Elképesztő hőségre panaszkodtak olvasóink a Magyar Természettudományi Múzeumban, állításuk szerint ugyanis az állandó kiállításnak otthont adó úgynevezett Lovardában nem működik semmilyen légkondicionáló. A Ludovika épületegyüttesben álló múzeumban emiatt gyakran 30 fokos a hőség, így élvezhetetlen az amúgy színvonalas kiállítás, a látogatók pedig alig várják, hogy kiérjenek a friss levegőre. Az elviselhetetlen forróságon nem segített az sem, hogy a többméteres belmagasságú termet például ventilátorral próbálták hűteni.
A forróság tényét megerősítette lapunknak Medzihradszky Zsófia, a múzeum általános és közművelődési főigazgató-helyettese is, bár állítása szerint ebben nincs semmi újdonság, hiszen az épületrész 1996-os átadása óta így van. – A légkondicionálás megoldása 50–100 millió forintba kerülne, ezt a pénzt pedig nem tudjuk saját erőből előteremteni – fogalmazott, hozzátéve, hogy évente nagyjából egy hónapig van hőség az épületben.
Kérdéseinkkel megkerestük a fenntartó Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE) is, azonban ők azt állították, hogy „ilyen jellegű észrevétel a múzeum részéről nem érkezett” hozzájuk. – A Ludovika épületegyüttesének egy része klimatizált, amelynek jelentős hányada épp a Természettudományi Múzeum által használt területeket érinti, ezért nem teljesen tudjuk értelmezni azt, hogy mit értenek hőség alatt – írták válaszukban. Azt is hozzátették, hogy a meglévő rendszer ellenőrzését, karbantartását az NKE rendszeresen elvégzi, és a korszerűsítést is tervezik, de még nem született döntés arról, hogy mikor valósul majd meg. Jelenleg a beruházás műszaki lehetőségének vizsgálata és előkészítése folyik. Az árkalkulációt csak ezek után lehet elvégezni – írták.
Azért is érdekes, hogy az NKE nem tud a problémáról, mert a hőségre a honlapon, valamint a jegypénztáraknál is felhívják a látogatók figyelmét, így a vendégek már a 800–1600 forintos jegyek megvétele előtt értesülnek a várható hőmérsékletről. A múzeum állandó kiállítási részén vizet kapnak a látogatók.
Olvasóink a budapesti tömegközlekedési járatokon uralkodó hőségre is panaszkodtak, mondván, hiába járnak már modern és légkondicionált buszok a fővárosban, továbbra is fullasztó a meleg néhány járaton. A BKV-nál lapunk kérdésére elárulták, hogy a fővárosban közlekedő járműveknek 90-95 százaléka légkondicionált. Ez a szám – a vállalat állítása szerint – jelentősen emelkedett az elmúlt években, 2016 nyarán ugyanis még csak 85-89 százalék volt a klímás buszok aránya. A légkondi használatát vállalati szabályok rögzítik, ezekben pedig az áll, hogy ha a levegő hőmérséklete eléri a 24 fokot, akkor a fődiszpécser elrendeli az utastéri klímaberendezések használatát. Ez alól a Combino villamosok kivételt képeznek, ezeken a járműveken ugyanis automatikusan bekapcsol a berendezés, amint a levegő hőmérséklete eléri ezt a határértéket. A 444.hu korábbi beszámolója szerint ugyanakkor a körúti villamosok esetében sem működik tökéletesen a rendszer, a lap újságírója ugyanis több alkalommal is 30 fokot mért próbaútján.
– Annak ellenére, hogy a járművezetők az időjárásnak megfelelően, a fődiszpécser utasítását követve igyekeznek szabályozni a klíma-, illetve fűtőberendezéseket, előfordulhat, hogy a beállításokat nem sikerül a „kollektív komfortérzet szempontjából ideális értékeknek megfelelően” meghatározni – írta a BKV, hozzátéve, hogy tapasztalataik szerint „az egyénenként eltérő komfortzóna, illetve a hőérzet gyakran okozhat ellentmondásokat”. Válaszukban azt is megjegyezték, hogy az autóbuszok a szolgálatot minden esetben megfelelően működő klímaberendezéssel és fűtőrendszerrel kezdik meg, azonban az üzemeltetés során, napközben előfordulhat, hogy a rendszer meghibásodik.
Az első nyári hőhullám azonban egy budapesti kormányablakban is okozott kellemetlenséget. Miközben ugyanis az egész országban másodfokú hőségriadó volt érvényben szerdán, és a fővárosban 38 Celsius-fokot is mutatott a kinti hőmérő. Aki néhány percet töltött a budapesti, Margit körúti kormányablak levegőtlen, meleg várótermében, úgy érezhette, még az utcán mért 40 fok körüli hőmérséklet is elviselhetőbb, mint a benti. Hiába a modern berendezés, a légkondicionáló vagy egyáltalán nem működött, vagy annyira minimálisan, hogy azt nem lehetett érzékelni. Így idővel mindenkiről folyt a víz, és az oxigénhiánytól lassan elálmosodtak az emberek. A helyzetet fokozta, hogy bár a kormány ezerszer is beharangozta a kormányablakok gyors és gördülékeny ügyintézését, a valóság az, hogy 1-2 óra várakozás alatt kevesen úszták meg. Néhányan nagyon pici babával érkeztek, és kisgyermekes anyukákból, várandósokból sem volt hiány, ők láthatóan megszenvedték a hosszú „túlélési gyakorlatot”, míg szólították őket. Az elviselhetetlen meleg miatt sokan feladták a várakozást. Sorszámaikat hátrahagyva, bosszúsan távoztak. Hiányukat nehezen dolgozták fel a kormányablak dolgozói is, akik akár 3-4 alkalommal is hívtak olyan számokat, amelyek rég a szemetesben landoltak. Így gond nélkül eltelt akár tizenöt perc is úgy, hogy közben nem haladt a sor. A helyzet egyébként valószínűleg nem csak itt kritikus. Volt egy férfi, akit a Teve utcai kormányablakból küldtek át Budára, mert ott már szinte az utcán állt a sor, számot pedig nem kapott.
Lapunk kereste az ügyben a II. kerületi kormányhivatalt, ahol arról tájékoztattak, kezdeményezték annak az elektromos hálózatnak a felülvizsgálatát, amelyre a kifogásolt klímaberendezés is csatlakozik. Hangsúlyozták: nem folyamatosan előforduló problémáról van szó, de mindent megtesznek a légkondicionáló üzembiztos és folyamatos működéséért.
