A szegénység terjedésének újabb jele lehet, hogy a kormánynak idén már 190 települési önkormányzatnak kell összesen 968 millió forint rendkívüli szociális támogatást utalnia – az erről szóló döntést még augusztus 30-án hozta meg Pintér Sándor belügyminiszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Tavaly 145 település összesen 866 millió forintot kapott erre a célra.
A legtöbb szociális támogatást, 55 millió forintot a Hajdú-Bihar megyei Komádi kapta; a város arról nevezetes, hogy hamarosan új börtön épül a településen. Megyei szinten is a legtöbb támogatás, összesen 218 millió forint (16 település közt szétosztva) Hajdú-Biharba érkezett, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye következik a 29 településre jutó 160 millió forintos támogatással, Borsod-Abaúj-Zemplén megye a harmadik a maga 113 millió forintjával (24 település). A megyeszékhelyek közül csak Kaposvár és Salgótarján kapott rendkívüli szociális támogatást 23, illetve 34 millió forint értékben, de érdekes módon például a turizmus szempontjából az egyik legnépszerűbb vidéki városnak számító Hajdúszoboszló vagy a kifejezetten jómódú Szentendre is részesült támogatásban.
A költségvetési törvény szerint a támogatások kiszámításánál hátrányt szenvednek az adóban erős önkormányzatok, ezért nem kapott egy fillér támogatást sem például a nem kifejezetten jómódú Miskolc. A támogatást ugyanis az adóerő-képesség alapján számítják, amiben az iparűzési adóból származó bevétel és a lakosságszám játszik kulcsszerepet. Csak az a település pályázhat a támogatásra, amelynek adóerő-képessége nem haladja meg a 32 ezer forintot. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi indoklása szerint kisebb támogatásban részesülnek azok az önkormányzatok, amelyeknek magas az adóbevétele, mivel ezek saját bevételeikből kellőképpen tudják finanszírozni szociális feladataikat.
– Minden egyes fillér a rászorulóknak jut. Sok az egyedül élő, özvegy nyugdíjas, de ebből támogatjuk a közüzemi hátralékosokat, a közmunkásokat, ebből jut tüzelő-, gyógyszer- és étkezési támogatásra is – mondta lapunknak Tóth József, a 39 millió forint rendkívüli szociális támogatást kapó, mintegy nyolcezer lakosú Polgár polgármestere. A hajdúsági városnak éves szinten 130-140 millió forintot kell szociális feladatokra költenie. A DK-s színekben politizáló Tóth szerint a pénzek osztásában ezúttal nem játszott szerepet a politikai hovatartozás. Erre utal az is, hogy a jobbikos vezetésű Ózd is kapott 19,7 millió forintot. Nyírbogáton pedig megint nagyon ügyesek voltak, a szabolcsi nagyközségben mintegy háromezren laknak, mégis kaptak 31,2 millió forintot. A nyírbogáti polgármester Simonné Rizsák Ildikó, férje pedig Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő. A házaspár legemlékezetesebb húzása talán az volt, amikor 2014-ben Simon Miklós az új törvények értelmében már nem lehetett Nyírbogát polgármestere, ezért neje váltotta a pozícióban. Így aztán a Simonné vezette testület végkielégítést és szabadságmegváltást szavazott meg Simonnak, aki a felháborodások hatására visszafizette az összeg egy részét.
A legkisebb összegű támogatást a Baranya megyei Tengeri kapta, mindössze 85 ezer forinttal segítette ki a kormány a csupán 62 lakosú falut. Nem mindenki nyert a pályázaton, hiszen például Tapolca is úgy ítélte meg, hogy szociális támogatásra lenne szüksége (gyerekétkeztetésre, temetési támogatásra), de végül elutasító levelet kaptak a kormánytól, így a saját forrásaikból kellene kigazdálkodniuk a költségeket.
