Az MSZP a jövő évi választásokig nem kezdeményez a parlamentben vitanapot, nem vesz részt ötpárti egyeztetésen, nem fordul a köztársasági elnökhöz és az Alkotmánybírósághoz (AB) – közölte Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezetője szerdán. Tóth az MTI tudósítása szerint azt mondta: a nyugdíjasokkal kapcsolatos elképzeléseiket csütörtökön országgyűlési határozati javaslati formában benyújtják az Országgyűlésnek – ebben többek között a minimálnyugdíj 50 ezer forintra emelése, a 13. havi nyugdíj bevezetése és a nyugdíj melletti munkavégzés korlátozásának feloldása szerepel –, de más parlamenti eszközzel nem kíván élni az MSZP-frakció.
A frakcióvezető szerint az MSZP legfontosabb célja, hogy a Fideszt leváltsa 2018-ban, a szocialisták ezért „szembesítő kampányt” indítanak. Ennek részeként a parlamenti műfajokon – napirend előtti felszólalásokon, interpellációkon, azonnali kérdéseken – túl a Parlament falain kívül úgynevezett részországgyűléseket szerveznek, ahova helyi civil szervezeteket, értelmiségieket is várnak. Az elsőt csütörtökön Egerben tartják, a nyugdíjasok helyzetével foglalkoznak, de az év végéig lesz még ilyen tanácskozás Kazincbarcikán, Ajkán, Szegeden és Pécsett is.
Tóth Bertalan azzal magyarázta a kivonulásukat a parlamenti munkából, hogy az Alkotmánybíróságot fideszes alkotmánybírákkal töltötték fel „a rendkívül rendszerellenes LMP” segítségével; Áder János köztársasági elnök „a Fidesz szolgája”, elnézi a korrupciós ügyeket, vállalhatatlan törvényeket ír alá; a Fidesz degradálta a vizsgálóbizottságok intézményét, és annak semmi értelme, hogy a demokratikus ellenzéki pártok egymással vitatkozzanak; illetve a kormány által kezdeményezett ötpárti egyeztetéseket színjátéknak, az ellenzék által kezdeményezetteket pedig pótcselekvésnek tartja.
A frakcióvezető – aki egyben az MSZP tárgyalódelegációjának is tagja – egy, az MSZP–DK-egyeztetésre vonatkozó kérdésre azt válaszolta: nemcsak a DK-val tárgyalnak, hanem minden demokratikus ellenzéki párttal, ezért konzultáltak már a Párbeszéddel is, és találkozni fognak az Együtt-tel is. A választást szerinte az egyéni választókerületekben lehet megnyerni, de a programokról is egyeztetnek. A listáról később döntenek, de szerinte a győzelmet a közös lista szolgálja a leginkább.
Eddig csak a DK négy, hivatalosan független képviselője bojkottálta a parlamenti munkát. A Gyurcsány Ferenc vezette párt korábban is ellenezte az együttműködést a Jobbikkal, például nem volt hajlandó aláírni olyan kezdeményezést, amelyet a jobbikos képviselők is szignáltak.
A Jobbik a kormányváltás elárulásának, az ellenzéki szerep szándékos gyengítésének és a baloldali szavazók eladásának tartja az MSZP vezetőinek döntését – reagált Volner János, a Jobbik frakcióvezetője, aki szerint Tóth Bertalan levélben is tájékoztatta az ellenzéki frakciókat a párt részleges parlamenti kivonulásáról. Volner szerint a szocialisták Orbán Viktor miniszterelnök oldalára állnak, hiszen kivonulásuk drasztikusan korlátozza az ellenzék mozgásterét. Volner úgy fogalmazott:
„Így válnak érthetővé Botka Lászlónak, az MSZP leköszönő miniszterelnök-jelöltjének a szavai, aki távozását azzal indokolta: az MSZP egyes vezetői együttműködnek a Fidesszel, elárulják a baloldali szavazókat és ezzel a kormányváltás ügyét is.”
Az LMP értetlenül áll az MSZP döntése előtt – reagált Kanász-Nagy Máté, a párt szóvivője. Az LMP szerint a devizahitelesek lesznek a vesztesei, nem pedig az érdekükben vitanapot kezdeményező pártok. Az LMP azért indítványozott vitanapot a devizahitelesek ügyében, mert minden követ meg akar mozgatni azért, hogy a kormány alkalmatlansága miatt senki ne kerülhessen utcára. Ezen munka fontos elemének tekinti, hogy a parlamentben hívják fel a figyelmet a kormányzati mulasztásokra, ám az MSZP most nemet mondott rá. Kanász-Nagy szerint a szocialistáknak a döntésüket a több százezer devizahitelesnek kell megmagyarázniuk.
