Lapunk éppen pénteken számolt be arról, hogy csak Budapest maradt versenyben a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséért, megtudtuk, hogy a rendőrség nyomozást indított a tervezett atlétikai stadion helyszínének állami megvásárlása miatt. A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés bűntettének gyanújával folytat eljárást az ügyben Hadházy Ákos feljelentése alapján. Az LMP társelnöke az után fordult a hatóságokhoz, hogy lapunk megírta: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 16,5 milliárd forintért jutott hozzá a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő 15 hektáros területhez még 2014-ben. A ferencvárosi telket eredetileg a 2024-es olimpiai játékok atlétikai sportlétesítménye helyszínének nézte ki a kormány, azonban a tervezés azután sem állt le, hogy Budapest visszavonta olimpiai pályázatát.
Fürjes Balázs, a Budapest 2024 olimpiai projekt vezetője a budapesti pályázat visszavonása után egy olimpiai hírekkel foglalkozó külföldi portálnak a költségekkel indokolta, hogy az ötkarikás játékoktól függetlenül is megépíti az állam a szükséges sportlétesítményeket – így az atlétikai sportcentrumot is. Azt mondta: „Amennyiben a 120 éves magyar olimpiai álomból egyszer valóság lesz, akkor az minimális költséggel járna a sportlétesítmények tekintetében.” Fürjes akkor beszélt arról is, hogy a Duna-partra megálmodott olimpiai stadionban a hazai atlétikai szövetség javaslatára már 2023-ban világbajnokságot rendeznének.
A Duna-parti területet a Wing Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt. – a korábbi Wallis – adta el az MNV Zrt.-nek. A társaság korábban 100 milliárd forintos beruházást tervezett a partszakaszon ezer lakással és 130 ezer négyzetméter irodával, ám ebből nem lett semmi. Emlékezetes, hogy az állam a vásárlás tényét nem tagadta, ám a vételárat eltitkolta volna a nyilvánosság elől, végül Jancsó Andrea, az LMP IX. kerületi képviselője perelte ki az adatokat. Ezekből kiderült, a 16,5 milliárdos vételár mellett a vásárlás másik érdekessége, hogy az MNV Zrt. nem közvetlenül a területet vásárolta meg, hanem azt a céget – a Duna Passage Kft.-t –, amelynek birtokában volt a terület.
Többek közt utóbbit találta furcsának Hadházy Ákos is, aki feljelentésében azt írta, valami nagyon nincs rendben az ügylet körül. Az ellenzéki politikus rámutatott, hogy a magyar állam a 15 hektáros terület kisebb részét korábban, már 2012-ben megvásárolta 60 ezer forintos négyzetméteráron. Később pedig 2014-ben megvette a Duna Passage Kft.-t, amelynek a tulajdonában volt a telek nagyobb része, ám ezt már csaknem dupla áron, 117 ezer forintos négyzetméterenkénti áron.
Nem mellékes – áll a feljelentésben –, hogy a megvásárolt cég saját tőkéje 2014-ben körülbelül 8 milliárd forint volt, azon belül a tulajdonában lévő ingatlanok értéke hozzávetőleg 5 milliárd forintot tettek ki, amely összegek a későbbi beszámolók alapján sem változtak jelentősen. Vagyis Hadházy úgy látja, mindebből megállapítható, hogy az állam egy 8 milliárd forint saját tőkéjű céget vett meg 16,5 milliárd forintért – tehát dupla áron. A képviselő szerint ráadásul az államnak a cég megszerzéséből nem származott más haszna, csak az ingatlan, ez esetben pedig könnyen lehet, hogy egy 5 milliárd forintos vagyont szerzett meg háromszoros áron. Az LMP társelnöke feljelentése összegzésében azt írta: ez az egész az állami, legfelsőbb szintű korrupció gyönyörű példája, ami egyben súlyos bűncselekmény, s amely egy nagyságrenddel nagyobb a sukorói állami korrupciós ügynél.
Egyébként a beruházás tervezése a Kemény Ferenc sportlétesítmény-fejlesztési program égisze alatt zajlik. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. nemrég tette közzé a IX. kerületi telken létesítendő atlétikai stadion megvalósítására kiírt tervpályázat eredményét. A sportlétesítmény befogadóképessége 15 ezer fő lenne, de a tervek szerint 55 ezer fősre bővíthető.
