Süli János beszámolt arról, hogy a korábbi brüsszeli vizsgálat miatt jelenleg tizenhat plusz hat hónapos csúszásban vannak. Szeretnék a legtöbb időt visszanyerni, de a legfontosabb a biztonság, hogy jól működő, a nukleáris biztonság szempontjából megfelelő blokkot építsenek.
Brüsszel mind a hat vizsgált pontban úgy találta, nincs akadálya a beruházásnak. Megvannak a jogerős környezetvédelmi, telephelyi engedélyek – ismertette, kiemelve: a telephely alkalmas, semmilyen külső környezeti hatás nem veszélyezteti az erőmű biztonságát.
A következő lépés a létesítésiengedély-kérelem, folytatta a miniszter, hozzátéve, hogy a beruházás részeként a kiszolgálóépületek – csaknem hetven épület, parkoló, út – engedélyezését szeretnék felgyorsítani, hogy már 2018-ban meg tudják kezdeni ezeket az építkezéseket.
Süli János azt is elmondta: eddig kifizetések nem történtek, az első fizetési akciók most vannak folyamatban.
Közölte, hogy az orosz-magyar megvalósítási dokumentáció titkosságának feloldása már folyamatban van. Magyar részről már meghatározták azokat a részeket, amelyek nyilvánosságra hozhatók, ez a teljes anyag mintegy kilencven százaléka, jelenleg az orosz fél hozzájárulását várják.
Utóbbi kapcsán Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár felhívta a figyelmet: szabályok írják elő, hogy egymás üzleti titkait meg kell óvni. Magyar részről – a minősített adatokat kivéve – nincs kifogásuk a nyilvánosságra hozatal ellen, de az orosz fővállalkozónak ebben a kérdésben vétójoga van.
A nemzetbiztonsági bizottság az LMP-s Szél Bernadett kezdeményezésére, a testület szocialista elnökének, Molnár Zsoltnak a támogatásával kért beszámolót a paksi bővítés állásáról. Süli János miniszter és két államtitkára nyílt ülés keretében tájékoztatták a bizottságot.
Szél Bernadett felvetette, hogy a projekt huszonkét hónapos csúszása a magyar kormány felelőssége-e, s így mennyibe fog kerülni az adófizetőknek. Emellett többször kérdezett arról, mennyibe kerül a beruházás.
Erre válaszul Aszódi Attila kiemelte, hogy a költségvetési törvényben minden évben szerepel, hogy mekkora keret van betervezve a Paks II. projektre, ez nyilvános adat. A csúszással kapcsolatban kifejtette: a magyar fél kezdeményezésére indított el mélyreható vizsgálatot az Európai Bizottság. Az uniós szerződések kimondják, erre az időre tartózkodni kell a vizsgált tevékenységtől. Ez a tizenhat hónapos „stand still” állapot nem a magyar vagy orosz fél hibájából adódott, nincs felelősségük – rögzítette. Hozzátette azt is, hogy ez nem változtatja meg a szerződéskonstrukció alapját, a fix ár nem változik. Megjegyezte továbbá, hogy a 88 oldalas döntés az Európai Bizottság oldalán is elérhető, s úgy tudják, az EU hivatalos lapjában is meg fog jelenni. Aszódi Attila kiemelte: az Európai Bizottság egy részletes biztonsági elemzést is figyelembe véve végül kimondta, a paksi bővítés végrehajtása indokolt, összhangban van az európai uniós szabályokkal, nem torzítja indokolatlanul a piacot, mindemellett profitábilis lesz, éves szinten több mint évi 7 százalékos hozamot fog hozni. A legfontosabb cél, hogy Magyarország villamosenergia-kapacitását hosszú távon, stabilan, olcsón, a klímavédelmi szempontok figyelembevételével együtt is biztosítani lehessen – mondta az államtitkár.
Szél Bernadett az állítólagos Paks III. projektről is kérdezett. Erre válaszul Süli János miniszter elmondta, Pakson nem is férne el több blokk. Arról beszélt, hogy az előrejelzések alapján 2030-ban még a Paks II.-vel együtt is teljesítményhiány lesz a rendszerben, ezért már most dolgozni kell a további fejlesztésen. A miniszter elmondása szerint egy olyan nagy alaperőműre lenne szükség, amelyben nemcsak atom-, hanem nap- és szélerőmű is van. Sőt, ezek mellett egy negyedik lábra, vízi erőműre is szükség lenne – fejtette ki.
Molnár Zsolt többek között felvetette, hogy a paksi ügyek ellenőrzésére fel kellene állítani egy állandó bizottságot. Süli János erre a felvetésre azt felelte, ha a parlament egy ilyen testület felállításáról dönt, támogatják.
Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke Szél Bernadett felszólalásaira reagálva úgy vélekedett, amióta a politikus miniszterelnök-jelölt lett, még inkább űzi a „kommunikációs blöfföt”, s „a parlament egyik legfontosabb bizottságát összetéveszti egy fodrászszalon pletykaközpontjával”. Ugyanis – mondta – a több mint egyórás ülésen a nemzetbiztonsági bizottság hatáskörébe tartozó kérdésről nem is volt szó. Hozzátette: a lényeget elmondta a miniszter, azaz hogy az uniós és az összes politikai, szakmai testület, amely műszaki, szakmai, jogi és biztonsági szempontból foglalkozott a kérdéssel, végül zöld jelzést adott a beruházásnak.
