Így titkolnák el, hogy ömlik a taopénz a magyar fociba

Eldugtak egy mondatot a július végén megjelent új adóeljárási törvény tervezetében.

Eldugott a kormány egy mondatot a július végén megjelent új adóeljárási törvény tervezetében, amivel végleg eltitkolná, hogy mennyi taotámogatást adnak vállalatok focicsapatoknak – írja az Index.

A portál kiszúrta, hogy a több száz paragrafus és még ennél is sokkal több pontja, valamint alpontja között alig észrevehetően bújik meg a 3. rész 128. § (5). pontja, amely azt mondja ki, hogy „közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott adótitoknak minősül”.

Ez az egy kis mondat pedig első ránézésre megváltoztathatja azt, hogy hozzájuthatunk-e adatokhoz a kormány egyik legőrzöttebb titkáról, a taopénzekről, és bebiztosíthatja azt, hogy az állam ne veszítsen el többé adatigénylési pereket ebben az ügyben.

Az Index felidézi: a székesfehérvári bíróság egy DK által indított perben kimondta, hogy mivel a taotámogatás közpénz, így a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak ki kell adnia, hogy mire költötte a 2013 és 2015 között kapott taoforintokat. A Transparency International (TI) pedig a nemzetgazdasági tárcát és az erőforrás-minisztériumot, illetve a sportági szakszövetségeket perelte az adatokért – azt kérte, hogy adják ki, kinek mennyi taotámogatás érkezett és honnan. Az egyik ilyen perben 2017 márciusában a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen a TI-nek adott igazat, arra hivatkozva, hogy a taotámogatásokat osztó cégek az államtól olyan kedvezményben részesülnek a támogatásért cserébe, mely „közpénzjelleggel bír”.

A minisztériumok azonban felülvizsgálatot kértek, így most a Kúrián a sor, hogy eldöntse, kinek ad igazat ebben az ügyben.

Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója szerint nehéz nem úgy értelmezni a tervezetet, hogy azt az elveszített perek inspirálták.

Elvileg persze a törvénytervezet nem kellene, hogy befolyásolja a Kúriát, mert a kérdéses ügyet október végén vizsgálja ki a testület, a tervezetet pedig, ha el is fogadnák addigra, az elvileg csak januártól lépne hatályba. De Martin József Péter szerint ha mondjuk előbb léptetnék hatályba a törvényt, vagy valamiért elcsúszna a Kúria az üggyel, akkor még befolyásolhatja a döntést ez a kitétel. Ha viszont így lenne, akkor a pártpolitika felülírná a bíróság munkáját.

A Transparency International szerint a kormány által javasolt cikkely ebben a formában alkotmányellenes lenne, az alaptörvény ugyanis alapvető jogként határozza meg a közérdekű adatok megismerését, ami előrébb való az adótitok védelménél.

A portál megkereste az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot is, hogy véleményezték-e a törvénytervezetet. A hatóság elnöke, Péterfalvi Attila közölte: a kérdéses mondat egyik részével kapcsolatban jelezték az NGM-nek, hogy kifogásaik vannak, a másik részével kapcsolatban viszont még az Alkotmánybíróság döntésére kell várni. 

Péterfalvi szerint a tervezet kétségtelenül megfordítja az adótitok és közérdek eddigi törvényes viszonyát, hiszen eddig az adótitok nem korlátozhatta a nyilvánosságot, ezután pedig a közérdekűség nem korlátozhatja majd az adótitkot, viszont önmagában az az állítás, hogy ami adótitok, az nem megismerhető, az jelenleg is igaz és továbbra is igaz marad. Kérdés viszont, hogy például nemzeti vagyonnal gazdálkodó cégeknél mennyire korlátozhatják a nyilvánosságot az adótitokra hivatkozva. Ezt az Alkotmánybíróságnak kell eldöntenie, Péterfalvi tudomása szerint pedig már van is egy ezzel kapcsolatos ügy a testület előtt. A mondatnak az a része viszont, hogy a „közérdekből nyilvános adat” megismerhetőségét is felülírná az adótitok, egy jogi nonszensz – olvasható az Index cikkében.