A lex CEU keményebbnek tűnt, mint a gránitszilárdságú (bevezetése óta hatszor módosított) alaptörvény: a magyar kormány hónapokon állt ellen a közvélemény, Nobel-díjas tudósok, az MTA vezetője, sőt az amerikai külügy akaratának, hogy a felsőoktatási törvény módosításával padlóra vigye az általuk csak Soros-központként emlegetett Közép-európai Egyetemet.
Most azonban változott valami, bár ez csak egy formális levélváltásból derült ki: az MTI adta közre, hogy Balog Zoltán miniszter megköszönte Betsy DeVos amerikai szövetségi oktatási miniszter régóta várt levelét, amiben az amerikai politikus állítólag tudomásul vette a magyar felsőoktatási törvény módosítását.
A tudomásulvétel kifejezés túlzó, hiszen (a távirati irodának is eljuttatott) levélben DeVos hangsúlyozza: az Egyesült Államokban az oktatás, így a külföldi akkreditáció és a diplomakibocsátás ügye is elsődlegesen szövetségi tagállami és helyi felelősség. Megállapodást pedig szintén csak a tagállamok köthetnek az egyetemek külföldi működéséről és akkreditációjáról – nem a Donald Trump vezette szövetségi kormányzat, hiába szabná meg utóbbi hozzájárulását a CEU működési feltételeként a magyar felsőoktatási törvény.
Betsy DeVos levelében ugyanakkor van egy meglepő újdonság: mint írja, úgy tudja, a magyar kormány már elkezdte felvenni a közvetlen kapcsolatot az érintett tagállamokkal, ahol akkreditálták az intézményeket.
Balog Zoltán szerdán kelt válaszlevelében ezt meg is erősítette: az emberi erőforrások minisztere szerint Maryland, Massachusetts és New York szövetségi állam illetékesei már jelezték tárgyalási szándékukat, és a magyar kormány képviselője fölvette velük a kapcsolatot.
A Budapesten 27 éve működő Közép-európai Egyetemnek, vagyis a CEU-nak egyébként éppen New York adott ki jelenleg is érvényes akkreditációt.
A tagállami szintű megállapodás lehetőségét korábban Lázár János is említette. A kancelláriaminiszter egy kormányinfón beszélt arról, hogy az Európai Bizottság feleslegesen támadja a módosított felsőoktatási törvényt, hiszen a magyar kormány már a Marylandben bejegyzett, de budapesti kampuszt fenntartó McDaniel főiskola helyzetéről is meg tudott állapodni a szövetségi állammal.
Már csak az a kérdés: hogyan sikerült mindezt megoldani, és milyen szándékkal, jogalapon tárgyal a kormány az Egyesült Államok tagállamaival – ha a felsőoktatási törvény egyértelműen kimondja: föderatív kormány esetében csak a központi kormányzattal, vagyis az USA esetében csakis a Trump-kabinettel köthet előzetes megállapodást az érintett szövetségi tagállam, és ez ad jogalapot a tagállam magyar kormánnyal kötött nemzetközi oktatási egyezményéhez.
A lex CEU nagy trükkje pedig éppen abban rejlik, hogy az Egyesült Államok nem jogosult és nem is hajlandó tagállamok egyetemi-oktatási ügyeiről tárgyalni – ez egyértelműen kiderül Bety DeVos júniusi üzenetéből, Balog Zoltán mindeddig hiába is próbált központi szinten egyezkedni a CEU ügyében.
Az MTI csak szemlézi, de egészében nem idézi Balog és DeVos levélváltását, így a teljes szöveget sem ismerhettük meg.
Levélben fordultunk az Emberi Erőforrások Minisztériumához, hogy megtudjuk:
Levelünket szerda este küldtük el, ha kérdéseinkre érkezik reakció, frissítjük cikkünket.
Ha a lex CEU esetleg puhulna, változna is, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a kormány megkegyelmezne a Soros György alapította budapesti intézménynek: a felsőoktatási törvényben továbbra is ott szerepel a kitétel, hogy egy külföldi oktatási intézmény csak akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet Magyarországon, ha a székhelye szerinti országban is államilag elismert intézménynek számít, és ott tényleges képzést nyújt.
A CEU New York-i akkreditációjával nincs gond, de képzést csak Budapesten folytat – a jelek szerint célzottan az egyetemre szabott törvény alapján 2018-tól már nem vehetnek fel új hallgatót, 2021-ben pedig végleg be kellene zárniuk fővárosi campusukat.
