Maguk közül választhatnak ellenőrt az orvosok

Több hónapos késés után jöhet létre a rendszer, területi, megyei vezetőket neveznek ki.

Kuslits Szonja
2017. 06. 28. 11:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A korábbi tervekhez képest tíz hónapos késéssel ugyan, de november 1-jén végre létrejöhet az az ellenőrző-felügyelő rendszer, amelyben az alapellátásban dolgozó háziorvosokat, házi gyermekorvosokat és a fogorvosokat területi, megyei és országos vezetők ellenőrzik majd. A lapunk által megismert rendelettervezet szerint a maguk közül választott kollegiális szakmai vezetők személyéről szavazással dönthetnek az orvosok, és nem kevés pluszpénz jár majd annak, aki vállalja a feladatot.

– Már a 2015-ös alapellátási törvényben is szó volt a kollegiális szakmai vezetők alkalmazásáról, de máig nem fogadták el a vonatkozó végrehajtási rendeletet. Tavaly arról volt szó, hogy idén januárban indul a rendszer, de ez a mostani tervezet szerint már novemberre csúszott, és még ez is változhat – mondta lapunknak Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

Érdekes, hogy míg az idén csupán november 1-jétől bízzák meg a területi, megyei és országos szakmai vezetőt, 2017-re erre a célra 500 millió forintot különítettek el a költségvetésben, míg jövőre egész évre csupán egymilliárd forintot. Vagyis hatszor annyi időre csupán kétszer akkora összeget tervezett a kormány. A tavalyi tervezethez képest mostanra a fizetések is változtak. Míg tavaly még az szerepelt a vonatkozó tervezetben, hogy havonta bruttó 150 ezer forintot kaphat, akit egy adott terület irányítójának választanak, addig ez mostanra már bruttó 255 ezer forintos havi tiszteletdíjra módosult. A megyei vezetők is jobban járnak az új tervezettel, nekik havi bruttó 350 ezer forint helyett 390 ezer forint járhat majd. Az országos vezető fizetése viszont csökkent 900 ezer forintról 600 ezer forintra.

Póta György lapunknak hangsúlyozta: sokat harcoltak azért, hogy létrejöjjön egy ilyen, az alapellátásban dolgozókat összefogó, irányító és ellenőrző hálózat. Mint mondta, ez a tervezetben nincs egyértelműen megfogalmazva, de a megválasztott területi és megyei vezetők valószínűleg ahogy addig, úgy november 1-je után is dolgoznak majd saját praxisukban.

Korábban az elnök arról beszélt lapunknak: a vázolt rendszer még mindig jobb, mint bármiféle államosítás, hiszen megadja a lehetőséget a demokratikus választásra. Az új rendszer azonban messze nem garancia a hazai háziorvoshiány megoldására, inkább arra szolgál, hogy a jelenlegi rendszer szervezettebb legyen.

Pedig a háziorvoshiány egyre égetőbb probléma, ahogy azt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kiadványából megtudtuk: 2015-ben 6,6 százalékkal kevesebb háziorvos dolgozott az alapellátásban, mint az ezredfordulón. A háziorvosok fele városban praktizált, és mindössze háromtizedük látott el körzetet falun, így az ott élők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.

A mostani tervezet szerint egyébként területi, megyei és országos kollegiális szakmai vezető háziorvosnak, fogorvosnak, házi gyermekorvosnak az választható, aki legalább tízéves orvosi szakmai gyakorlattal rendelkezik, legalább öt éve folyamatosan háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi feladatokat lát el, és 65 évnél fiatalabb.

A területi szakmai vezetők feladata lesz például, hogy közvetítő szerepet töltsenek be az alapellátás és a szakellátás szakemberei között. Legalább háromhavonta szakmai konzultációt szerveznek, szükség esetén együttműködnek a helyettesítések, ügyeleti beosztások kialakításában, kapcsolatot tartanak a területükön működő háziorvosokkal, házi gyermekorvosokkal, fogorvosokkal, védőnőkkel, praxisközösségekkel, a területi szakmai vezetőkkel, és évente értékelést végeznek a járásban végzett egészségügyi alapellátási tevékenységről. A területi szakmai vezetők megbízatása három évre szól majd, és újra is választhatók.

A megyei szakmai vezetők feladatait, ahogy a korábbi tervezetben, úgy most is nagyon általánosan fogalmazták meg. Olyan tevékenységek szerepelnek a tervezetben, mint kapcsolattartás a területi szakmai vezetőkkel, tevékenységük felügyelete, félévente összefoglaló jelentés készítése az országos vezető számára, vagy egyeztetés a szakellátókkal. Az országos szakmai vezető feladatai ennél is homályosabbak: neki részt kell majd vennie az egészségügyi alapellátásra vonatkozó szakmai koncepciók megalkotásban, félévente összefoglaló jelentést kell készítenie a szakmai vezetők tevékenységéről az Állami Egészségügyi Ellátó Központ számára, de véleményezi majd a szakmai anyagokat, és ellenőrzi a megyei szakmai vezetőket is.

Az illetékességi területek meghatározásánál a tervezet szerint figyelembe veszik majd a háziorvosi szolgálatok számát és területi elhelyezkedésüket, a tartósan betöltetlen körzetek számát, az ellátandó lakosságszámot, illetve a járó- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókkal történő szakmai együttműködés lehetőségét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.