A 2018-as választás közeledtével elindult az újabb ígéretlicit a nyugdíjasoknak. A Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetségének hatodik csillebérci rendezvényén szinte valamennyi ellenzéki pártelnök felszólalt, és válaszolt a „Ki mit ígér a nyugdíjasoknak?” kérdésre. Orbán Viktort is meghívták, de 2013 őszéhez hasonlóan most sem jött el.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke délután beszédet mond. Őt a 2014-es választás előtt egyébként még meg sem hívták.
Ígérgetésben talán Molnár Gyula, az MSZP elnöke járt az élen, aki a nyugdíjminimum duplázását, a százezer forint alatti nyugdíjak intenzív emelését és a tizenharmadik havi nyugdíj visszaadását is megígérte. Az Együtt programjához hasonlóan bevezetné a nyugdíjplafont, megduplázná a szociális otthonok számát, az idősek elleni bűncselekményeket szigorúbban büntetné, létrehozná az idősügyi biztos intézményét, és hatvankét éves kortól rugalmassá tenné a nyugdíjba vonulás korhatárát.
Nagy tapsot kapott Gyurcsány Ferenc a terembe való bevonulásakor. „Ellenzékben nagyon könnyű mindenkinek mindent megígérni. Nem akarok nyílt vitába keveredni a szocialistákkal, de én nagyon óvatos lennék a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetésével, mert az évi kétszázötvenmilliárd forint nagyon hiányozna máshonnan, és nem értek egyet azzal, hogy mindenkinek, feltétel nélkül járjon” – fogalmazott a DK elnöke. A volt miniszterelnök visszafogottabb programot hirdetett: kötelezően csak inflációval emelne, prémiumot pedig csak akkor adna, ha van gazdasági növekedés. Ugyanakkor az egykori kormányfő szerint is szerepelnie kell egy ötvenezer forintos alapnyugdíj elérésének a rövid távú célok között. Úgy látja, hogy a következő években csak kisebb korrekciókra van szükség, de 2025-2030 körül már drámai lehet a helyzet. „Nem akarok udvarolni a választóknak. Bölcsebb lettem, óvok mindenkit attól, hogy sokat ígérjen, mert abból csak baj lehet. Azokkal vitatkozom, akik túlígérik magukat” – mondta Gyurcsány Ferenc.
