Miközben a magyarországi lakcímű és itthon is szavazó választópolgárok automatikusan bekerülnek a névjegyzékbe, így szavazhatnak is, a külföldön dolgozó magyaroknak – ha van magyarországi lakcímük – minden egyes választáson vagy népszavazáson előzetesen kell kérniük a nyilvántartásba vételt. A folyamat viszont csak akkor kezdődhet el, ha az államfő kitűzi a választás időpontját, ami az azt megelőző 70–90 nap között lehetséges. És mivel az országgyűlési képviselők választását az alaptörvény szerint áprilisban vagy májusban kell megtartani, a legkorábbi időpont a regisztrációra január 8., míg a legkésőbbi március 18. lehet. Vagyis eddig az időpontig senki nem jelezheti, hogy külföldön akar szavazni, még akkor sem, ha tartósan külföldön dolgozik, és tudja előre, hogy részt akar venni a voksoláson. (A választás jó eséllyel április 8-án lesz majd, az ennél korábbi időpontra, április 1-jére esik ugyanis húsvét.)
Túl nagy tömegeket mindenesetre nem mozgatott meg eddig a külképviseleti szavazás. Nemcsak a három hónapnál kevesebb ideig nyitva álló regisztráció miatt, hanem azért is, mert a külföldön dolgozók levélben nem, csak személyesen a külképviseleteken szavazhatnak, amihez nemritkán többórás, netán több száz kilométeres utazást kell vállalniuk. 2014-ben a parlamenti választáson például 24 119-en szavaztak így, tavaly októberben a népszavazáson pedig kevesebb mint tízezren. Ne feledjük el, a külföldön dolgozók száma is jelentős. Noha pontos adatok az egységes adatbázis hiánya miatt nincsenek, a KSH Népességtudományi Intézete által 2015-ben publikált Demográfiai portré című tanulmányból lehet következtetni: 2014 elején 330 ezer magyar élt Európában. A Portfólió.hu legfrissebb összesítése alapján ennél jóval nagyobb, nagyjából 600 ezres lehet az unió más országaiban élő magyarok száma, nagy részük a 2004-es uniós csatlakozás után vándorolt ki. Csak Németországban majdnem 200 ezer magyar él jelenleg – írta a portál, amely az egyes tagállamok által megadott adatokból próbálta összesíteni a kivándorolt magyarok számát.
