A nemek közötti egyenlőség szempontjából Magyarországon – Görögországgal és Csehországgal együtt – a legrosszabb a helyzet az unió 28 tagállama közül, ha a politikai, gazdasági és szociális döntéshozatalban való részvételük szerint vizsgáljuk a nők helyzetét. A vilniusi székhelyű Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete szerdán hozta nyilvánosságra a témában készített jelentését.
A kutatás szerint 2015-ben Finnországban, Svédországban és Franciaországban ült a legtöbb nő a parlamentben, a minisztériumokban és a helyi önkormányzatokban, míg Magyarországon, Szlovákiában és Cipruson a legkevesebb. Magyarországon a miniszterek másfél, a parlamenti képviselők 9,7 százaléka nő, az önkormányzatokban ez az arány 11,3 százalék. Az EU-nak mindössze hét olyan tagállama van, ahol a parlamentben ülő képviselők legkevesebb 40 százaléka nő. Ezek a következők: Belgium, Németország, Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia és Svédország.
A kutatás hat szempont szerint – munka, pénz, tudás, időbeosztás, döntéshozatal és egészség – elemezte a különbségeket 2005 és 2015 között. Nem meglepő módon Svédország és Dánia a két legfejlettebb ország a nemek közötti egyenlőség tekintetében, míg Magyarország az utolsó előtti helyen áll, egyedül Görögországot megelőzve. Hazánkban például Észtország mellett az önkormányzatok által támogatott kutatásokat végző szervezetek, közalapítványok döntéshozatali testületeiben egyáltalán nincsenek nők.
Érdekesség, hogy bár a hazai egészségügyi ellátásban rendkívül sok a probléma – állandó a forráshiány, hosszúak a várólisták és olykor megdöbbentők a körülmények is –, annyi legalább bizonyos, hogy nincs jelentős különbség a férfiak és a nők ellátása között. A különböző nemek ugyanis a mutatók alapján szinte pontosan azonos mértékben férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz. Az egészség terén mutatkozó, nemek közti különbségeket illetően egyébként a középmezőnyben vagyunk. A 86 pontos mutatónk kifejezetten jónak mondható, kevéssel van csupán az EU-s átlag alatt. Az összesítés alapján a leglátványosabb javulás – tőlünk függetlenül – a döntéshozatal terén következett be: a nők szinte minden tagállamban nagyobb számban vesznek részt a politikai és gazdasági döntések meghozatalában, mint korábban. A javulás 2010 után vált különösen látványossá. A fejlődés a cégek vezetésében érhető igazán tetten. A nagyvállalatok vezetésében 10-ről 22 százalékra emelkedett a nők aránya 2005 és 2015 között. Ugyanakkor az EU legnagyobb vállalatainak vezetésében még mindig csak 7 százalék a nők aránya. Továbbra is jellemzően férfiak vezetik a nagybankokat és a pénzügyminisztériumokat, az övék a főszerep a pénzvilágban, a médiában és a sport világában. A foglalkoztatás terén megmutatkozó nemi különbségek is igen látványosak, a főállású nők aránya mindössze 40 százalék. Különösen szembetűnő az eltérés a fogyatékkal élő, az alacsony végzettségű és a nyugdíj előtt álló nők esetében.
