Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője kiemelte: hazánkban a parlagfű széles körű elterjedése számos negatív hatással jár. 2013-ban közel 2,5 millió ember szenvedett allergiás megbetegedésben, a hazai allergének közül első helyen a rendkívül erősen allergizáló parlagfűpollen áll, melynek főszezonja két hónapon belül, általában július közepén kezdődik. Bár a parlagfű elleni védekezésre jelentős erőforrást fordít a társadalom, az erőfeszítések ellenére a parlagfű pollenkoncentrációja nem csökkent Magyarországon.
