Miközben már csaknem 300 ezer külhoni magyar szerepel a választási névjegyzékben, és regisztrációjuk a választás előtti 15. napig folyamatos, a külföldön dolgozó – azaz magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon lévő – magyarok regisztrációja legkorábban január 8-án kezdődhet meg. Sőt az sem kizárt, hogy ez utóbbi csoport tagjainak akár március közepéig kell várniuk, hogy bekerüljenek a számukra választási részvételt lehetővé tévő külképviseleti névjegyzékbe.
Különösen érdekes a külföldön dolgozók ilyen szempontból (is) hátrányos helyzete: egy részük a kormánnyal elégedetlen, így voksaikra – legalábbis részben – számíthat az ellenzék.
Pontos adatok persze nincsenek, hiszen a szavazataikat a lakcímük szerinti egyéni körzet listás és egyéni szavazataihoz keverik; ugyanakkor az európai parlamenti (EP-) választás adhat némi támpontot. Ott ugyanis az egész ország egy választókerületet alkot, így látszanak a külföldön dolgozók voksai. A 2014-es EP-választáson például a Fidesz ebben a csoportban is nyert ugyan 45 százalékkal, míg az Együtt–PM 17, az LMP 15, a Jobbik 12, a DK 5, az MSZP pedig 4 százalékot ért el.
A külhoniak viszont – akik bármikor bekerülhetnek a levélben szavazók névjegyzékébe és tíz évig maradnak benne (sokszor elhalálozásuk után is érvényes szavazókként) – jóval nagyobb arányban, mintegy 95 százalékban a Fideszt támogatják.
A kormány vélhetőleg épp emiatt nemrég kampányt is indított azért, hogy lehetőleg minél többen regisztráljanak közülük már most. Orbán Viktor miniszterelnök július közepén buzdító levelet írt a kettős állampolgároknak, amelyben úgy fogalmazott: „Magyarországon sorsfordító döntéseket kell hoznunk. Arra kérem, ha még nem tette, regisztráljon.”
A jelek szerint eddig a kampánnyal csak mérsékelt sikereket ért el a Fidesz, hiszen a regisztráció lassan halad – annak ellenére, hogy a választási regisztrációnál erősen a külhoniak felé lejt a pálya. Bár 355 ezer kérelem érkezett már be, a ténylegesen névjegyzékbe vett külhoniak száma a Nemzeti Választási Iroda friss adatai szerint jelenleg 293 524 – július közepén 290 ezer volt. Mivel a névjegyzékben szereplők száma hosszú ideje havonta néhány ezerrel bővül, nem valószínű, hogy a választásig jelentősen meghaladnák a 320 ezres értéket. (Igaz, már így is százezerrel többen vannak, mint a 2014-es országgyűlési választás idején.) Bár csak néhány, becslések szerint két-három parlamenti mandátum sorsát dönthetik el 2018-ban a külhoni magyarok listás szavazatai, szoros eredménynél ez döntő lehet.
Miközben a magyarországi lakcímű és itthon is szavazó választópolgárok automatikusan bekerülnek a névjegyzékbe, így szavazhatnak is, a külföldön dolgozó magyaroknak – ha van magyarországi lakcímük – minden egyes választáson vagy népszavazáson előzetesen kell kérniük a nyilvántartásba vételt. A folyamat viszont csak akkor kezdődhet el, ha az államfő kitűzi a választás időpontját, ami az azt megelőző 70–90 nap között lehetséges. És mivel az országgyűlési képviselők választását az alaptörvény szerint áprilisban vagy májusban kell megtartani, a legkorábbi időpont a regisztrációra január 8., míg a legkésőbbi március 18. lehet. Vagyis eddig az időpontig senki nem jelezheti, hogy külföldön akar szavazni, még akkor sem, ha tartósan külföldön dolgozik, és tudja előre, hogy részt akar venni a voksoláson. (A választás jó eséllyel április 8-án lesz majd, az ennél korábbi időpontra, április 1-jére esik ugyanis húsvét.)
Túl nagy tömegeket mindenesetre nem mozgatott meg eddig a külképviseleti szavazás. Nemcsak a három hónapnál kevesebb ideig nyitva álló regisztráció miatt, hanem azért is, mert a külföldön dolgozók levélben nem, csak személyesen a külképviseleteken szavazhatnak, amihez nemritkán többórás, netán több száz kilométeres utazást kell vállalniuk. 2014-ben a parlamenti választáson például 24 119-en szavaztak így, tavaly októberben a népszavazáson pedig kevesebb mint tízezren. Ne feledjük el, a külföldön dolgozók száma is jelentős. Noha pontos adatok az egységes adatbázis hiánya miatt nincsenek, a KSH Népességtudományi Intézete által 2015-ben publikált Demográfiai portré című tanulmányból lehet következtetni: 2014 elején 330 ezer magyar élt Európában. A Portfólió.hu legfrissebb összesítése alapján ennél jóval nagyobb, nagyjából 600 ezres lehet az unió más országaiban élő magyarok száma, nagy részük a 2004-es uniós csatlakozás után vándorolt ki. Csak Németországban majdnem 200 ezer magyar él jelenleg – írta a portál, amely az egyes tagállamok által megadott adatokból próbálta összesíteni a kivándorolt magyarok számát.
A kalkuláció szerint ennél is több magyar él Nagy-Britanniában, a cikk 250 ezerre teszi számukat. Több mint 70 ezer magyar él a szomszédos Ausztriában, és több mint tízezren tartózkodnak Svédországban és Hollandiában is. Közel tízezres lehet a lélekszámuk a spanyolországi, az írországi és az olaszországi magyaroknak.
A választás óta húsz új misszió jött létre, továbbá számos nem önálló képviseletet nyitnak olyan városokban, ahol nagyobb a magyarok lélekszáma – mondta hétfőn az őszi misszióvezetői értekezleten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki példaként Manchestert és Edinburghot említette. Az nem derült ki, mikor nyithat a főkonzulátus az említett két városban, de ha ez az áprilisi választásig megtörténik, akkor a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok akár több száz kilométeres utazást spórolhatnak meg, ha szavazni akarnak a parlamenti választáson. (MN)
