Újabb vízügyi szakemberek sora fogja megvédeni szakmailag azt a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére és a Római-part komplex rendezésére készített javaslatot, amelyet a múlt héten mutattunk be, illetve juttattunk el Tarlós István főpolgármesterhez (Fidesz–KDNP) – mondta el a Magyar Nemzet érdeklődésére Lányi András. Az író, filozófus és környezetvédő szerint hatvanoldalas tanulmánytervükre, amelyet Koncsos László okleveles építőmérnök, egyetemi tanár, Bardóczi Sándor tájépítész, valamint Tosics Iván és Csanádi Gábor szociológus készített, érkezett egy hatoldalas bírálat a főváros szakembereitől.
– A Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója, Palkó György és a jelenlegi hatályos tervekben szereplő part menti mobil gát vezető tervezői, Szabó Gábor és Rédly László nem válaszoltak a legfontosabb megállapításokra, van, amit meg sem említettek. Kár, pedig az lenne a legfontosabb, hogy miután Tarlós István egy utolsó lehetőséget biztosított a Római-part védelmében felszólalóknak, tényleges szakmai érvek csapjanak össze. Azzal tisztában vagyunk, hogy erre a Fővárosi Közgyűlés nem alkalmas – hangsúlyozta Lányi András.
Szerinte világos érvekkel támasztották alá, miért is tartják a lehető legjobb megoldásnak, hogy a 70 hektáros Csillaghegyi-öblözetben élő 55 ezer embert a Nánási út és a Királyok útja vonalában, az eddigi fővédvonal, az úgynevezett nyúlgát megerősítésével kell megvédeni. Sorolta: az ökológiai kérdésre, a Római-part természetközeliségének a megőrzésére nem válasz az, hogy a part menti változat éppen azt „erősíti”.
– Fő ellenérveink: a mobil gáthoz a parton kőből, kőszórásból készülő rézsűvel megszűnik a kapcsolat az élővilággal, eltűnnek a vízimadarak, a közeli fákat vagy ki kell vágni, vagy pedig a gyökereiket metszik el úgy, hogy azzal pusztulásra ítélik a növényt. A mobil gát mögé tervezett úgynevezett szádfalat három emelet mélységben kívánják elhelyezni. Hiába mondják azt, hogy az ő terveik alapján nem áll fenn a talajtörés veszélye, erre nincs bizonyíték. A vízügyi szakma ezt igenis komoly kockázatnak tartja, mint ahogyan a szemcsés talajréteg kimosódásának a veszélyét is – hangsúlyozta Lányi András, és hozzátette: a jövő hétre elkészítik és a budapesti városházára eljuttatják azt a szakszerű, részletes és tételes választ, amelynek alapján, ha a fővárosi döntéshozók akarják, össze lehetne hasonlítani az alternatív megoldásokat.
Bár az alternatív tanulmányterv szerkesztője nem vízügyi szakember, szerinte kétségbevonhatatlan, hogy 3,2 kilométer hosszon, az említett „magasságban” és ilyen közel egy nagy sodrású folyóhoz még sehol sem épült gát. Ahogy az is vitathatatlan, hogy az Európai Unió direktívái a biodiverzitás megőrzésére a magyar jogrend részei – hangsúlyozta Lányi András.
Tarlós István a múlt pénteken azt mondta, lelkiismereti szavazást kér majd a fővárosi képviselőktől, de szerinte azért a politikusoknak kell felelősséget vállalniuk, ha sok milliárd forintot elköltenek úgy, hogy végül hetven hektár terület védtelen marad.
