Megérkeztek a milliárdok Mészáros Lőrinc alapítványához

Újabb törvényt módosíthatnak annak érdekében, hogy ne kelljen elárulni, ki fizet az államkassza helyett a Felcsútnak.

Jandó Zoltán
2017. 09. 06. 16:32
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár voltak aggasztó jelek, lapunk értesülései szerint végül sikerült összeszednie a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak (FUNA) a tavaly decemberben számukra jóváhagyott taotámogatást. Így újabb 2,93 milliárdnyi adóforint került a Mészáros Lőrinc által vezetett szervezethez, amely ezzel hat év alatt összesen vagy 14 milliárd forinthoz jutott ilyen forrásból (a taopénz lényege, hogy a felajánló cégek ahelyett, hogy az államkasszába fizetnék be az adott összeget, egy sportszervezetnek adják). Az alapítványt kerestük kérdéseinkkel, ám lapzártánkig nem erősítették meg, hogy valóban megérkezett hozzájuk a milliárdos összeg.

A korábbi években soha nem jelentett problémát ugyan a FUNA számára a dotáció összekalapozása – akadt olyan esztendő, amikor tíz nap alatt begyűjtöttek 1,7 milliárdot –, most valamiért nem ment ilyen zökkenőmentesen a dolog. Lapunk május elején számolt be róla, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) adatbázisa szerint szűk

két hónappal a június 30-i határidő kifutása előtt még csak 1,3 milliárd forinton állt a felcsúti taoszámláló.

A korábbi évek trendjeit is figyelembe véve egy átlag sportklubnak a hiányzó összeg már-már összeszedhetetlennek tűnt, Felcsúton pedig a sikertelen kalapozás veszélybe sodorhatta volna a helyi sportcsarnok befejezését.

Persze a lapunknak nyilatkozó források többsége már akkor úgy vélekedett: ha más szervezet nem lenne is erre képes, a FUNA szinte biztosan össze fogja szedni a hiányzó 1,6 milliárdot. Az azonban, hogy végül sikerrel hajrázott-e az adóforintokért az alapítvány, mostanáig nem volt egyértelmű, májusi cikkünk megjelenése után ugyanis hirtelen eltűntek az erre vonatkozó adatok az MLSZ honlapjáról.

Ezzel a lépésével a szövetség hatéves gyakorlattal szakított, korábban ugyanis mindig közzétették, hogy egy adott időpontban mennyi adóforintot hívtak le a jóváhagyott keretből az egyes sportszervezetek. Sőt, egy időben még azt is látni lehetett, hogy egy-egy felajánlótól mekkora támogatás jött be. Más kérdés, hogy a támogató kiléte itt sem derült ki, csak az általa utalt összeg és az, hogy mire adta a pénzt.

Azt ugyanis, hogy kik utalják az államkassza helyett mások mellett Felcsútra adóforintjaikat, eddig – vonatkozó jogerős bírósági ítéletek ellenére is – sikerrel titkolták az érintettek.

Egyre inkább úgy tűnt azonban, hogy a titkolózás már nem tart sokáig: az elmúlt szűk fél évben ugyanis a Transparency International Magyarország két pert is nyert taoügyben. Ezek értelmében pedig az illetékes minisztériumoknak és a szövetségeknek is ki kell adniuk azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderül a támogatók kiléte. Először a szaktárcáknak kell kiteríteniük lapjaikat, ezzel pedig elvileg a szakszövetségek és a legtöbb pénzt behúzó sportszervezetek (így a Felcsút) támogatóinak nevét is megismernénk.

A nagy leleplezésre a jogerős ítélet ellenére azért nem került eddig sor, mert

a minisztériumok utolsó próbálkozásként még felülvizsgálatot kértek a Kúriától, ennek időpontját október végére tűzték ki.

Ez után azonban – ha utóbbi hatóság jóváhagyja a korábbi ítéletet – elvileg már tényleg nem lehetne titkolózni.

Hacsak nem megy a végső döntés elébe egy jogszabállyal a kormány, amire úgy tűnik, lehet kísérlet. Az Index.hu számolt be róla kedden, hogy a július végén megjelent új adóeljárási törvény tervezetében elrejtettek egy mondatot, amivel végleg el lehetne titkolni, hogy mely cégektől mely sportszervezetekhez mennyi taopénz áramlik. A módosítás értelmében, ha egy adat adótitok, a jövőben közérdekből sem lehetne nyilvános. Az Index.hu cikkéből ugyanakkor az is kiderült, hogy

a Transparency International szerint a kormány által javasolt cikkely ebben a formában alkotmányellenes lenne,

hiszen az alaptörvény alapvető jogként határozza meg a közérdekű adatok megismerését, ez pedig előrébb való az adótitok védelménél.

Nem ez lenne az első eset, hogy egy pár soros bekezdéssel próbálja a kormány védeni a FUNA-t. Lapunk júniusban számolt be róla, hogy egy törvénymódosítás mindenhonnan törölte a közhasznú szót a vonatkozó jogszabály szövegéből, így míg korábban csak ilyen minősítésű alapítványok kaphattak taotámogatást, addig a jövőben már bármilyen utánpótlás-neveléssel foglalkozó efféle szervezet. A változtatásra pedig épp az után került sor, hogy egy bírósági döntés a FUNA közhasznúságával indokolta a felcsúti taoügyek nyilvánosságát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.