Fideszes politikai nyomásra vezethette be a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 2017. július 13-án a végül csődöt mondó online bérletárusítási rendszerét – erősítette meg a Magyar Nemzet több fővárosi belső forrása.
Tarlós István főpolgármester (Fidesz–KDNP) lapunk kérdésére múlt csütörtökön határozottan visszautasította ugyan, hogy a városvezetéshez bármilyen kormányzati, illetve kormánypárti megkeresés érkezett volna. – Ha történt volna ilyen kísérlet, azonnal elutasítom – jelentette ki akkor Budapest vezetője.
A lehetőséget azonban a BKK nem cáfolta. Ők hivatalos nyilatkozatot továbbra sem tesznek addig, amíg a főpolgármester kérésére a helyettese, Szeneczey Balázs által elrendelt belső vizsgálat le nem zárul. Ellenben azt a korábbi magyarázatot, amelyet csaknem két hete éppen a főpolgármester-helyettes mondott, miszerint semmi köze a vasárnap zárult vizes világbajnokságnak a bevezetéshez, a BKK honlapján fellelhető dokumentum, a T-Systems rendszerének beindítását lehetővé tévő szerződésmódosítás már napokkal ezelőtt cáfolta.
Lapunk azt is megtudta, hogy az sem felel meg a valóságnak, amit napokkal ezelőtt előbb az Index, majd a 24.hu írt, miszerint „engedély nélkül kerülhetett be az e-jegy a jegyautomatás projektbe”. A havi 22-25 millió forintos szolgáltatásvásárlásra ugyanis a BKK költségvetése fedezetet nyújt, a cégnek azon belül van mozgástere. Akkor kell a százszázalékos tulajdonos, a fővárosi önkormányzat hozzájárulását kérniük, ha költségtúllépés miatt a város gazdálkodása is módosításra szorul.
A Magyar Idők értesülése szerint a BKK-t és a rendszerét ért informatikai támadásokat a polgári titkosszolgálatok és a Belügyminisztérium kibervédelmi szervezete is vizsgálja. Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság több feljelentés alapján már több szálon nyomoz, elsőként a hibát feltáró 18 éves diák ellen. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, Péterfalvi Attila várhatóan ma dönti el, milyen típusú vizsgálatot indít az ügyben. A már említett fővárosi belső vizsgálat mellett éppen a T-Systems is hasonló eljárást indított, igaz, ők elsősorban a 24.hu által megírt több mint háromezer felhasználót érintő adatkiszivárogtatás ügyében. Utóbbi miatt a cég által felkért EY nemzetközi tanácsadó is elemzést készít a T-Systemsnek. Közben a DK külön fővárosi vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte.
A német Telekom cégcsoporthoz tartozó társaság korábbi közlése a felelősséget egyébként éppen a fent jelzett informatikai támadásokra próbálja meg áthárítani, miközben a Tarlós István által a német tulajdonostól kért hivatalos magyarázat a hét végén sem érkezett meg. – A szolgáltatás indulását követően három hullámban több típusú és intenzitású támadás érte a rendszer különböző pontjait. Az első, úgynevezett IT-szakértelmet igénylő akciók még a rendszer feltörését célozták, kevesebb kísérlettel. A második hullámban a támadások jellege bővült. Ekkortól szervezett, 87 különböző IP-címről érkező és még nagyobb szakértelmet kívánó automatizált, 9450 kártékony kérés érkezett. A harmadik hullámban, részben külföldi szerverekről induló támadáshullám mértéke a szolgáltatás leállításához vezetett – összegezte saját tapasztalatait a T-Systems.
Belső BKK-s források szerint a legfurcsább, hogy a vizes világbajnokság végének közeledtével jelentősen enyhültek ezek a támadások.
