A BKV-vezetése és a Demszky Gábor által vezetett fővárosi önkormányzat is birtokában volt azoknak az információknak, melyek felvetik a korrupció gyanúját a 4-es metró építésében, és melyeket a közelmúltban az Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) feltárt – derült ki Vitézy Dávid nyilatkozatából, melyet a főváros metrókorrupciós munkacsoportjának szerdai ülésén mondott. Vitézy a Fidesz egyedüli delegáltja volt a metróprojektet felügyelő bizottságában 2007 és 2009 között, tapasztalatai szerint azonban számos eszközzel akadályozták a bizottság munkáját, ami így nem is tudta ellátni azt a feladatát, hogy érdemben megakadályozhassák a korrupciógyanús szerződéseket.
Vitézy példaként hozta fel az Eurometro szerepét, mely a projekt főmérnöki feladatait látta el, azonban a cég nemcsak a BKV-val és a fővárossal volt viszonyban, hanem szerződéses kapcsolata volt a kivitelezőkkel is. A BKK volt vezetője szerint ez egyértelműen összeférhetetlen viszonyt teremtett, ami megmutatkozott abban is, hogy az Eurometro nem készített építési ütemtervet, tehát nem volt átlátható, hogy minek pontosan mikorra kellene elkészülnie, ami szintén a kivitelezőknek kedvezett. Az Eurometróval való szerződést később módosították, mikor kiderült, hogy egy belső vizsgálat is szabálytalannak minősítette a megállapodást.
Folytatva a sort, felelevenítette, hogy mikor Vitézy indítványozta 2008-ban, hogy hallgassák meg az Eurometró képviselőit, a bizottság szabaddemokrata-szocialista többsége cinikusan leszavazta.
Vitézy hangsúlyozta, hogy bár a metróépítésre kapott nemzetközi hitel feltétele az volt, hogy független szakértői bizottság ellenőrizze a projektet, A felügyelőbizottságban ugyan ültek olyan szakemberek, akiknek volt némi tapasztalata a metróközlekedésben, de a megjelentek is hangsúlyozták, hogy egy ilyen átfogó projekthez valódi szakértőkre lett volna szükség. A bizottságuk ezért Jávor Péter szakértőt kérték fel, hogy jelentsen számukra a projekt előrehaldásáról és a megkötött szerződésekről. A jelentései során több alkalommal előfordult, hogy szabálytalanságokra és szakmai hibákra, közvetetten pedig a közvagyon számára hátrányos tényezőkre hívta fel a figyelmet.
A városvezetés és az akkor baloldali közgyűlés azonban úgy alakította ki a hierarchiát, hogy a BKV-nak szinte semmilyen érdemi döntési kompetenciája nem volt, a projekt szinte minden elemére politikai bizottságok, különösen a Hagyó Miklós által vezetett projektirányítási bizottság volt ráhatással – ezt a közgyűlés hozta létre. A munkacsoporton megjelentek a felügyelőbizottság korábbi szakszervezeti tagjai is, akik mind megerősítették Vitézy mondandóját, kiegészítve azzal, hogy a kivitelezésért felelős DBR is a városháza irányítása alatt működött. Szabó István, a bizottság korábbi tagja is azt emelte ki, hogy folyamatosan próbálták jelezni, hogy „valami nem stimmel” a beruházásnál.
