Nem járt sikerrel az ügyészség felülvizsgálati kísérlete a Kúrián Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő ellen. A vádhatóság azért fordult a legfelső bírói fórumhoz, mert meglátása szerint az első- és a másodfokú bíróság törvénytelenül hozott felmentő ítéletet abban a büntetőügyben, amelyben személyi szabadság megsértésével és garázdaság felbujtójaként vádolták az exjobbikost.
Gaudi-Nagy 2014 májusában egy Kossuth téri politikai eseményen ragadta magához a mikrofont, hogy felhívja a hallgatóság figyelmét, éppen arra sétál Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, akit „a határon túli magyarokkal kereskedő hazaárulónak” tart. Hozzátette, nem törvénytelen odamenni hozzá és véleményt mondani minderről. Ekkor többen Pásztor felé vették az irányt, körbevették a férfit, szidalmazták, egy nő pedig le is köpte.
Az ügyészség ezzel kapcsolatban következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy a garázda inzultus felbujtója Gaudi-Nagy Tamás volt, és e nézete mellett azután is kitartott, hogy két alsó bírósági szinten is ellenkező ítélet született – az egykori parlamenti képviselőt bűncselekmény hiányában felmentették. A Kúriától felülvizsgálatot kérve kifejtette, a tényállásból levont ilyetén következtetés jogellenes, mivel a történtek alapján szerinte világos, Gaudi-Nagy legalábbis belenyugodott abba, hogy szavai nyomán megtámadják a sértettet.
Kedden a Kúria is nemet mondott a megközelítésre. Márki Zoltán tanácsvezető bíró a döntés szóbeli indoklásában az ügyész felé fordulva azt magyarázta, hogy
felbujtásról akkor lehetne beszélni, ha a szónok konkrét személyeket szándékosan és kifejezetten felhívott volna erőszak alkalmazására.
Ugyanakkor arra is rámutatott, a védelem feleslegesen hivatkozott a szólásszabadságra, ha ugyanis megtörtént volna a bűncselekményre felhívás, akkor azt nem védené az alapjog, így viszont nincs relevanciája.
