Elúszó állami milliárdok nyomában

Ma rajtol minden idők legdrágább hazai rendezésű világversenye, a vizes világbajnokság.

Ha minden jól megy, a két hónapja bevallott (az első becslésnél ötször nagyobb) nettó 130 milliárdos büdzsébe már belefér a ma rajtoló vizes világbajnokság. Biztosat azonban még mindig nem lehet mondani, ugyanis a megnyitó előtti napokban is kerültek elő olyan többmilliárdos tételek, amelyekről korábban nem esett szó, illetve akad még néhány kihirdetés előtt álló közbeszerzés is.

A Magyar Nemzet kalkulációi szerint a hivatalosan is közzétett tenderek keretében 104,6 milliárd forintot költött az állam Magyarország történetének legnagyobb sporteseményére. Ehhez jön még hozzá a már lezárt, de még közzé nem tett beszerzések 1,2 milliárdja, azaz papíron jelenleg valahol 106 milliárd forint körül tarthatunk.

Mielőtt bárki örülni kezdene, hogy most nem növekedett, hanem csökkent a vb büdzséje, érdemes megemlíteni, hogy ezek csak a közbeszerzések során elköltött milliárdok. Van azonban egy olyan tízmilliárdos nagyságrendű tétel is, amelynél nem írtak ki pályázatot.

A hét elején az Index.hu számolt be róla, hogy az állami Antenna Hungária (AH) Zrt. hatalmas összeget fordított az elvárt csúcsminőségű digitális televíziózás feltételeinek megteremtésére, illetve az esemény kiszolgálására is alkalmas internetes hálózat kiépítésére. Ez az a projekt, ami a 130 és a jelenlegi 106 milliárd forint közötti űrt kitölti. Sőt – és emiatt nem lehet még biztosat mondani – elképzelhető, hogy többet is elvisz. A portál ugyanis 30 milliárdra becsülte a beruházás értékét. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a nagyságrend stimmel, de könnyen lehet, hogy a végső összeg alacsonyabb volt ennél, így pedig nem kizárt, hogy sikerült tartani a 130 milliárdot.

Az Antenna Hungária ugyanis elvileg egy tavaly év végén jóváhagyott tőkeemelésből finanszírozta a beruházást, márpedig az akkori miniszteri határozat értelmében nem 30, csak 21 milliárd forintot bocsátottak az állami cég rendelkezésére. Hogy ez elég volt-e a projektre, egyelőre nem egyértelmű. Bár úgy tudjuk, hogy a társaság valamikor nyilvánosságra fogja hozni a szerződéseket, erre lapzártánkig nem került sor.

Mindenesetre arra van esély, hogy a májusi költségterveket már sikerül tartani. Némi szépséghiba azonban, hogy amikor először felvetődött a rendezés, akkor ennél nagyságrendekkel alacsonyabb összeget emlegettek az úszószövetségben és a kormányzat részéről is. Még a pályázati szakaszban elhangzott egy – valószínűleg tényleg csak nehezen komolyan vehető – nyolcmilliárdos összeg. Gyárfás Tamás azonban már akkor emlegetett 24,7 milliárdos költségvetést, amikor kiderült, hogy az eredetileg 2021-re tervezett vb-t négy évvel korábban rendezzük. Nem csoda, hogy ezt a számot idézik a legtöbben, még akkor is, ha utólag kormányzati szinten próbáltak elhatárolódni az úszószövetség elnökének akkori becslésétől.

Az elszálló költségeket azonban a kabinet és a szervezők részéről így is egyre nehezebb volt védeni. Végül azzal a szokásos módszerrel próbálkoztak, hogy szétszedték a kiadásokat szervezési és egyéb költségekre. Seszták Miklós fejlesztési miniszter például arról beszélt, hogy a 130 milliárdból csak 38,6 milliárd, ami ténylegesen a rendezéshez kötődik, 7,8 az ideiglenes létesítmények költsége, és 84,2 milliárd forintnyi azoknak a fejlesztéseknek az értéke, amelyek a világbajnokság után is megmaradnak. Ez összesen már 130,6 milliárd forint. Utóbbiakra szoktak úgy hivatkozni, mint azokra a beruházásokra, amelyek a vb nélkül is megvalósultak volna.

Ezzel az állítással mindössze egy gond van: ebben a formában biztosan nem igaz. A megmaradó fejlesztések jelentős része ugyanis nem, vagy nem így valósult volna meg a vb nélkül, és még amelyek elkészültek is volna, nagy valószínűség szerint azok sem lettek volna ennyire drágák. Az eseményhez köthető közbeszerzéseknél ugyanis lényegében minden esetben éltek azzal a törvényi kivétellel, ami lehetőséget teremt a nyílt eljárás megkerülésére. Ezekre a tenderekre így csak három céget hívtak meg, emiatt pedig sok esetben nem alakulhatott ki tényleges verseny. Különösen, hogy nem is mindig adott le valamennyi vállalat ajánlatot. Lapunk már korábban beszámolt például arról, hogy a gépjárművezetői és kapcsolódó szolgáltatásokat úgy láthatja el egy Fidesz-közeli vállalkozó, hogy az egyik konkurens visszalépett, míg a másiknak nem volt rá elég erőforrása. Hasonló volt a helyzet az óriás ugrótorony építésére kiírt 1,1 milliárdos pályázatnál is. Itt a Strabag nem indult, a ZÁÉV-nek pedig nem igazán volt szüksége a megbízásra, mivel épp egy 13 és egy 150 milliárdos stadionon is dolgoztak.

Nem csak a tényleges verseny hiánya miatt voltak azonban drágák a beszerzések. Az időszűke és a szervezők kényszerhelyzete (nekik mindenképpen be kellett fejezniük határidőre a projekteket) is javította a kivitelezők alkupozícióját, akik állítólag már áprilisban is két-háromszoros árszorzóval dolgoztak. Így jöhettek ki esetenként még a laikusnak is gyanúsan magas összegek, amikor néhány nap alatt elvégzett munkákért számláztak ki tíz-, esetleg százmilliókat.

Ráadásul így sem sikerült mindennel elkészülni. Bár amikor a Magyar Nemzet néhány hónapja arról írt, hogy késnek a vizes vb beruházásai, és a szervezők tagadták ezt, azért akadtak olyan projektek, amelyek cikkünket igazolták. A fontosabb létesítmények – ahogy egyébként prognosztizáltuk – végül ugyan elkészültek, a szálláshelynek szánt Bibó-szakkollégium azonban lekéste a világbajnokságot, ahogy az 1,2 milliárd forintból megújuló margitszigeti Casino is. Emellett a 3,5 milliárdos balatonfüredi mélygarázs sorsa is csak a napokban dőlt el (állítólag hatalmas hajrával az utolsó pillanatban mégis átadják), a balatonfűzfői uszodáé pedig még mindig nem. Utóbbi edzőhelyszín lett volna, a felújítási tervek 45 millióért el is készültek, de az építkezés végül kivitelezői érdeklődés hiányában elmaradt.

 Nem lesz adattolvaj WIFI

A nemzetbiztonsági szolgálat jelzése nyomán végül nem kötött szerződést az Antenna Hungária Zrt. azzal az azeri érdekeltségű céggel, amely a budapesti nyilvános wifihálózat szoftveres hátterét biztosította volna – értesült a Magyar Nemzet. Az Index.hu írt róla, hogy az eredetileg felkért WandaFi nevű, Írországban, Corkban bejegyzett, de azerbajdzsáni üzletemberek érdekeltségébe tartozó cég olyan szoftvert kínált, amely nyilvános wifit nyújtó hoteleknek, éttermeknek tud adatokat gyűjteni azokról, akik fellépnek a hálózatra. Az ügy miatt csütörtökön Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a vizes világbajnokság szervezőihez fordult, és mielőbbi tájékoztatást kért, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter pedig úgy fogalmazott: az ingyenes wifi tartogat kockázatokat annak, aki használja, amire az a megoldás, hogy nem használja.

A Bp2017 Kft.-nél ugyanakkor arról tájékoztatták lapunkat, hogy végül az AH nem szerződött le az említett céggel. Azt egyelőre nem tudni, hogy ki szolgáltat a WandaFi helyett.