A Blaha Lujza téri aluljáróban felállított aláírásgyűjtő stand előtt Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, Juhász Péter, az Együtt elnöke, Jancsó Andrea, az LMP elnökségi tagja és Döme Zsuzsanna, a Kétfarkú Kutya Párt képviselője nyilatkozott a sajtónak a népszavazási kezdeményezésről, amelynek célja, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági cégeknél dolgozók éves fizetése ne haladhassa meg az államfő éves tiszteletdíját.
A népszavazást kezdeményező Vágó Gábor volt LMP-s képviselő szerint az aláírásgyűjtés is rámutat arra, hogy van együttműködés az Orbán-rendszerrel szemben, képesek az ellenzéki pártok együttműködni, nemesebb és magasabb célok érdekében. Jelezte: szakszervezetek, civil szervezetek és magánszemélyek is csatlakoznak a kampányhoz annak érdekében, hogy novemberig több százezer aláírást gyűjtsenek össze, és megmutassák, hogy az „Orbán-rendszer meg fog bukni egy népszavazáson”.
Molnár Gyula MSZP-elnök szerint ez egy olyan szimbolikus népszavazás lehet, amelyen meg tudják mutatni, hogy konkrét ügyek mentén képesek összefogni, és megtörhető vele az a mítosz, hogy a „Fidesz leválthatatlan és az ország nem megjavítható”. Úgy vélte: az aláírásgyűjtés felkészülés a 2018-as választásokra.
Karácsony Gergely azt mondta: a népszavazás a „2018-as parlamenti választás és az ellenzéki győzelem előszobája lehet”, mert az ellenzéki pártok együttműködésén alapul, és mert Magyarország egyik legfontosabb kérdését, a bérek helyzetét tematizálja. Hozzátette: továbbra is hisznek abban, hogy az ellenzéki összefogás létrejön a parlamenti választásra való felkészülésben is.
Juhász Péter közölte, pártja minden olyan civil kezdeményezéssel egyetért, amely kordában próbálja tartani az Orbán-kormány „őrjöngését”. Szerinte a kormány kifizetőhelyekké degradálta az állami cégeket, vannak olyan helyek, például a posta és a MÁV, ahol 5 millió forint felett keresnek a vezetők.
Jancsó Andrea úgy értékelt, hogy ez egy „közpénzmentő” népszavazás, amellyel nemet mondanak a Fidesz-kormányzásra.
Döme Zsuzsanna jelezte: pártjuk „passzivistái” is gyűjtik majd az aláírásokat.
A Kúria július elején a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) májusi határozatát megváltoztatva hitelesítette Vágó Gábor népszavazási kérdését, amely úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?”. A köztársasági elnök havi tiszteletdíja jelenleg a 38 ezer forintos köztisztviselői illetményalap harminckilencszerese, azaz mintegy 1,5 millió forint. A népszavazáshoz november 21-ig 200 ezer aláírást kell összegyűjteni – írja az MTI.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy az állami cégvezetők bérét már próbálták hasonló úton visszafogni: Kész Zoltán független képviselő tavaly 190 ezer aláírást gyűjtött össze, de terve elbukott, mert a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírás végül nem jött össze.
Orbán Viktor hét éve még kiállt a 2 milliós állami bérplafon bevezetése mellett. „Nem tartom elfogadhatónak, hogy miközben az ország komoly kihívásokkal néz szembe, ma ezeknél az intézményeknél előfordulnak havi 4, 5, sőt esetenként 7 millió forintos fizetések is” –jelentette ki a kormányfő az Országgyűlésben.
Ehhez képest, a bérszabályozást 2015 szeptemberében eltörölték – az Állami Számvevőszék javaslatára, ami a piacihoz hasonló javadalmazást ajánlott az állami szektorban is. A döntésnek köszönhetően 2016 januárjában 5 millió forintra emelkedhetett a Magyar Posta vezérigazgatójának kiutalható maximális havi fizetés is.
