Erdő Péter bíboros és Vásáry Tamás zongoraművész kapta a Magyar Szent István-rendet. Az elismerést Áder János köztársasági elnök adta át a Sándor-palotában augusztus 20-án.
Az államfő az eseményen elmondott beszédében hangsúlyozta, államalapító Szent István ünnepén azok vehetik át ezt az elismerést, akik megerősítik: emberként és magyarként is mindenkinek küldetése, hogy a maga egyedi teljesítményével, ötleteivel, elszántságával gazdagabbá tegye ezt a világot. A köztársasági elnök Erdő Péterről azt mondta, mindig a nemzet „pótolhatatlan méltóságát” szolgálta, míg Vásáry Tamásról úgy fogalmazott: „ifjú titánból lett rajongással körülvett, érett művész és bölcs mester”.
Erdő Péter 1952. június 25-én született Budapesten, 1975. június 18-án szentelték pappá szintén a fővárosban. Sokat tett a magyar állam és a katolikus egyház kapcsolatának rendezéséért. A tárgyalásokon a Szentszék részéről felkért szakértő volt, a vatikáni vegyes bizottságban jelentős szerepet játszott a Szentszék és a magyar állam között 1997-ben létrejött megállapodás előkészítésében.
II. János Pál pápa 2000. január 6-án szentelte püspökké Rómában, majd 2002. december 7-én elfogadta a 75. életévét betöltött, ezért nyugdíjba vonuló Paskai László bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek lemondását, és utódjául Erdő Pétert nevezte ki. A cím elnyerésével Magyarország prímása, Esztergom 82. érseke lett. 2003. október 21-én II. János Pál pápa bíborossá kreálta. Tagja az Apostoli Szentszék több központi hatóságának. 2005-től a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke volt, 2015 óta a testület állandó tanácsának tagja. 2006-tól 2016-ig betöltötte az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöki tisztségét.
Vásáry Tamás 1933. augusztus 11-én született Debrecenben. Csodagyerekként indult: ötévesen hallás után zongorán eljátszotta Boccherini híres menüettjét, nyolcévesen Mozart D-dúr zongoraversenyével kápráztatta el közönségét, kilencévesen pedig már szólóestet adott Chopin műveiből. Az 1956-os forradalom leverése után szüleivel emigrált, Svájcban telepedtek le, ezt követően a legjelentősebb zenekarokkal és dirigensekkel koncertezett világszerte.
Vásáry Tamás 1979 és 1982 között a BBC Northern Symphony igazgatója, 1989 és 1997 között a Bournemouthi Szimfonikusok vezető karmestere és zeneigazgatója volt. 1993-tól a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának fő-zeneigazgatója, vezető karmestere, majd 2005-től örökös tiszteletbeli fő-zeneigazgatója. 2006-ban megalapította a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekart. 2015 óta a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek fő-zeneigazgatója. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1951-ben Liszt-, 1998-ban Kossuth-díjat vehetett át. Kétszer kapott köztársasági elnöki kitüntetést.
A Szent István-rend Magyarország legmagasabb rangú állami kitüntetése, amit a köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére adományoz. Egy első királyunkról elnevezett nemesi lovagrend megalapítását még az 1741. évi országgyűlésen javasolta Koptik Odó dömölki apát, majd 19 évvel később Esterházy Ferenc gróf már egy részletes javaslatot nyújtott be az uralkodónak a civil érdemrend létrehozására. Mária Terézia végül 1764. február 20-án fogadta el az előterjesztést, és Esterházyt nevezte ki az alapítandó rend kancellárjává. A Szent István-rendet a királynő legidősebb fia, József főherceg (a későbbi II. József) római királlyá történő koronázásának napján, 1764. május 5-én alapították, és másnap már meg is történtek az első adományozások. A rend ünnepe augusztus 20., Szent István király emléknapja, nagymestere pedig az uralkodó lett, latin nyelvű jelmondata így szólt: „Publicum Meritorum Praemium”, azaz a köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma.
A rend adományozását több ízben is megszüntették, a 20. században mindössze néhány esetben adták át, 1964 és 2012 között például egyáltalán nem. Négy éve azonban megújították, azóta ismét a legmagasabb magyar állami kitüntetésnek számít, amely a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál.
2013-ban Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó és Lámfalussy Sándor magyar születésű, Belgiumban élő (belga állampolgárságú) közgazdász, bankár, az „euró atyja” részesült az elismerésben. 2014-ben Kertész Imre Nobel-díjas író és Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló, 2015-ben Polgár Judit sakk-Oscar-díjas nemzetközi sakknagymester és Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző-karmester, az elmúlt évben pedig Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, valamint Makkai Ádám Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas költő, műfordító, nyelvész vehette át a legmagasabb magyar állami kitüntetést.
