Ritka pillanat, de megtörténik, hogy a Kúria is jogszerűtlennek tartja a népszavazási kezdeményezéseket rendre visszadobó Nemzeti Választási Bizottság egyik elutasító döntését – most a bíróság maga hitelesítette az egyik ilyen kérdést.
Az NVB-hez korábban egy ügyvéd fordult azzal a kezdeményezéssel, hogy egy állami cég alkalmazottja ne kapjon több fizetést egy évben a köztársasági elnöknél.
Áder János havi fizetése tisztán valamivel több mint másfél millió forint – míg Csiba Péter István, az MVM Zrt. vezérigazgatójának bére bruttó ötmillió forint (nettó 3,3 millió) de a cég kommunikációs igazgatója, Bentzik Réka is bruttó 2,4 millió forintos havi fizetést (nettó közel 1,6 millió) vihet haza.
A népszavazásra szánt kérdés így hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?”
A Nemzeti Választási Bizottság erőltetett indokkal utasította el az indítványt: arra hivatkoztak, hogy a foglalkoztatási jogviszony mint kifejezés számos törvényben szerepel, azonban nincs az egész jogrendszerben egységesen használt definíciója – vagyis nem egyértelmű, hogy a beadványban szereplő „foglalkoztatási jogviszony, ugyanazt jelenti-e, mint amit a Munka törvénykönyve »foglalkoztatási jogviszony« néven említ”. Ez pedig – a bizottság szerint – nem felel meg az egyértelműség követelményének.
A magyarázat láthatóan a felülvizsgálati bíróságként eljáró Kúriának is sok volt: hitelesítő döntésük szerint a népszavazási kérdés nem sérti az egyértelműség követelményét „ a fogalomnak létezik egy általános, mindenki által ismert jelentéstartalma. Ha a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés ilyen fogalmat tartalmaz megfelelő szövegösszefüggésben, akkor alaptalan az arra történő hivatkozás, hogy az adott fogalom, illetve ezáltal a kérdés nem egyértelmű” – olvasható a Kúria szerdai Magyar Közlönyben megjelent határozatában.
Az állami cégvezetők bérét korábban is próbálták hasonló úton visszafogni: Kész Zoltán független képviselő tavaly 190 ezer aláírást gyűjtött össze, de terve elbukott, mert a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírás végül nem jött össze.
Orbán Viktor hét éve még kiállt a 2 milliós állami bérplafon bevezetése mellett. „Nem tartom elfogadhatónak, hogy miközben az ország komoly kihívásokkal néz szembe, ma ezeknél az intézményeknél előfordulnak havi 4, 5, sőt esetenként 7 millió forintos fizetések is” – jelentette ki a kormányfő az Országgyűlésben.
Ehhez képest, a bérszabályozást 2015 szeptemberében eltörölték – az Állami Számvevőszék javaslatára, ami a piacihoz hasonló javadalmazást ajánlott az állami szektorban is. A döntésnek köszönhetően 2016 januárjában 5 millió forintra emelkedhetett a Magyar Posta vezérigazgatójának kiutalható maximális havi fizetés is.
