Magyarország szerint az illegális migráció nagyon komoly biztonsági fenyegetést jelent Európára, és a kormány óriási problémának tartja, hogy az Európai Unió már rögtön az elején nem tudta kezelni ezt a jelenséget – mondta Szijjártó Péter a BBC televízió Hardtalk című interjúműsorában (a teljes interjú itt érhető el, de csak brit ip-címről).
A külgazdasági és külügyminiszter, aki az ENSZ-közgyűlés ülésszakán nyilatkozott, kijelentette: az unió határozatlanságának már látszanak a következményei, több mint 1,5 millió illegális migráns lépett be az EU területére mindenféle ellenőrzés, szabályozás, vizsgálat nélkül, és ez elfogadhatatlan. Szerinte a legsúlyosabb következmények közé tartozik a terrorfenyegetettség Európában.
Szijjártó Péter szerint két lehetőség van: vagy arra biztatják a nagyon rossz körülmények között élő embereket, hogy Európába jöjjenek, vagy a segítséget juttatják el oda, ahol arra szükség van. A tárcavezető közlése szerint Magyarország egyértelműen a második megoldást pártolja. A magyar kormány ennek megfelelően cselekszik, és azt mondja: Törökországot, Jordániát, Libanont és Irak kurd térségét az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek a jelenleginél sokkal nagyobb pénzügyi segítségben kell részesítenie. Magyarország álláspontja szerint ugyanis az otthonukból menekülni kényszerülőket ahhoz kell hozzásegíteni, hogy otthonukhoz a lehető legközelebb maradhassanak, mégpedig jó körülmények között – mondta a miniszter.
Magyarország több millió euróval járult hozzá az EU és Törökország megállapodásának végrehajtásához, ezenfelül több mint tizenötmillió eurót fordított a keresztény közösségek támogatására Szíriában, Irak kurdok lakta területein és Libanonban.
Arra a felvetésre, hogy Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint a magyar gyakorlat alapján a menedékkérők, köztük gyerekek szögesdrótokkal körülvett konténerekben kénytelenek eltölteni hosszabb időt, Szijjártó kijelentette: mindenkinek, köztük az ENSZ magas rangú tisztviselőinek is tiszteletben kell tartaniuk az európai szabályokat. A schengeni szabályrendszer alapján ugyanis az övezet külső határain fekvő országoknak kötelességük biztosítani, hogy határaikat kizárólag hivatalos határátkelő helyeken, megfelelő úti okmányokkal lehessen csak átlépni.
Magyarországnak ötszáz kilométer olyan határszakasza van, amely az EU, illetve a schengeni övezet külső határa, és Budapest kötelezettsége e határ megvédése – hangsúlyozta a miniszter. Szijjártó Péter felidézte, hogy voltak olyan napok, amikor több tízezer illegális migráns lépett be magyarországi területre.
Rettenetes vádaskodásnak nevezte az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának azt az állásfoglalását, hogy Magyarország a menekültekkel szembeni eljárással a nemzetközi jogból és az EU-jogszabályokból eredő kötelezettségeit is megsértette. A tárcavezető szerint Magyarország minden nemzetközi normának és kötelezettségének eleget tett. Azokat, akik vasútállomásokat foglaltak el vagy autópályákat torlaszoltak el, Magyarország arra szólította fel, hogy működjenek együtt a helyi hatóságokkal, azonosítsák és regisztrálják magukat az európai szabályozásnak megfelelően, és menjenek be a menekülteket befogadó táborokba, de ők elutasítottak minden együttműködést.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország nem akar befogadni nem egészen 1300 menekültet, Szijjártó Péter kijelentette: 2015-ben Magyarország területén 400 ezer illegális migráns haladt át, és a kormány azóta 800 millió eurót költött a schengeni övezet megvédésére, ehhez viszont „zéró segítséget” kapott az Európai Uniótól.
Hozzátette: Budapest komolyan veszi az Európai Unió Bíróságának végzését és az európai vezetők, köztük Angela Merkel német kancellár állásfoglalásait, de véleménye szerint az illegális migráció jelentette kihívást is komolyan kell venni, és az érzelmekre alapozott vita helyett racionális vitát szükséges erről folytatni.
A felsőoktatási törvény módosítását érő bírálatokra Szijjártó Péter azt mondta: Magyarországon huszonegy külföldi központú egyetem működik, és ha a helyzet olyan rossz lenne, ahogy azt Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem rektora hangoztatja, „akkor miért nem hallani panaszt a többi húsz egyetem részéről?”
Arra a kérdésre, hogy az „illiberális ambíciók és akciók” nem fordítják-e szembe Magyarországot olyan mértékben az Európai Unióval, hogy a Fidesz „ezzel az erővel akár az EU elhagyását is meghirdethetné”, Szijjártó Péter azt mondta: Magyarországnak az EU-ban a helye, és csak egy erős EU tagjaként lehet maga is erős. „Az Európai Unió tagjai vagyunk, és Európai Unió tagjai is maradunk” – jelentette ki.
