Megérkeztek a milliárdok Mészáros Lőrinc alapítványához

Újabb törvényt módosíthatnak annak érdekében, hogy ne kelljen elárulni, ki fizet az államkassza helyett a Felcsútnak.

Bár voltak aggasztó jelek, lapunk értesülései szerint végül sikerült összeszednie a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak (FUNA) a tavaly decemberben számukra jóváhagyott taotámogatást. Így újabb 2,93 milliárdnyi adóforint került a Mészáros Lőrinc által vezetett szervezethez, amely ezzel hat év alatt összesen vagy 14 milliárd forinthoz jutott ilyen forrásból (a taopénz lényege, hogy a felajánló cégek ahelyett, hogy az államkasszába fizetnék be az adott összeget, egy sportszervezetnek adják). Az alapítványt kerestük kérdéseinkkel, ám lapzártánkig nem erősítették meg, hogy valóban megérkezett hozzájuk a milliárdos összeg.

A korábbi években soha nem jelentett problémát ugyan a FUNA számára a dotáció összekalapozása – akadt olyan esztendő, amikor tíz nap alatt begyűjtöttek 1,7 milliárdot –, most valamiért nem ment ilyen zökkenőmentesen a dolog. Lapunk május elején számolt be róla, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) adatbázisa szerint szűk

két hónappal a június 30-i határidő kifutása előtt még csak 1,3 milliárd forinton állt a felcsúti taoszámláló.

A korábbi évek trendjeit is figyelembe véve egy átlag sportklubnak a hiányzó összeg már-már összeszedhetetlennek tűnt, Felcsúton pedig a sikertelen kalapozás veszélybe sodorhatta volna a helyi sportcsarnok befejezését.

Persze a lapunknak nyilatkozó források többsége már akkor úgy vélekedett: ha más szervezet nem lenne is erre képes, a FUNA szinte biztosan össze fogja szedni a hiányzó 1,6 milliárdot. Az azonban, hogy végül sikerrel hajrázott-e az adóforintokért az alapítvány, mostanáig nem volt egyértelmű, májusi cikkünk megjelenése után ugyanis hirtelen eltűntek az erre vonatkozó adatok az MLSZ honlapjáról.

Ezzel a lépésével a szövetség hatéves gyakorlattal szakított, korábban ugyanis mindig közzétették, hogy egy adott időpontban mennyi adóforintot hívtak le a jóváhagyott keretből az egyes sportszervezetek. Sőt, egy időben még azt is látni lehetett, hogy egy-egy felajánlótól mekkora támogatás jött be. Más kérdés, hogy a támogató kiléte itt sem derült ki, csak az általa utalt összeg és az, hogy mire adta a pénzt.

Azt ugyanis, hogy kik utalják az államkassza helyett mások mellett Felcsútra adóforintjaikat, eddig – vonatkozó jogerős bírósági ítéletek ellenére is – sikerrel titkolták az érintettek.

Egyre inkább úgy tűnt azonban, hogy a titkolózás már nem tart sokáig: az elmúlt szűk fél évben ugyanis a Transparency International Magyarország két pert is nyert taoügyben. Ezek értelmében pedig az illetékes minisztériumoknak és a szövetségeknek is ki kell adniuk azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderül a támogatók kiléte. Először a szaktárcáknak kell kiteríteniük lapjaikat, ezzel pedig elvileg a szakszövetségek és a legtöbb pénzt behúzó sportszervezetek (így a Felcsút) támogatóinak nevét is megismernénk.

A nagy leleplezésre a jogerős ítélet ellenére azért nem került eddig sor, mert

a minisztériumok utolsó próbálkozásként még felülvizsgálatot kértek a Kúriától, ennek időpontját október végére tűzték ki.

Ez után azonban – ha utóbbi hatóság jóváhagyja a korábbi ítéletet – elvileg már tényleg nem lehetne titkolózni.

Hacsak nem megy a végső döntés elébe egy jogszabállyal a kormány, amire úgy tűnik, lehet kísérlet. Az Index.hu számolt be róla kedden, hogy a július végén megjelent új adóeljárási törvény tervezetében elrejtettek egy mondatot, amivel végleg el lehetne titkolni, hogy mely cégektől mely sportszervezetekhez mennyi taopénz áramlik. A módosítás értelmében, ha egy adat adótitok, a jövőben közérdekből sem lehetne nyilvános. Az Index.hu cikkéből ugyanakkor az is kiderült, hogy

a Transparency International szerint a kormány által javasolt cikkely ebben a formában alkotmányellenes lenne,

hiszen az alaptörvény alapvető jogként határozza meg a közérdekű adatok megismerését, ez pedig előrébb való az adótitok védelménél.

Nem ez lenne az első eset, hogy egy pár soros bekezdéssel próbálja a kormány védeni a FUNA-t. Lapunk júniusban számolt be róla, hogy egy törvénymódosítás mindenhonnan törölte a közhasznú szót a vonatkozó jogszabály szövegéből, így míg korábban csak ilyen minősítésű alapítványok kaphattak taotámogatást, addig a jövőben már bármilyen utánpótlás-neveléssel foglalkozó efféle szervezet. A változtatásra pedig épp az után került sor, hogy egy bírósági döntés a FUNA közhasznúságával indokolta a felcsúti taoügyek nyilvánosságát.