Erdő Péter és Vásáry Tamás kapta a legmagasabb rangú állami kitüntetést

A Szent István-rendet 1764. május 5-én alapították. A 20. században mindössze néhány esetben adták át.

MTI
2017. 08. 20. 12:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vásáry Tamás 1979 és 1982 között a BBC Northern Symphony igazgatója, 1989 és 1997 között a Bournemouthi Szimfonikusok vezető karmestere és zeneigazgatója volt. 1993-tól a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának fő-zeneigazgatója, vezető karmestere, majd 2005-től örökös tiszteletbeli fő-zeneigazgatója. 2006-ban megalapította a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekart. 2015 óta a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek fő-zeneigazgatója. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1951-ben Liszt-, 1998-ban Kossuth-díjat vehetett át. Kétszer kapott köztársasági elnöki kitüntetést.

A Szent István-rend Magyarország legmagasabb rangú állami kitüntetése, amit a köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére adományoz. Egy első királyunkról elnevezett nemesi lovagrend megalapítását még az 1741. évi országgyűlésen javasolta Koptik Odó dömölki apát, majd 19 évvel később Esterházy Ferenc gróf már egy részletes javaslatot nyújtott be az uralkodónak a civil érdemrend létrehozására. Mária Terézia végül 1764. február 20-án fogadta el az előterjesztést, és Esterházyt nevezte ki az alapítandó rend kancellárjává. A Szent István-rendet a királynő legidősebb fia, József főherceg (a későbbi II. József) római királlyá történő koronázásának napján, 1764. május 5-én alapították, és másnap már meg is történtek az első adományozások. A rend ünnepe augusztus 20., Szent István király emléknapja, nagymestere pedig az uralkodó lett, latin nyelvű jelmondata így szólt: „Publicum Meritorum Praemium”, azaz a köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma.

A rend adományozását több ízben is megszüntették, a 20. században mindössze néhány esetben adták át, 1964 és 2012 között például egyáltalán nem. Négy éve azonban megújították, azóta ismét a legmagasabb magyar állami kitüntetésnek számít, amely a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál.

2013-ban Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó és Lámfalussy Sándor magyar születésű, Belgiumban élő (belga állampolgárságú) közgazdász, bankár, az „euró atyja” részesült az elismerésben. 2014-ben Kertész Imre Nobel-díjas író és Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló, 2015-ben Polgár Judit sakk-Oscar-díjas nemzetközi sakknagymester és Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző-karmester, az elmúlt évben pedig Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, valamint Makkai Ádám Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas költő, műfordító, nyelvész vehette át a legmagasabb magyar állami kitüntetést.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.