Egyre több a pénzes külföldi diák, egyre kevesebb a szakközépből érkező magyar

Rövid idő alatt megduplázódott a nálunk tanuló külföldi egyetemisták száma.

Tehát a hazánkban tanuló fiatalok több mint 13,3 százaléka már nem is magyar.

A magyar felsőoktatási intézményeket leginkább a németek kedvelik: közel 3200-an tanulnak nálunk. Őket a szerbiai, kínai és szlovák diáktársaik követik. Meglepő, de a szomszédos Romániából érkezett diákok létszámukat tekintve csak a hatodik helyet foglalják el (1221 fő), őket az Iránból érkezett tanulók előzik (1409 fő). Egyébként nem Irán az egyetlen muszlim kötődésű ország, amelynek tanulói szívesen választják hazánkat. Ugyancsak nagy számban járnak nálunk egyetemre a nigériai (1027 fő) és a török (961 fő) diákok is.

Az egyébként a migrációval más fronton nagyon kritikus kormányzat viszont feltehetően örül a külföldi hallgatók növekvő arányának. Mint beszámoltunk róla, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által nemrégiben nyilvánosságra hozott, 2020-ig szóló felsőoktatási cselekvési terv arról ír: „A felsőoktatásban a negatív demográfiai trendek miatt csökkenő merítési bázist ellensúlyozhatja a nemzetköziesítés növelése, minél több külföldi hallgató hazánkba csábítása”.

Jelenleg több mint 26 500 külföldi diák tanul Magyarországon, ám a kormányzati célkitűzések szerint 2023-ra ezt a számot 40 ezerre kellene növelni.

Bár örvendetes, hogy hazánk felsőoktatása egyre népszerűbb, fontos, hogy ez ne hozza hátrányba a magyar hallgatókat. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nemrégiben például a felsőoktatásban tanuló magyar diákok problémái között említette: a külföldi hallgatók után magasabb állami támogatás jár a kollégiumoknak, „ami mára általános gyakorlattá tette ezen csoport előtérbe helyezését”. Utóbbi azért is problémás, mert alapvető gond az is, hogy nincs a szükségetek kielégítéséhez elegendő kollégiumi férőhely az országban.

A ma utcára került Heti Válasz egyébként hosszabban elemzi, miért is üzent hadat a gimnáziumoknak Parragh László. „A kamarai elnök régóta forszírozza a »piac« igényeit jobban szolgáló oktatási rendszer kialakítását, s ebben számíthat az ország újraiparosítását kiemelten fontosnak tartó Orbán Viktor miniszterelnök figyelmére. De vajon egy új kormányzati reform előkészítése zajlik?” – vezeti fel a témát a lap. Majd hozzáteszik: Parragh lapuknak ezt cáfolja, azt állítván, hogy kamarai véleményt képvisel. Ugyanakkor tény – írja a Heti Válasz –, hogy minden kormányzati erőfeszítés ellenére a szakképzés súlya csökken, a diákok inkább a gimnáziumi oktatást választják. Ennek egyik oka a képzés alacsony színvonala, a másik a diákok jelentős részének motiválatlansága.

Az érettségit nem adó szakközépiskolákból (korábban szakiskola) tavaly a tanulók negyede mindenfajta végzettség megszerzése nélkül kimaradt. A lemorzsolódás a szakgimnáziumokban (korábban szakközépiskolák) 15 százalék, a gimnáziumokban viszont csak hét százalék volt.