Információink szerint egyébként olyan határon túliak is kaptak a kormányfői levélből, akik nem kettős állampolgárok.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a levél mennyire pörgeti fel a külhoniak aktivitását. A 2014-es választáson 193 ezer külhoni szerepelt a levélben szavazók névjegyzékében, de közülük csak 158 ezren szavaztak, és mindössze 128 ezren érvényesen. Ebből a Fidesz 122 ezret be is gyűjtött, a Jobbiknak alig 3 ezer, míg a baloldali pártoknak 1,5 ezer jutott, a többi párt még az ezres számot sem érte el.
Jelenleg az NVI adatai szerint 289 515-en vannak a névjegyzékben, a szám 2018 tavaszára Pálffy Ilona, az NVI elnöke szerint 320 000-re bővülhet. (Ez a választásra jogosult külhoniak kevesebb mint fele.) Ebből pedig jó, ha 200 000 körül lesz az érvényes szavazat. A több mint 4,7 millió hazai listás voksnak ez alig több mint 4 százaléka, viszont épp elég ahhoz, hogy szoros küzdelem esetén döntő lehessen.
Kapóra jön a Fidesznek az is, hogy az a külhoni magyar, aki már regisztrált a korábbi választáson – ezt 2013 augusztusától lehet megtenni –, tíz évig benne marad a névjegyzékben. Sőt, aki utána részt vett például a népszavazáson, annak az utolsó voksolásától számítva újraindul a tíz év, vagyis ők 2026 októberéig a névjegyzékben maradnak. Arról viszont továbbra sincsenek pontos információi a hazai választási szerveknek, hogy a regisztráltak közül azóta hányan haltak meg, ők ugyanis – az itthoni szavazókkal ellentétben – külön értesítés nélkül nem kerülnek ki a levélben szavazók névjegyzékéből. Emiatt 2018-ban is valószínűleg több ezer halott ember nevére visznek majd csomagot a levélszavazáshoz.
Negatív kampány
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!