Évről évre csökken a felsőoktatásba bejutó szakközépiskolás elővégzettségű diákok aránya, csak az elmúlt öt évben hat százalékkal esett vissza. Eközben rohamosan nő a külföldi hallgatók száma a magyar intézményekben – derül ki az Oktatási Hivatal Magyar Nemzet által megismert adataiból. Míg a 2012/2013-as tanévben a felsőoktatásba belépő diákok közel 20,5 százaléka szakközépiskolából jött, ez a tavaly ősszel kezdődő tanévre 14,5 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy tavaly kevesebb mint 6900 szakképző intézményből érkező diák kezdett felsőoktatási tanulmányokat.
Kérdés, hogyan alakul a szakmát tanuló diákok sorsa a jövőben, hiszen sokan azért kritizálták a szakképzés tavalyi átalakítását, mert attól tartottak, hogy az odajáró fiatalok még nehezebben jutnak majd be a felsőoktatásba. A szakgimnáziumokban (korábbi nevén: szakközépiskola) jelentősen csökkentették a közismereti, illetve a természettudományos órák számát.
A diákok már nem tanulnak külön-külön földrajzot, fizikát, biológiát és kémiát az iskolákban, csak a tárgyak közül azt az egyet, amely szakmájukhoz kötődik, illetve egy, a tantárgyakból összegyúrt komplex, természettudományos tantárgyat. Ezenfelül ha szeretnék, választható tantárgyként még hallgathatnak egy további természettudományos tárgyat. Például egy vegyipari ágazatban tanuló diák számára a kerettanterv a komplex természettudományos tantárgyon túl csak kémia tanulását írja elő, ezenfelül pedig választhat fizikát is.
Vagyis ha a diák olyan felsőoktatási szakon tanulna tovább, ahova például szükség van biológiaérettségire, akkor kénytelen önerőből maga felkészülni.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyébként megkönnyítené a szakgimnazisták továbbtanulását. Nemrégiben azt nyilatkozta lapunknak: ha egy tanuló jól tudja a szakmáját a természettudományos területeken, akkor könnyebben kellene a felsőoktatási mérnökképzésbe jutnia, mint annak, aki gimnáziumból jön.
A gimnáziumi elővégzettséggel rendelkező, felsőoktatásba jutott hallgatók aránya az elmúlt években 58–60 százalék között stagnált, míg a felsőoktatási intézményekben már korábban végzettséget szerző tanulóké 13 százalék alá csökkent. Így az egyetlen dinamikusan növekvő hallgatói csoport mára a külföldieké lett, akiknek aránya évről évre folyamatosan nő, és az elmúlt öt évben szinte megduplázódott. A tavalyi tanévben összesen 41 ezer magyar hallgató lépett be újonnan a felsőoktatásba, míg több mint 6300 tanuló más országból érkezett.
Tehát a hazánkban tanuló fiatalok több mint 13,3 százaléka már nem is magyar.
A magyar felsőoktatási intézményeket leginkább a németek kedvelik: közel 3200-an tanulnak nálunk. Őket a szerbiai, kínai és szlovák diáktársaik követik. Meglepő, de a szomszédos Romániából érkezett diákok létszámukat tekintve csak a hatodik helyet foglalják el (1221 fő), őket az Iránból érkezett tanulók előzik (1409 fő). Egyébként nem Irán az egyetlen muszlim kötődésű ország, amelynek tanulói szívesen választják hazánkat. Ugyancsak nagy számban járnak nálunk egyetemre a nigériai (1027 fő) és a török (961 fő) diákok is.
Az egyébként a migrációval más fronton nagyon kritikus kormányzat viszont feltehetően örül a külföldi hallgatók növekvő arányának. Mint beszámoltunk róla, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által nemrégiben nyilvánosságra hozott, 2020-ig szóló felsőoktatási cselekvési terv arról ír: „A felsőoktatásban a negatív demográfiai trendek miatt csökkenő merítési bázist ellensúlyozhatja a nemzetköziesítés növelése, minél több külföldi hallgató hazánkba csábítása”.
Jelenleg több mint 26 500 külföldi diák tanul Magyarországon, ám a kormányzati célkitűzések szerint 2023-ra ezt a számot 40 ezerre kellene növelni.
Bár örvendetes, hogy hazánk felsőoktatása egyre népszerűbb, fontos, hogy ez ne hozza hátrányba a magyar hallgatókat. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nemrégiben például a felsőoktatásban tanuló magyar diákok problémái között említette: a külföldi hallgatók után magasabb állami támogatás jár a kollégiumoknak, „ami mára általános gyakorlattá tette ezen csoport előtérbe helyezését”. Utóbbi azért is problémás, mert alapvető gond az is, hogy nincs a szükségetek kielégítéséhez elegendő kollégiumi férőhely az országban.
A ma utcára került Heti Válasz egyébként hosszabban elemzi, miért is üzent hadat a gimnáziumoknak Parragh László. „A kamarai elnök régóta forszírozza a »piac« igényeit jobban szolgáló oktatási rendszer kialakítását, s ebben számíthat az ország újraiparosítását kiemelten fontosnak tartó Orbán Viktor miniszterelnök figyelmére. De vajon egy új kormányzati reform előkészítése zajlik?” – vezeti fel a témát a lap. Majd hozzáteszik: Parragh lapuknak ezt cáfolja, azt állítván, hogy kamarai véleményt képvisel. Ugyanakkor tény – írja a Heti Válasz –, hogy minden kormányzati erőfeszítés ellenére a szakképzés súlya csökken, a diákok inkább a gimnáziumi oktatást választják. Ennek egyik oka a képzés alacsony színvonala, a másik a diákok jelentős részének motiválatlansága.
Az érettségit nem adó szakközépiskolákból (korábban szakiskola) tavaly a tanulók negyede mindenfajta végzettség megszerzése nélkül kimaradt. A lemorzsolódás a szakgimnáziumokban (korábban szakközépiskolák) 15 százalék, a gimnáziumokban viszont csak hét százalék volt.
