Több ezren jelezték már csatlakozásukat ahhoz a kétórás munkabeszüntetéshez, amit július 17-re hirdetett meg a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). Boros Péterné elnök a Magyar Nemzetnek elmondta, az önkormányzati köztisztviselők közül csaknem hatezren jelezték, hogy részt vennének a munkabeszüntetésben, de számuk a következő napokban tovább emelkedhet. Két fővárosi kerületben és két nagyvárosban már biztosan lesz sztrájk, de sok kistelepülés is csatlakozott az akcióhoz – mondta.
A központi közigazgatáson belül a Magyar Államkincstárnál terveznek munkabeszüntetést, ahol négy igazgatóságon gyűjtötték össze a támogató aláírásokat. Annak ellenére csatlakoztak sokan, hogy a jogszabályok szerint az említett két területen kizárólag ott lehet sztrájkolni, ahol van helyi szakszervezet, és a dolgozók több mint fele előre, írásban vállalja, hogy részt vesz a munkabeszüntetésben. Rajtuk kívül a vízügyi dolgozók is sztrájkot terveznek július 17-re, de pontos számokat az ottani részvételről egyelőre nem tudni.
Ugyan a kétórás, a tervek szerint reggel 9–11 óra közötti sztrájk idején az érintett dolgozók bemennek a munkahelyükre, de nem veszik fel a munkát. Arra a fölvetésre, hogy ez például az államkincstárnál okoz-e majd fennakadást – hiszen ott csaknem egymillió munkavállaló bérszámfejtését végzik –, Boros Péterné azt mondta: nem a két óra miatt lesz fennakadás, hanem azért, mert sokan akarják elhagyni a pályát. Ezeknek az embereknek a munkáját nem lehet egyik pillanatról a másikra pótolni, ezért jó volna, ha a döntéshozók komolyan vennék a bérköveteléseket – fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki szerint a pályaelhagyás miatt ugyanolyan állapotok alakulhatnak ki az említett területeken, amilyen az egészségügyben van az ápolók és orvosok hiánya miatt.
Az érdekképviselet többek között azt szeretné elérni, hogy három év alatt 50 százalékos bérkiegészítést kapjanak azok a dolgozók, akiknek kilenc éve nem emelkedett a keresetük. Ez a becslések szerint 200 ezer embert érint, ők azok, akikre nem vonatkozott életpályamodell, vagy ha volt is ilyen, kimaradtak az idei központi bérintézkedésekből. Ezeket az embereket cserben hagyták – mondta az érdekvédő. Az önkormányzati köztisztviselők esetében az illetményalap emelését szeretné elérni az MKKSZ. Ezt ugyan a gazdagabb önkormányzatoknál január óta maguk a helyhatóságok is megtehetik, de a 3200-ból eddig alig 300 önkormányzatnál tudták növelni az illetményalapot. – Garanciát akarunk arra, hogy ez mindenkire érvényes legyen, és az állam annyival kevesebb pénzt vonjon el a helyhatóságoktól, amennyit az adott önkormányzat a dolgozókra költ pluszban – mondta Boros Péterné. Arról is beszélt az MKKSZ elnöke, hogy korábban levelet írt az ügyben Orbán Viktor kormányfő mellett a nemzetgazdasági miniszternek, a belügyminiszternek, illetve a Miniszterelnökség vezetőjének, de választ egyelőre nem kapott. – Jól haladunk a munkabeszüntetés szervezésével, polgármesterek, jegyzők jelzik sorra, hogy egyetértenek a céljainkkal – közölte Boros Péterné, hozzátéve ugyanakkor, hogy tárgyalni akarnak a kormánnyal a béremelésekről.
