Tíz közép-európai országban (Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária) készített közvélemény-kutatást a kormányközeli Nézőpont Intézet a magyar kormány és politikájának megítéléséről. Bár a Magyar Idők szerint a felmérést a lap megbízásából készítették, valószínű, hogy arról a kutatásról van szó, amit még júniusban rendelt meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) nettó 348 millió forintért, a „Magyarországgal kapcsolatos hírek médiahatásának vizsgálatára”.
A felmérésből kiderül, hogy a teljes, tíz országban felvett minta 75 százaléka elutasítja a menedékkérők elosztásáról, vagyis a kvótáról szóló EU-s terveket. Ez az arány a kelet-közép-európai államok átlagában eléri a 80 százalékot. Leginkább a csehek és a szlovákok ellenzik, 93, illetve 94 százalékuk van ellene. A németeket és az osztrákokat is megosztja ugyanakkor a tervezett mechanizmus, mindkét országban közel azonos a támogatók és az ellenzők aránya (50, illetve 46 százalék ellenzi).
###HIRDETES###
Ha úgy teszik fel a kérdést, be kell-e fogadni az illegális úton érkező bevándorlókat, egységes a közép-európaiak álláspontja, átlagosan tízből kilencen ugyanis nem fogadnának be országukba ilyen migránsokat. Az ő befogadásuk mellett kiállók aránya még Németországban is csak 15, Ausztriában pedig csak 8 százalékos.
A legális úton érkező bevándorlók és háború elől menekülők befogadása esetében más a helyzet, a megkérdezettek közel kétharmada (63 százalék) számít megengedőnek. Németországban és Ausztriában ugyanakkor átlagosan másfélszer magasabb azok aránya, akik befogadnának legális úton érkező bevándorlókat vagy a háború elől menekülőket, mint ahányan ezt a kelet-közép-európai országokban támogatják.
A kutatás kitért arra is, hogy a közép-európaiak mennyire támogatják a magyar kormány bevándorlási politikáját. A három visegrádi ország – Lengyelország, Csehország, Szlovákia – polgárai közül átlagosan kétszer többen értenek egyet a magyar kormány bevándorlási politikájával (53 százalék), mint ahányan ellenzik azt (27 százalék). Ez az arány a németek és az osztrákok esetében fordított, itt átlagosan 26 százalék szimpatizál a magyar kormány migránspolitikájával és 61 százalékuk ellenzi azt.
A kutatás természetesen külön kitért a magyar kormány által élesen támadott Soros György üzletember személyére. Soros azonban kevésbé számít ismertnek Közép-Európában, a teljes minta háromötöde (62 százalék) nem ismeri, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre. A magyar származású üzletember ismertsége viszont kimondottan magas Romániában (63 százalék véleményt tudott alkotni róla), ahol a kormány ugyancsak őt tekinti ellenségének. Minél magasabb az adott országban Soros ismertsége, annál kevésbé szimpatizálnak vele, legkevésbé a románok (42 százalék) és a szerbek (39 százalék) kedvelik.
