– Persze, rengeteg – válaszolja Juhász Péter, az Együtt elnöke arra a kérdésre, vannak-e ügynökök a pártjában. – Porszívóügynökökkel, könyvügynökökkel találkozunk itt, néha bekopognak. Az Együtt amúgy nagyon letisztult társaság, értékrendileg és emberi értelemben is. Szóval én nem látok ügynököket. De résen vagyunk.
– Hisz Botka Lászlónak? Ő a hét elején, amikor lemondott a miniszterelnök-jelöltségről, arról beszélt, vannak fideszes árulók az ellenzékben, és a politikai maffia behálózta a baloldalt.
– Hiszek neki, ő ismeri az MSZP-t. Ha azt mondja, vannak ott ügynökök, elfogadom. Már hónapokkal ezelőtt azt mondta, az MSZP-n belül vannak, akik a Fidesznek elkötelezettek, nekik dolgoznak, próbálják szétzilálni a pártot.
Juhász Péter állítja, ezt nemcsak elfogadja, hanem ő maga is látott erre utaló jeleket a 2014-es kampányban, amikor nem mindig érezték, hogy segítenék az ellenzék munkáját bizonyos emberek. A 2014-es közös balliberális listán például épp emiatt nem kívánt szerepelni, mert az látszott, hogy egy ilyen állapotú MSZP-vel, ami azóta sem változott, nem igazán van esély a politika megújítására.
– Jól jöhet a szocialista pártban eluralkodó káosz az Együttnek?
– Tudomásul veszem a helyzetet. 2015-ben, amikor Szigetvári Viktort elnökké választotta a párt, akkor azzal jöttek, hogy az MSZP a legnagyobb ellenzéki erő. Akkor azt mondtam, hogy ez egy pillanatkép. A dinoszauruszt és a cickányt hoztam fel példaként, hogy ha csináltunk volna 170 millió éve egy fényképet, akkor azt láttuk volna, hogy ott van a dinoszaurusz meg a cickány, és jól látszott volna, hogy ki az erősebb. De a cickányfélék a mai napig élnek a földön, az emlősök uralják a bolygót, a dinoszauruszok pedig kihaltak.
– Persze, de évmilliók kellettek a változáshoz. Ilyen távban gondolkodnak?
– Természetes folyamatnak tartom, hogy a világ, a föld és a magyar politikai élet is folyamatosan megújuljon. Természetes, hogy megjelentek új pártok, amelyek meg akarják haladni az elmúlt huszonöt év politikáját. Az Együtt, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum részvételével szerintem lehetőség van rá, hogy az elmúlt huszonöt évet meghaladjuk.
– Az Új Pólusban bízik még? Nagyjából fél éve vált ismertté a szélesebb nyilvánosság előtt, azóta a Momentum és az LMP is jelezte, hogy önállóan állnak rajthoz, olyannyira, hogy el sem mentek a szerdai „kapunyitóra”. Csak Szabó Tímeával álltak ott kettesben.
– Tehát a felével már megvagyunk.
– A könnyebbik felével
– Lássuk meg, hogy mi lesz a vége, én hinni tudok benne, mert nem látok más, politikailag racionális megoldást. A választók ma arra kíváncsiak, hogy ki az, aki képes együttműködni az ország érdekében. Mert a fő cél nyilván a Fidesz leváltása.
Arra a felvetésre, hogy az említett négy pártnak a felmérések szerint még összeállva sem lenne tíz százaléknál sokkal nagyobb tábora, azt feleli: ha ezek a pártok csak egyszerűen összeállnak, már az akkora hitet ad az embereknek, hogy másfélszeresére felmenne az összeadott támogatottságuk. Ha pedig elkezdenek együtt politizálni, és ténylegesen alternatívát tudnak felmutatni, ez még sokszorozódhat is. Juhász Péter szerint két lista lenne az optimális. A régi elit embereit tömörítő pártokból egy MSZP, DK, Liberálisok lista, illetve az Új Pólus, a kettőnek pedig együtt kell működnie, hogy az egyéni körzetekben egy jelölt legyen szemben a Fideszével a demokratikus ellenzéknek nevezett oldalon. Nagyobb merítést viszont nem akar mondjuk a Munkáspárttól a Jobbikig terjedő spektrumban, ahol csak az lenne a kérdés, hogy Fidesz vagy nem Fidesz.
– A lista első helyén Juhász Péter szerepel majd?
– Nem gondolom, szerintem a miniszterelnök-jelölt lesz az első helyen, és nekem nincsen ilyen ambícióm.
– Kit tart elképzelhetőnek?
– Nem szaladnék előre, de Karácsony Gergelyt remek miniszterelnök-jelöltnek tartom. Ő konszenzuskereső, konszenzusteremtő figura, ma ilyenekre van szüksége az embereknek. De el tudom fogadni Szél Bernadettet is, ha a tárgyalásos úton éppen ő jön ki.
– Karácsony Gergely zuglói polgármester beállt volna Botka László mögé is, legalábbis nem harcolt volna ellene, ezt ő nyilatkozta. Ez hogyan illik abba az új világképbe, amit hirdetnek?
– Az valóban félreérthető üzenet volt. Azoknak a köröknek szólt, akik végül „leszedték” Botka Lászlót, hogy ne számoljanak azzal, hogy majd őt felhasználhatják ehhez eszközként. Ezt egy MSZP-gyűlésen mondta el, méghozzá az MSZP-seknek, nem a külvilágnak szánva.
Hogy pontosan mi is az Együtt, amiről sokaknak talán csak a közpénzek ellenőrzése vagy a könnyű drogok liberalizációja jutna eszébe? Erre a párt egyik alapítója – akinek nevéhez a többi között a Kendermag Egyesület vagy az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért Egyesület (Milla) is köthető – azt a választ adja: az a párt, amelyik a józan középúton jár, és olyan szakpolitikát valósít meg, amely nem populista, nem demagóg, viszont mindig alátámasztott. A másik lényeges elemnek a cselekvő ellenzékiséget nevezte. Vagyis az Együtt a józan középúton járó, cselekvő ellenzék.
– Ha már cselekvés, valóban ön vezeti a Soros-gárdát?
– Nem találkoztam még Soros-gárdával sajnos, és nem tudom azt sem, hogy kell-e hozzá jogosítvány, hogy azt én vezethessem.
– A Fidesz ezt akkor állította, amikor az új Soros-plakátok letépésére hirdettek akciót
– Ja, akkor azt Vajda Zoltán vezeti, ő viszi nálunk ezt az ügyet. Fontosnak tartjuk, hogy az emberek fejezzék ki a véleményüket az uszítással szemben. Akár ilyen eszközökkel is. Az Együtt genezise, ha utcai akciókból táplálkozik, hiszen mind a Szolidaritás, mind a Milla az utcán volt alapvetően jelen, és ezekből lett az Együtt. A másik vonal a Bajnai Gordon által hozott Haza és Haladás, amelyik szakpolitikai munkában tett le olyat, amit senki más az országban pártok szintjén. Van egy százoldalas programunk, amit bárki megnézhet, és eldöntheti, hogy mennyire fütyülős vagy nem építkezős. De amikor kiírjuk, hogy itt van a szakmai anyagunk, az viszonylag kevés embert mozgat meg. A lázadó fiataloknak vagy épp a „nagyon elege van” típusú embereknek is fontos, hogy bekapcsolódhassanak a közösségi cselekvésbe. Ezt a célt szolgálják az utcai akciók.
– Közeleg az október 23-ai ünnep. Az is sípszótól lesz hangos, mint március 15-e?
– Amikor Gulyás Mártonék nyolc párt bevonásával kidolgoztak egy új választási elképzelést, annak aláírásakor jelentették be, hogy október 23-ra szerveznek egy közös demonstrációt is. Mi ennek a részleteit várjuk, és ha ez megvalósul, akkor velük együtt, de akár más pártokkal is, ott leszünk az utcán.
– Vagyis lesz sípolás?
– Az attól függ, hogy mi lesz a felhívás. Nekünk a sípszó arról szólt minden egyes esetben, hogy Orbán Viktorral szeretnénk kommunikálni valamilyen módon. Mivel soha nem hajlandó leülni szemtől szembe ellenzéki politikussal vagy olyan újságíróval, aki valós kérdéseket tenne fel neki. Mi ennek a szimbólumaként fogalmaztuk meg, hogy jelzünk neki egy füttyszóval.
– Nem tart attól, hogy ezzel csak igazolják azokat a kormányzati érveket, amiről Gulyás Gergely beszélt nemrég, miszerint az ellenzék durvasága felülmúlhatatlan, amihez képest a Fidesz a józan erő, amelynek a kommunikációja szinte puha és bársonyos?
– Lehet, hogy a vaddisznóhoz képest a házi malac bőre is bársonyos. Ez a beállítás teljesen egyértelműen a Fidesz trükkje. Amikor az őcsényi esetre a miniszterelnök azt mondja, hogy rendben van, az minimum visszás. A miniszterelnök jogellenes magatartást tanúsító, önbíráskodó emberek mellé állt, és ez mindent leír a helyzetről. Miközben Gulyás Mártonék minden egyes esetben elmondják, hogy kizárólag békés eszközökkel szeretnének polgári engedetlenséget. A Fidesz arra használja az állami médiát, a mi pénzünket, az adónkat, hogy ilyen nettó hazug propagandát terjesszen.
Hosszan beszél az őcsényi esetről, ahol fellázadt a falu a menekültek néhány napos üdültetése ellen. Mint mondja, egy egész nemzetet lehet tönkretenni, amikor normává válik az abnormalitás, amikor erőszakra buzdítanak embereket. Úgy látja, vérlázító, amit ebben az ügyben a Fidesz művel. Az egyházi vezetők feladata pedig az, hogy erkölcsi útmutatást adjanak, és a szószékről ordítva az emberséget terjesszék. Aki ennek nem felel meg, hanem ellép a kérdés elől, az ne menjen a szószékre – bár nem mondja ki, de itt nyilván Erdő Péter bíboros minapi reakciójára utal.
– Mintha elengedte volna az utóbbi időben a korrupciós vagy korrupciógyanús ügyek feltárását, legalábbis ezek nem látszanak annyira, mint amikor még V. kerületi képviselő volt. Viszont így ön sem látszik már annyira. Nem volt hiba ezt a munkát abbahagyni?
– Épp most kezdtem el újra felvenni a korrupciós ügyeket, mégpedig az I. kerületben, mert az is a választókerületemhez tartozik. Az V. kerületben, azt hiszem, mindent bebizonyítottam, amit lehet. Rogán Antal bűnözőnek nevezhető a bíróság jogerős ítélete szerint is.
– Ez csak politikai értelemben megnyert csata
– Jogilag nyilván a kormányváltás után lehet elszámoltatni az érintetteket.
– Konkrét ügyeket várhatunk most is?
– Igen, és példát is mondok. A Dísz téren található Korona cukrászda esetében például 558 négyzetmétert adott bérbe a kerület 163 ezer forintért. Azt hiszem, emögött is sejthetünk valami olyat, hogy Nagy Gábor Tamás fideszes polgármester valószínűleg nem megfelelően sáfárkodik az ott élők pénzével. A korrupciós ügyek felmelegítése tehát zajlik.
– Mi az oka annak, hogy ezek az ügyek nem mozgatják meg az embereket? A Fidesz magasan vezeti a népszerűségi listát, miközben az eseteket feltáró és bemutató Együtt vagy LMP néhány százalékon áll.
– Telítetté váltak az emberek. Rengeteg, a Fideszhez köthető korrupciós ügy van; amihez csak nyúlunk, ott találunk ilyen eseteket. A költségvetési források elköltése során nem nagyon tudnék olyan pénzt mondani, amiből ne nyúlnának le valamennyit. Sokan mondták már, hogy a Fidesz politikájának fő eleme a korrupció maga. Ez nyilván így van. Nem gondolom, hogy ez az embereket ne foglalkoztatná vagy ne lenne elegük belőle, hiszen valamiért mégiscsak többen vannak, akik kormányváltást akarnak. De nyilván a korrupció sok helyen áttételesen jelenik meg, például úgy, hogy nincs vécépapír a kórházban, nincs gyógyszer, vagy hónapokat kell várni egy vizsgálatra, mert ezekre már nem jut forrás. És ebből elegük van az embereknek. Ez mind csak egy-egy csepp a pohárban, de azt ma még nem tudjuk, melyik lesz az utolsó csepp. Az embereket ma a Fidesz úgy próbálja meg elterelni ettől, hogy gyűlöletet szít. De abban nincs perspektíva, hogy utáljunk még jobban másokat.
– Jónak tartja, ha az Együtt beszáll olyan népszavazási kezdeményezésekbe, amelyek sikertelenül végzőknek vagy okafogyottá válnak?
– Nem szabad elfelejteni, hogy most már több olyan népszavazási kezdeményezés volt, ami úgy lett sikeres, hogy még csak népszavazást sem írtak ki.
– Ez az eredményesség mércéje? Nem az, ha mozgósítják és elviszik szavazni az embereket?
– A Vágó Gábor-féle felvetés, a korrupciós bűncselekmények elévülési idejének 12 évre emelése ügyében sikerült olyan kérdést beadni, ami mögé tömegek sorakoztak fel annak érdekében, hogy aláírást gyűjtsenek. A párt egy eszköz, hogy artikuláljuk az emberek véleményét, és alternatívát adjunk nekik. De a cél a jelen esetben az, hogy 12 évre emelkedjen a korrupciós bűncselekmények elévülési ideje. És ezt elértük. Ahogy most a Római-part ügyében is van egy határozott célunk: egyrészt ne a fejünk fölött mondja meg a hatalom, hogy mi legyen, másrészt ne egy olyan kisebbség érdekében járjon el a budapesti városvezetés, amely nettó ingatlanspekuláns.
Szívesen beszél az Együtt elnöke a közügyekről, de magánéletével kapcsolatban már szűkszavúbb. Mint mondta, nem akarja a kampány részévé tenni. Tavaly hosszú ideig támadta a kormánypárti sajtó a Szemlő-hegy alján bérelt ingatlana miatt. Adódott a kérdés, hogy hol lakik most Juhász Péter. A pártelnök azt mondja, most már az I. kerületben bérel lakást, de nem a Várba költözött. Túl van egy szakításon, Hámori Gabriella színésznő a párja, akivel közös gyereküket várják. Szakpolitikai témákról viszont sokat beszél, büszkén forgatja az IKEA-katalógusra hasonlító, háztartásokba eljuttatott Együtt-programfüzetet.
– Miért és hogyan változtatna a párt például a gazdaságpolitikán vagy az egészségügyön?
– Ma egy urambátyámvonal fedezhető fel a gazdaságpolitikában, ami a protekcionizmusra épít. Mi a versenyképességre helyeznénk a hangsúlyt. Ez nem nettó gazdaságpolitikát jelent, mert arról is szól, hogy ennek az oktatást is ki kell tudni szolgálnia. Akkor tudunk megfelelni a versenyképességnek, ha nem a munkára, hanem a tudásra összpontosítunk. Az egészségügybe pedig legelőször 300 milliárdot kell beletenni, és meg kell állítani például az orvosok, ápolók kivándorlását.
– Milyen Magyarországot képzel el?
– Olyant, amilyen az Együtt pártként. Nyitottat. Egy értékközösséget, ahol az emberek kiállnak egymásért, odafigyelnek egymásra, és megpróbálják félretenni a napi arroganciát, sértődéseket. Ha nem vitatják el a másiktól, hogy ki a magyarabb, ki akar jobbat az országnak, ha megengedik a másiknak, hogy boldog legyen, hazafi, tevékeny, közösséghez tartozó. Ma nem ebbe az irányba mennek a dolgok. Ma egy iszonyú kisebbséget szolgál ki az ország többsége.
