Megakadályozhatjuk, hogy felszámolják a Duna budapesti szakaszának utolsó természetközeli partját, a Rómait – indokolta a Magyar Nemzetnek Lányi András író, filozófus és környezetvédő, hogy miért készítik szakemberek bevonásával a mobil gát alternatív tervét. A Nánási út–Királyok útja nyomvonal tanulmányával a Fővárosi Közgyűlés augusztus végi üléséig kell előállniuk a civileknek.
A főpolgármester azért adott erre lehetőséget, mert attól tart, hogy a római-parti fejlesztésnél a városligetihez hasonló tiltakozások lesznek. Csütörtökön az Együtt és a Párbeszéd bejelentette: fővárosi népszavazást kezdeményeznek a mobil gát megépítése ellen.
– Azon dolgozunk, hogy éljünk a lehetőséggel, amit személyesen Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester adott a Római-partra tervezett mobil gát ügyében – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Lányi András. Az író, filozófus, környezet- és ligetvédő augusztus végéig – hozzáértő szakemberek, vízügyi mérnökök, építészek, tájépítészek segítségével – le akarja tenni a Fővárosi Közgyűlés asztalára az árvízvédelmi mű alternatív, a Nánási út–Királyok útjára készülő nyomvonalváltozatát. Elmondta: ez az utolsó pillanat, amikor egy szakmailag megalapozott tanulmánytervvel megakadályozható, hogy ősszel hozzáfogjanak a fővárosban a Duna utolsó természetközeli partszakaszának felszámolásához.
– Itt nem csupán a fák kivágására kell gondolni, hanem arra, hogy ha a partélet feltöltik, rézsűt alakítanak ki, az egyenlő a Római-part teljes élővilágának elpusztításával. Akármit állítottak is az eddigi tervek készítői, a legfontosabbat, az embert felejtették ki elképzeléseik középpontjából. A tervezett, a Fővárosi Közgyűlésben idén áprilisban már eldöntött beruházás, amelyről egyébként ma sem lehet tudni pontosan, hogy mennyibe kerül, megszünteti a part és a folyó kapcsolatát, s ezzel felbecsülhetetlen mértékű károkat okoz – hangsúlyozta Lányi. Hozzátette: évekig dolgoztak a két nyomvonalat összehasonlító, döntésmegalapozó tanulmányon, de csak egy gyenge minőségű anyagot sikerült előállítaniuk, melynek jó néhány pontját több elismert hazai szakember is megcáfolta.
Lányi András egy évvel ezelőtt a Városligetben, a Budapest egyik legnagyobb összefüggő zöldterületének védelmében tartott nyilvános fórumon azt mondta: „Mindannyian ligetvédők vagyunk, mert nemcsak a Városligetben, hanem egész Budapesten védelmezzük a fákat és általában a zöldterületet, az élhető emberi életet.”
A Római-partra tervezett védmű várhatóan ősszel kezdődő munkálatainak megakadályozására a Ligetvédők, civil szervezetek és Facebookon szerveződő csoportok is hasonló akciókat ígértek, mint a Városligetben. Itt már több kerítésbontás, géphez láncolás és szinte szó szerinti „összecsapás” is történt a fakivágások ellen tiltakozók, illetve a beruházók által megbízott kivitelezők, biztonsági emberek, valamint a rendőrök között.
Ettől tart Tarlós István is, aki július 27-i sajtótájékoztatóján megnyugtatta a római-parti csatára készülőket: „Ha a csillaghegyi öblözet védműve ellen tiltakozók akadályoznák vagy meggátolnák az építkezést, jogilag nem lennének közvetlenül felelősek az esetleges árvízi károkért.” Ugyanakkor szerinte a főváros sem lesz felelős, ha a tiltakozók miatt késve vagy egyáltalán nem épülne meg a védmű. A Fővárosi Közgyűlés júniusi tanácskozásán – ahol kiderült, 600-900 fa helyett csak 480-at kell kivágni – a főpolgármester megjegyezte: hét évig vitázhatott bárki, most már nem, mert „nincs idő várni”. A múlt héten az Együtt által a parton felállított 4 méter magas, 2,5 méter széles mobil gátelemre pedig azt mondta: közönséges valósághamisítás, ami semmire nem jó, csak az emberek hergelésére.
Közben csütörtökön az Együtt és a Párbeszéd budapesti politikusai bejelentették: fővárosi népszavazást kezdeményeznek a mobil gát megépítése ellen. Hatályon kívül helyeztetnék a római-parti nyomvonalról hozott áprilisi döntést, hogy egy új határozatban a Nánási utat és a Királyok útját jelöljék meg. Szándékaik szerint októberben kezdődhetne az aláírásgyűjtés, a referendumot pedig az országgyűlési választásokkal egy időben tartanák meg.
