Már csak az a kérdés: hogyan sikerült mindezt megoldani, és milyen szándékkal, jogalapon tárgyal a kormány az Egyesült Államok tagállamaival – ha a felsőoktatási törvény egyértelműen kimondja: föderatív kormány esetében csak a központi kormányzattal, vagyis az USA esetében csakis a Trump-kabinettel köthet előzetes megállapodást az érintett szövetségi tagállam, és ez ad jogalapot a tagállam magyar kormánnyal kötött nemzetközi oktatási egyezményéhez.
A lex CEU nagy trükkje pedig éppen abban rejlik, hogy az Egyesült Államok nem jogosult és nem is hajlandó tagállamok egyetemi-oktatási ügyeiről tárgyalni – ez egyértelműen kiderül Bety DeVos júniusi üzenetéből, Balog Zoltán mindeddig hiába is próbált központi szinten egyezkedni a CEU ügyében.
Az MTI csak szemlézi, de egészében nem idézi Balog és DeVos levélváltását, így a teljes szöveget sem ismerhettük meg.
Levélben fordultunk az Emberi Erőforrások Minisztériumához, hogy megtudjuk:
Levelünket szerda este küldtük el, ha kérdéseinkre érkezik reakció, frissítjük cikkünket.
Ha a lex CEU esetleg puhulna, változna is, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a kormány megkegyelmezne a Soros György alapította budapesti intézménynek: a felsőoktatási törvényben továbbra is ott szerepel a kitétel, hogy egy külföldi oktatási intézmény csak akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet Magyarországon, ha a székhelye szerinti országban is államilag elismert intézménynek számít, és ott tényleges képzést nyújt.
A CEU New York-i akkreditációjával nincs gond, de képzést csak Budapesten folytat – a jelek szerint célzottan az egyetemre szabott törvény alapján 2018-tól már nem vehetnek fel új hallgatót, 2021-ben pedig végleg be kellene zárniuk fővárosi campusukat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!