A 2018-as választás közeledtével elindult az újabb ígéretlicit a nyugdíjasoknak. A Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) hatodik csillebérci rendezvényén szinte valamennyi ellenzéki pártelnök felszólalt és válaszolt a „Ki mit ígér a nyugdíjasoknak” kérdésre.
Orbán Viktort is meghívták, de 2013 őszéhez hasonlóan most sem jött el, ellenben Vona Gábor, a Jobbik elnöke – akit a nyugdíjasok megsértésével vádol a Fidesz – beszédet mondott a mintegy 350 fős nyugdíjas hallgatóság előtt. Egyébként Vona Gábort a 2014-es választások előtt még meg sem hívták. Orbán Viktor távolmaradásának egyik oka lehet, hogy a NYOSZ baloldali gyökerű szervezet, ami viszont közel állhat Moldova Györgyhöz, aki a helyszínen dedikálta a könyveit. A rendezvény helyszínéhez közeledve pedig még kommunista mozgalmi dalokat éneklő nyugdíjasokat is lehetett hallani.
A fórumon
ígérgetésben senki nem tudta felvenni a versenyt Molnár Gyulával, az MSZP elnöke a nyugdíjminimum duplázását, a 100 ezer forint alatti nyugdíjak intenzív emelését és a 13. havi nyugdíj visszaadását is megígérte.
Az Együtt programjához hasonlóan bevezetné a nyugdíjplafont mintegy 500 ezer forintnál, megduplázná a szociális otthonok számát, az idősek elleni bűncselekményeket szigorúbban büntetné, létrehozná az idősügyi ombudsman intézményét, illetve 62 éves kortól rugalmassá tenné a nyugdíjba vonulás korhatárát.
A terembe való bevonulásakor nagy tapsot kapott Gyurcsány Ferenc, felborítva ezzel a konferencia rendjét. „Ellenzékben nagyon könnyű mindenkinek mindent megígérni. Nem akarok nyílt vitába keveredni a szocialistákkal, de én nagyon óvatos lennék a 13. havi nyugdíj bevezetésével, mert az évi 250 milliárd forint nagyon hiányozna máshonnan. Nem értek egyet azzal, hogy mindenkinek, feltétel nélkül járjon”
– fogalmazott a DK elnöke. A volt miniszterelnök visszafogottabb programot hirdetett:
kötelezően csak inflációval emelne, prémiumot pedig csak akkor adna, ha van gazdasági növekedés. Azért egy 50 ezer forintos alapnyugdíj elérésének szerinte is szerepelnie kell a rövid távú célok között.
Úgy látja, hogy a következő években csak kisebb korrekciókra van szükség, de 2025–2030 körül már drámai lehet a helyzet. „Nem akarok udvarolni a választóknak. Ez már a sokadik kampányom, bölcsebb lettem, óvok mindenkit attól, hogy sokat ígérjen, mert abból csak baj lehet. Azokkal vitatkozom, akik túlígérik magukat” – mondta Gyurcsány Ferenc. Többször is azt hangsúlyozta, hogy rövid távon nem szükséges a nyugdíjrendszert felborítani, megreformálni, ellenben előbb-utóbb hiányozni fog az államosított magánnyugdíjpénztári vagyon, amit majd az államnak kell pótolnia, de azt most szerinte nagyon nehéz eldönteni, hogy mi lesz a teendő.
Nem volt ennyire népszerű Bokros Lajos, a MoMa elnöke, aki leszögezte: a nyugdíj nem szociális juttatás, nem jár mindenkinek alanyi jogon. „A magasabb nyugdíj nem az első lépés, hanem a jó gazdaságpolitika következménye” – fogalmazott a konzervatív politikus. Emlékeztetett arra, hogy az államosított magánnyugdíjpénztári vagyont már sehogy sem lehet visszaszerezni. Valamint szokásához híven
figyelmeztette a nyugdíjasokat, hogy azt is kérdezzék meg az ígérgető politikusoktól, hogy miből lesz a nyugdíjemelés, mert az csak a járulékbefizetések növelésével lehetséges.
Bokros Lajosétól különböző állásponton volt Szél Bernadett, aki többször is azt hangsúlyozta, hogy differenciált nyugdíjemelésre van szükség, ami egy szociális szempont érvényesítését jelentené. Ugyanakkor rögtön azzal kezdte beszédét, hogy az LMP programja még nincs kőbe vésve. A zöldpárt társelnöke – több, korábbi felszólalóhoz hasonlóan –
amellett érvelt, hogy a nyugdíj mellett lehessen dolgozni is. „Ígéretekkel tele van a padlás. Mi annyit ígérünk, amennyi pénzünk van.
Nem jó ma nyugdíjasnak lenni Magyarországon” – hangsúlyozta Szél Bernadett.
Az ígérgetésben Fekete-Győr András, a Momentum elnöke is magasra tette a mércét, ugyanis senior egyetemek létrehozása és a szupermarketek házhoz szállításának állami támogatása is része az új párt programjának. „28 éves vagyok és önökhöz képest még semmit sem tettem le az asztalra. Önök nélkül kevesen vagyunk” – fogalmazott. Fekete-Győr is 40-50 ezer forintos minimális nyugdíjat vizionált, majd mindenkit arra biztatott, hogy csatlakozzanak a cselekvés köreihez.
Gyurcsány Ferenc után Vona Gábor kapta a legnagyobb tapsot, aki 8 népszerű javaslattal fordult a nyugdíjasokhoz:
visszaállítaná az idősügyi tanácsot, csökkentené az áfát, növelné a gyógyszerár-támogatás mértékét, a kis és közepes nyugdíjjal rendelkezőknek nagyobb mértékben emelné a nyugdíját, visszahozná a korkedvezményes nyugdíjat is.
„A legfontosabb azonban, hogy európai mértékben növekedjenek a bérek. A béruniós kezdeményezésünk a nyugdíjunió irányába tett lépést is jelent” – magyarázta Vona Gábor.
