„Az első majdnem-meggyalázóm már 27 éve halott – de ez csak neki teszi könnyebbé ezt a helyzetet, nekem mitől lenne ezért könnyebb?” – így kezdődik Falcsik Mari saját zaklatásélményéről szóló beszámolója. A költő Facebook-oldalán mesélte el az 1974-es eset körülményeit, beszámolóját pedig a már közismert metoo címkével látta el.
Falcsik a történtek idején tizennyolc éves magyar szakos gólya volt az ELTE-n, a nagynevű irodalomtörténész professzor – Radnóti Miklós barátja – pedig szombat délelőttre hívta be vizsgázni a bölcsészkar épületébe. A folytatás rémálomnak is beillene a költő leírása alapján.
„ beléptem a magam akkori 40 kilós senkiségével a nagy hatalmú és nagy testű professzor szobájába, leültem a tőle legtávolabbi helyre a könyvekkel teli, nagy, négyzetes asztal túlsó oldalán, mire a professzor nyomban az ajtóhoz ment, kulcsra zárta, majd azt mormogta felém, az egyetemi magázódó szokástól eltérően mindjárt letegezve engem: »Te tehetséges vagy, többet érsz, mint itt akármelyik, én segíthetek neked.« Nem hihettem, hogy jól hallom, semmit nem olvashatott tőlem, nem tudhatott róla, hogy verseket írok – blöffölt az öreg. A nagy csöndben megkérdeztem, mi a vizsgatételem címe, miről beszéljek, azt mondta, »Magadról!«, és jött, tolult, nyomult felém, mire én felálltam, ekkor elkapott, megfogta a mellemet, majd lefogott, és valami nyalás-harapás akcióba kezdett a nyakamnál, de amikor engedett a szorítása, hogy a szegény naiv fehér vizsgablúzom gombjait kinyissa, akkor kiszabadultam, és elkezdtünk kergetőzni a nagy négyszögű asztal körül.”
Falcsik végül visszatámadt, és egy vaskos Régi magyar költők tára kötettel csapta fejbe az idős férfit, így szabadult zaklatójától. A költő – beszámolója alapján – nem tett feljelentést az abúzus miatt, és bár az adott félévben kettest kapott régi magyar irodalomtörténetből, a „kivénhedt vadász” nem üldözte tovább.
Megkérdeztük Falcsik Marit, hogy a zaklatás után fordult-e a rendőrséghez, vagy később, amikor egyetemi státusa miatt már nem volt kiszolgáltatott helyzetben. Érdeklődtünk arról is, hogy professzort próbálta valaha is személyesen vagy nyilvánosan szembesíteni tettével. „Egyetem a professzorát, kórház az orvosát mikor nem védte meg a botránytól? Aki érteni akarja a molesztált nő egész helyzetét és lelkiállapotát, nézze meg a Táncos a sötétben című filmet\" - válaszolt a költő.
Mint Falcsik fogalmazott: „Fölnőttem Azon a ’74-es téli délelőttön önvédő lettem, örökre tekintélytagadó. És bármikor kész arra, hogy egy molesztáló férfit a közelembe eső bármiféle tárggyal leüssek, megállítsak. Mert sajnos nyílott még rá alkalmam. Végtelen szeretettel gondolok az összes nőtársamra, akiknek erre nem volt ereje vagy módja – máig úgy tartom számon, hogy épp ez az önvédelem volt az, ami miatt nem zavarodtam össze soha az ellenséges hímek és a kedves férfiak viselkedésének differenciált megítélésében.”
A Hollywoodban kirobbant, majd nemzetközi leleplezéshullámot kiváltó Weinstein-botrány óta Magyarországon is egyre több közszereplő – köztük volt kollégánk, Pion István – és magánszemély teszi ki a zaklatásról tanúskodó metoo címkét közösségi oldalán, vagy tesz konkrét vallomást zaklatójáról. Sárosdi Lilla színművész vallomása után már többen vádolják zaklatással Marton Lászlót, aki bár tagadja az állításokat, lemondott a Vígszínház főrendezői posztjáról.
Október 24-én újabb egykori színi növendék vádolta meg erőszakos szexuális közeledéssel Marton Lászlót – a névtelenséget kérő nő a Hvg.hunak számolt be a történtekről. Ezzel már nyolcra emelkedett az egykori főrendező vádlóinak száma, de arcát vállalva eddig csak Sárosdi Lilla beszélt zaklatásról.
